Vaszil Gy. szerint:

Elárulod mi történt?

 Balázs szerint:

El: múlt hétfőn 8 év után, előzetes figyelmeztetés nélkül kirúgtak.

 Vaszil Gy. szerint:

Köszi. Felületes vagyok, a linkelt bejegyzésed akkor elmulasztottam. Biztos számíthatsz nálam avatottabbak és befolyásosabbak segítségére, de ha valamiben mégis hasznomat tudnád venni, rajta.

 Balázs szerint:

Köszönöm szépen.

 Jgy szerint:

Kívánom, hogy a terápia segítsen, mint a patrónusbűbáj.

 N. Ildi szerint:

Te is át tudsz jutni vezető nélkül a sivatagon, csak legyen nálad a túlélő felszerelésed, az eszed, az erőd, na meg egy nagy adag vízzel teli kulacs! Így lehet, hogy hamarabb eljutsz az oázisig, lehet, hogy nem kell akár egy évig is a sivatagot járnod, elég lesz mondjuk 3 hónap és lehet, hogy az oázis nagyobb lesz és jobb, mint ahonnan indulni kényszerültél, lehet, hogy kisebb lesz, jobbat vártál vagy akartál, akkor csak feltöltődsz vízzel, élelemmel, megpihensz és továbbmész addig, amíg meg nem leled a neked megfelelő állomást. Sok Sikert!

 Ivett szerint:

Kedves Balázs!

Nagyon szomorúan olvasom a veled történteket. Sajnos én általában a saját bőrömön szoktam megtapasztalni mindent, és a hallott, és olvasott ismereteim ehhez képest jóval csekélyebbek. Még ma is élénken él bennem az emlék (bár, már több, mint tíz éve történt), amikor a legelső komolyabb (nyolc órás) munkahelyemről kirúgtak. Igaz, nem nyolc év, csupán nyolc hónap után. Emellett éppen nem volt se családom, se munkahelyem, de még párom se, akire számíthattam volna. Csak az albérletem, amit valahogy fizetni kellett...

Úgyhogy nem csak úgy mondom, hanem tényleges tapasztalattal a hátam mögött teljesen át tudom érezni a problémád súlyát most.

Az nagyon jó, ha hajlandó vagy kívülről segítséget elfogadni. Remélem, hogy jó kezekbe kerülsz!
Azért én most leírom picit az én legújabb tapasztalatomat a depresszióból való kilábalás, és az önmagamra találás kapcsán (bár, még eléggé az út elején vagyok, de legalább már nem a mocsárban...).

Az történt ugyanis, hogy az ősszel meghalt a húgom, és eléggé magamba zuhantam ismét (nem ritka ez nálam). Olyannyira kikészültem, hogy ennek már fizikai jelei is voltak. A gyomrom egész nap görcsben állt, a hangom akadozott, a kezem pedig egész nap úgy remegett, hogy képtelen voltam akárcsak aláírni is valamit.
Végül úgy döntöttem, hogy egyedül ezzel nem tudok már megbirkózni, úgyhogy szakember segítségét kell igénybe vennem.
Mivel korábban volt már rossz tapasztalatom pszichológusokról, ezért próbáltam más, alternatív módot keresni, így kötöttem ki egy kineziológusnál (aki eredeti szakmáját tekintve pszichológus is). November 2-a óta járok hozzá, és, bár nagyon nem hittem az egész módszerben eleinte, mégis néhány hét alatt már éreztem a pozitív változásokat. Már rögtön az elején azt mondta, hogy a későbbiek során szükségem lenne csoportterápiára is. Akkor még nem tudtam, hogy a Hellinger terápiára gondol, mivel Hellinger terapeuta is. Azt mondta, majd szól, hogy erre mikor leszek felkészülve lelkileg, de egyelőre még valahogy össze kell kaparnom az önbecsülésemet, és néhány tudat alatt szunnyadó dolgot tudatos szintre emelni. Illetve azt mondta még, hogy a jobb és bal agyféltekém nem igazán kommunikál egymással, úgyhogy ezen is változtatni kell.
Kb. két és fél hónapos egyéni kineziológiai terápia után eljutottam odáig, hogy elmehettem a Hellinger csoportterápiára.
Múlt vasárnap (január 24-én) voltam ott, és azt kell, hogy mondjam, hogy hihetetlen ez az egész. Egyszerűen megváltoztatja az ember életét, szemléletmódját, mindent. Olvastam már korábban erről a módszerről, és mondta is a terapeutám, hogy a pszichológia azért üldözi tűzzel-vassal, mert egyrészt nem bizonyítható tudományos eszközökkel, hogy mitől működik, másrészt viszont, amíg az egyéni terápiák (legyen az sima pszichológiai, vagy akár kineziológiával fűszerezett) csupán 30%-os javulást tudnak produkálni, addig a Hellinger terápia 80%-os javulást hoz.
Ez így szépen hangzik olvasva, vagy ahogy elmondja más, de személyesen megélni, az tényleg maga a csoda.
Nem tudom, hogy olvastál-e már erről a módszerről, de hidd el nekem, mert tényleg friss tapasztalatból beszélek, hogy ez a módszer tényleg működik, és hihetetlen módon meg tud általa az ember világosodni sok dologgal kapcsolatban.
Ha konkrétabban érdekel esetleg, akkor szívesen megírom e-mailben a konkrétabb tapasztalataimat is.

Remélem, hogy sikerül talpra állnod, és megtalálnod a helyed az életben!

Sok sikert kívánok:
Ivett

 egy anya szerint:

:(
Sajnálom, Balázs. És drukkolok, hogy mielőbb kikeveredj ebből a helyzetből.

 Alensha szerint:

Örülök, hogy elindultál a sivatagból kivezető úton, és hogy nem szégyelltél segítséget kérni; annyian vannak, akik szenvednek, mert "pszichológushoz járni, jaaj, az ciki..." (én is voltam ilyen, és évek mentek el miatta az életemből.) És köszönöm, hogy leírtad így nyilvánosan, mert ez is segít oszlatni az emberek fejében a hülye téveszmét, hogy akit pszichológus/pszichiáter kezel, az látens tömeggyilkos...

 Balázs szerint:

Kedves Ivett,

ha megírod a tapasztalataidat, köszönöm, és érdeklődéssel fogom olvasni.

A biztatást és egyebeket mindenkinek köszönöm. :)

 Névtelen szerint:

Szia,
oszinten, nem a kirugasoddal kapcsolatosan reagalok, egyszeruen nem tudnek mit mondani, tudod, olyasforman, amint amikor valaki legszeretettebbje meghal, es azt mondjuk, sajnaljuk. Nemtom, kinek segit ez.
Mindegy is, csak azt szeretnem mondani, hogy nagyon fontosnak ereztem, hogy Az uj reneszansz altalad keszitett forditasat megosszam a leheto legtobb emberrel, es csak akkor kaptam eszbe, hogy meg se kerdeztem a velemenyed, amikor rakattintottam a feszbukon a megosztas gombra.
Nagyon remelem, hogy nem okoztam ezzel felfordulast! Ha megis, tudasd, es azon kivul, hogy azt mondom, sajnalom, megprobalunk valami jobbat kitalalni erre a helyzetre is.
Nagyon koszonom a forditast! asszem angolul sose olvahattam volna el.

Viszontolvasasra! Oreg Mariann

 Balázs szerint:

Köszi, Mariann, terjeszd bátran! :) Minél szélesebb körben!

 macskamedve szerint:

Amellett, hogy totálisan támogatom a segítségkérést, nem tudom nem megjegyezni: Máj Károly se ismerte a Llanót. Konkrétan sose járt Amerikában. Tehát feltételezte, hogy nem tudna vezető nélkül átkelni valahol, ahol se vezetővel, se anélkül nem is próbált soha...

 Ivett szerint:

Kedves Balázs!

A hétvégén írtam privát levelet Neked itt a blogod üzenetküldőjén keresztül a Hellinger terápiával kapcsolatosan. Elméletileg ilyenkor jönni szokott egy visszaigazoló e-mail az e-mail címemre, hogy a levelet megkaptad, de ezt a visszaigazolót még mindig nem kaptam meg. Ebből gondolom, hogy esetleg elképzelhető, hogy valahogyan mégsem küldődött el a levelem...
Ha így történt, akkor elküldöm rendes e-mail útján, mert jó szokásomhoz híven word-ben azért elmentettem a levelet mielőtt elküldtem.

 Balázs szerint:

Kedves Ivett,

valóban nem kaptam meg a leveledet, de örülök, hogy nem veszett el végleg, és várom!

 Ivett szerint:

Elküldtem. Remélem, hogy az e-mail címed nem változott 2007 decembere óta, mert nekem az akkori e-mail címed van meg, és most inkább közvetlenül oda küldtem az irományt.