Nem a méret számít ami biztos a szürke és a por gyárudvar folyton ez ugrik be pedig kizárt hisz gyárudvaron nincs gyümölcsfa se szőnyegporoló mégis ez ugrik be gyümölcsfa vagy szőnyegporoló ülök a kettő közül valamelyiken magamra hagyva lábam lógatom és bőgök tehetetlenül ez ugrik be lábam lógatom és bőgök tehetetlenül pedig kizárt mert a szürke és a por legfeljebb egy építési telek lehet alig pár utcával kijjebb az Ismert Világtól és építési telken nincs gyümölcsfa se szőnyegporoló akkor viszont miről lógatom a lábam ami biztos tehát a szürke és a por és hogy bőgök magamra hagyva tehetetlenül a nagyfiúk megvertek-e mielőtt röhögve továbbálltak harmincöt év után egyrészt kinyomozhatatlan másrészt mindegy hisz a lényeg hogy magamra hagytak bőgve a szürkében a porban kívül az Ismert Világ határain a nagyfiúk osztálytársak sem idősebbek se nagyobbak de közhely hogy nem a méret számít a nagyfiúk mindig nagyfiúk voltak és maradnak és baktatok minap kifliért a boltba a sarkon három kölyök villog menő cuccban osztják az észt fennhangon talán ha tízévesek de vitathatatlanul nagyfiúk és visszarettenek vissza harmincöt évet a gyárudvarra ami nem gyárudvar s bár faarccal somfordálok el a nagyfiúk mellett valójában a gyümölcsfán vagy szőnyegporolón ülök ami nem gyümölcsfa nem szőnyegporoló lábam lógatom ugyan miről bőgök tehetetlenül kívül az Ismert Világ határain magamra hagyva a szürkében a porban

Címkék: Vers

Eddig 0 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---

Vannak mondatok, amelyek örökre bevésődnek az ember fejébe. Az én fejembe például az a mondat vésődött be bő harminc éve, amit Gyéres tanár úr adott fel Nyilas Misinek, hogy latinra fordítsa. A kicsit nyögvenyelősen összehozott latin mondat így hangzott: „Etiam ille est fur qui fidutiam hominum rapit.” A magyar eredetije pedig így: „Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja.”

Persze, világos, hogy ez demagógia, olcsó moralizálás; hogy nem sokkal mélyebb igazság, mint nagyapáink „aki hazudik, az lop is, aki lop, az gyilkol is” jellegű életbölcsessége. De ez nem változtat az említett tényen, miszerint a nevezett mondat egykor bevésődött a fejembe, és azóta nem hajlandó kimenni belőle.

Olcsósága ellenére arra mindenképp rávilágít, hogy a cselekedetek nem a cselekvéssel indulnak. A lopás nem ott kezdődik, hogy elveszem a másét, hanem ott, hogy miként vélekedek a magántulajdonról.

Nem nehéz továbbvinni ezt a gondolatot. Még a nem épp a rugalmasságáról ismert katolikus egyház is elismerte, hogy az évszázadokon át ívelő keresztény antijudaizmus egyik oka volt a „modern”, XX. századi antiszemitizmusnak és a holokausztnak.

Gyéres tanár úr örökében fenntartás nélkül vallom: „Az is gyilkos, aki egy másik embert a mássága miatt elítél vagy leértékel.”

Lehetne itt most antiszemitizmusról, cigányellenességről és sok minden másról beszélni. Én önző módon a saját érdekeltségemet hangsúlyozom:

„J'accuse...” – Vádolom...

Vádolom – mégpedig gyilkossággal – mindazokat, akik bármilyen módon – szavazatukkal, szavukkal, hallgatásukkal, félrenézésükkel, okoskodó relativizálással stb. – évek óta módszeresen hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon nekünk, melegeknek másodrendű állampolgárokként, szabadságunkat és fizikai épségünket féltve kell élnünk; hogy ma már a rendőrség is a nácik pártján áll; hogy ebből a kibaszott országból csak elmenekülni érdemes. Amíg lehet.

Persze: mindez továbbra is demagógia és olcsó moralizálás. De nem találtam jobb választást, mint mégis leírni. Tapasztalataim szerint ez az ország már csak a demagógia és olcsó moralizálás nyelvét beszéli készségszinten.

Címkék: Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Politika, Vallás, Világ+ember

Eddig 5 beszólás. – Te mit szólsz hozzá?

---