Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, március 29, 2011
01:33
 
Most ez



Egy másik ballada

ráunván a szürke évekké összeálló
szürke napok egyformaságára
rá a szürke főútvonalra
egy tavaszi délután a villamos
fölnézett a ragyogó kék égre
hirtelen ötlettől vezérelve letért a sínről
elindult fölfedezni a világot

szűk utcák zegzugos lépcsők után
egy padon megpihenve
a szökőkút csobogása mellett
megcsodálta a zsibongó gyerekeket
majd egy tarka lepke röptét követve
vidám csilingeléssel elhagyta a várost

mondják
a vadvirágos réten futó kalandba bonyolódott
egy meglehetősen koros telefonfülkével
de miután bevette magát a fák közé
többé senki se hallott róla

       *       *       *

A Btk. 171. §-a alapján
tömegszerencsétlenséget okozó,
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt
a villamosvezetőt nyolc év letöltendő szabadságvesztésre ítélték,
s bár jó magaviseletére való tekintettel
remélheti az idő előtti szabadulást,
élete újrakezdésére nyilvánvalóan semmi esélye.




Megosztás

Címkék:


péntek, március 25, 2011
11:12
 
Kussolj, bazmeg, és zabálj Túró Rudit!




Ártatlanok,
csizmák alatt sikongjatok
és mondjátok neki: Nagyon fáj.


(József Attila: Nagyon fáj)






Az imént láttam, hogy egy ismerősöm megosztotta a Facebookon Cseh Tamás és Másik János Budapest című számát (szöveg: Bereményi Géza). Nem kellett volna. Persze ismerem a dalt, kb. egymillió éve, de most újra meghallgattam, és azóta bőgök magamban. Könnyek nélkül, hangok nélkül. Talán a bőgés nem is jó szó. Szomorú vagyok, elkeseredett. Nagyon fáj.



Az ifjú kereszténydemokraták új akciója, hogy 10 pompás érvvel hazahívják a külföldre szakadt fiatalokat. Túl azon, hogy a szöveg olyan, mintha önmaga paródiája lenne, elkeserítő és ijesztő képet fest Magyarországról. Annál is inkább, mert az IKSZ-ről köztudott, hogy nem más, mint a kormány matyóhímzett hitlerjugendje, és azt az értékrendet, amely ebben a tízpontos pamfletben megjelenik, a teljes lakosságnak mindössze 30%-ának támogatásával országló Fidesz ezekben a napokban betonozza befele az alaptörvénybe, a saját leválthatatlanságának jogi garanciáival együtt.

Utálom. Hányingerem van tőle. Fojtogat. El akarok menekülni innen, végleg.

Érdemes megnézni a 10 érv alatti kommenteket. Többségükben külföldön élő magyarok mélyről fakadó, őszinte és intelligens megnyilvánulásai, amelyeket röviden úgy lehetne összegezni: „Egy faszt megyek vissza abba a mentális mocsokba.”

Persze nem tud nem eszembe jutni Kohn bácsi, aki 56-ban disszidált, és az osztrák menekülttáborban a kezébe nyomtak egy földgömböt, hogy nézze meg, és döntse el, hová akar majd továbbmenni onnan. Pörgette ide-oda hosszasan, többször, egyre jobban ingatva a fejét, majd kétségbeesetten megkérdezte a hivatalnokot:

– Bocsásson meg, nem tudna adni egy másik glóbuszt?

Hova mehetnék, mit csinálhatnék? A világ, amit ismerek, a gazdasági és ökológiai összeomlás szélén áll, és biztosra veszem, hogy a pusztulás előszeleként a Föld minden társadalmában a „rendet” ígérő, szélsőséges és erőszakos erők jutnak hamarosan hatalomra. Vajon jobb lenne-e nekem egy másik országban megélni az új háborút, az ivóvízért való élethalál-harcot, mint ugyanazt itthon?

Nem költői a kérdés. Tényleg nem tudom, mihez kezdjek. A civilizáció szekere egész biztos, hogy egészen az összeomlás pillanatáig teljes pompájában fog elgurulni, és jó esély van arra, hogy addig még van hátra bő másfél-két évtized. És talán nem mindegy, hogy ezt az időt – ha megérem – milyen körülmények között kell eltöltenem: befogott orral, öklendezve a hatalomnak az ostobaság motorjával hajtott, arrogáns és könyörtelen gépezete miatt, folyamatosan rettegve attól, hogy mikor kerül sor arra, hogy a Nemzeti Kulturális Forradalom csizmájának következő lépése az én arcomba tapos – vagy egy olyan közegben, ahol lehetőség van a nyílt beszédre, ahol szabad levegőt szívhatok, ahol a kedvesemmel félelem nélkül élhetek és lehetek önmagam.

Nem akarok senkit – önmagamat sem – riogatni Duna-parttal és vagonokkal. Egyelőre életszerűtlen, hogy a pusztítás gyakorlata ilyen módon valósuljon meg. De a pusztítás ugyanezen ideológiája él és virul, és megtalálja a maga eszközeit. Kicsit szofisztikáltabban, kicsit digitálisabban, kicsit jobban adva a demokratikusság látszatára – de megtalálja, hatékonyan. Efelől semmi kétségem sincs.

El akarok menekülni – de szinte minden ide köt. Nem a kereszténydemokraták által felvonultatott pörkölt és Túró Rudi, hanem elsősorban a nyelv, ami – tetszik, nem tetszik – az egyetlen olyan munkaeszköz, amit én magam használni képes vagyok. Számos szakma, számos tudomány internacionális; én vagyok olyan pechvogel, hogy a szerszámok kiosztásánál nekem pont egy ilyen röghöz kötést implikáló kalapács jutott. Picsába.

Nem, sajnos tényleg nem találom a választ.

Te mit gondolsz?

survey tools


Update:
Egy újabb adalék a döntéshez. Egy, kiragadva a sok százból.

Megosztás

Címkék: , , , , ,


szerda, március 23, 2011
12:44
 
Engem el kéne tiltani az alvástól


Már nem először fordul velem elő, hogy reggel arra ébredek, hogy egy borzalmasan rossz szóvicc van a fejemben. (Tényleg rossz: fárasztó, személyeskedő, rosszindulatú, tán még szexista is. A saját érdekedben ne is olvass tovább.)

A dologhoz hozzátartozik, hogy álmomból ébredve csak a kifejezés volt meg, kép nem társult hozzá. Aztán ahogy forgattam magamban, mintegy megvilágosodásképpen beugrott a kép is, teljesen magától értetődő módon.

Már csak meg kellett keresni az interneten.

Tessék, itt van, de mondom, szerintem inkább ne kattints rá.



Megosztás

Címkék: ,


vasárnap, március 20, 2011
11:12
 
Mégis, kinek a véleménye?


„Aki nem vitte semmire az életben, az annyit is ér, ezt tudom mondani. Annak annyi az élete. Ez az én véleményem.” –

Lázár János

mondta Lázár János, és Lázár Jánoson mindenki fel van háborodva, joggal. Csak azt veszik észre kevesen, hogy az idézet utolsó mondata egyszerűen hazugság. Ez a kijelentés nem Lázár János véleménye, hanem a Magyarországot (illetve egy ideig még a Magyar Köztársaságot) kormányozó Fideszé. Azé a párté, amelynek Lázár János a frakcióvezetője.

Egyrészt régi nóta, hogy Magyarországon egy politikusnak nem lehet magánvéleménye. Ez persze undorító, és én utálom a legjobban, hogy így van, de a tényen nem változtat. Bizonyítás: tessék gyorsan végiggondolni, hány decibellel kurvaanyázna a jobboldal, ha a fenti kijelentés történetesen egy baloldali vagy liberális politikus száját hagyná el (bankárkormány, spekulánsok, Magyar Vizsla stb., stb.), és azonosítaná a mondottakkal nemcsak az egész pártot, hanem annak minden választóját is (a felmenőikről, kiemelve azok származását, nem is beszélve).

Másrészt vélelmezzük egy pillanatra, hogy mégis lehet magánvéleménye Lázár Jánosnak. Mi kellene ahhoz, hogy ez a vélelem igaz legyen? Nyilvánvalóan az, hogy az egész Fidesz – de legalábbis annak a nevében Orbán Viktor – egyértelműen határolódjon el ettől a kijelentéstől; tegyék egyértelművé, hogy ez az attitűd a Nemzeti Együttműködés Rendszerében vállalhatatlan; Lázár Jánost azonnali hatállyal váltsák le a frakció éléről, valamint páros lábbal rúgják ki a pártból a picsába.

Akkor elhiszem, hogy ez nem a Fidesz álláspontja. Ha a Fidesz ennél kevesebbet lép (vagy nem lép semmit), akkor nem.


Megosztás

Címkék:


kedd, március 15, 2011
13:07
 
Két magyarázat egy műsorváltozásra


Viszonylagos nyugalomban telik Budapesten a március 15-e: egyelőre úgy fest, hogy hosszú évek óta először elmarad a már-már megszokott műsorszám, amikor is szélsőjobboldali, IQ-negatív banditák randalírozzák végig a várost, őrjöngve és rombolva.

Úgy gondolom, e műsor elmaradására elvileg két magyarázat adható.

Az egyik: a műsorszám eddigi megrendelői idén nem küldték ki a jól megfizetett huligánokat, lévén most ők vannak kormányon. De szerintem ez a verzió nem több rosszindulatú összeesküvés-elméletnél. Van egy sokkal egyszerűbb, kézenfekvőbb magyarázat.

A város végigpusztítása idén azért nem esedékes, mert a szélsőjobboldali, IQ-negatív banditák számára tökéletesen komfortos az, ami ma Magyarországon történik, illetve ami készülőben van.


Megosztás

Címkék:


csütörtök, március 10, 2011
21:01
 
Az ilyenkor szokásos kérdés... A válasz ilyenkor szokásos hiánya...





Ranschburg Jenő




Megosztás

Címkék:


 
Mit mond a Fidesz-alkotmány a siketek és némák jelnyelvéről?


Röviden annyit, hogy bár védendő érték, nem képezi a magyar kultúra részét. Mindjárt be is bizonyítom, hogy miért.

Kezdjük egy banális jogi alapelvvel: Minden jogszabálynak az a szövege, ami. Tehát nem az, amit „a jogalkotó vélhetőleg mondani szándékozott”, nem az, „ami itt logikus lenne”, hanem az, ami. Beleértve a fogalmazásmódot, a helyesírást és a központozást is.

Most jöjjön két idézet A magyar helyesírás szabályaiból. Az első arról szól, hogy a mint szó elé mikor kell vesszőt tenni.
243. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.

c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít, ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. Fehér lett, mint a fal. [De vö. 249. b)]


A második arról, hogy mikor nem kell vesszőt tenni.

249. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.
b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Stb. [De vö. 243. c), 250.]


Világos, igaz? Nézzünk két példát!

„Értékellek mint embert.” – Ez a népszerű szakítós blog mottója. Jelentése: én az emberi faj részének tekintelek, s e minőségedben értékellek.

„Értékellek, mint embert.” – Ennek sok értelme nincs, de ha mégis, az a következő: ugyanúgy értékellek, mint ahogy egyébként az embereket szoktam, annak ellenére, hogy nem tekintelek téged az emberi faj részének.

És akkor most nézzük a tervezett Fidesz-alkotmány Alapvetés című fejezetének O. Cikk (3) jelzésű részét:

Magyarország védi a siketek és némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.

Vagyis a siketek és némák jelnyelve védendő érték ugyan, nem képezi a magyar kultúra részét.

Quod erat demonstrandum.


Megosztás

Címkék: , ,


szombat, március 05, 2011
00:00
 
Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell


Ennek okán nem is írok semmi blikkfangosat, csak a puszta tényt rögzítem:

Ma 10 éve, hogy együtt vagyunk Tomival.

:,-)

Megosztás

Címkék: ,


csütörtök, március 03, 2011
20:51
 
Szólj még egyszer




Zúg Március


Én szemfedőlapod lerántom:
kelj föl és járj, Petőfi Sándor!

Zúg Március, záporos fény ver,
suhog a zászlós tűz a vérben.

Hüvelyét veszti, brong a kardlap:
úgy kelj föl, mint forradalmad!

Szedd össze csontjaid, barátom:
lopnak a bőség kosarából,

a jognak asztalánál lopnak,
népek nevében! S te halott vagy?!

Holnap a szellem napvilágát
roppantják ránk a hétszer gyávák.

Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:
szólj még egyszer a szabadságról!


(Utassy József)



Megosztás

Címkék: ,


 
Nem Herz-féle nem-szalámi


Itt tessék nézni.

Megosztás

Címkék: , ,


szerda, március 02, 2011
12:42
 
Romzi


Hosszú betegség után, 74 éves korában elhunyt a hazai melegmozgalom „atyja”, egyben a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelem első élharcosa. Romsauer Lajos pszichiáter az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat alapító tagja. Nevéhez fűződik az első itthoni melegszervezet, a Homeros Egyesület megalakítása.

Dr. Romsauer Lajos 1936-2011Romsauer Lajos (vagy ahogy mindenki hívta: „Romzi”) 1936. május 31-én született Budapesten. Pszichiátriai szakorvos, igazságügyi elmeorvos, addiktológus volt, egy ideig a XIV. kerületi Ideggondozó főorvosa, később a kábítószer-függőség kezelésének egyik jeles hazai képviselője, aki korábban főorvosként, Rákospalotán, a Dependencia Rendelőben csoportterápiás foglalkozást vezetett kábítószer-függő embereknek.

A HIV–AIDS-elleni küzdelemben betöltött szerepe szintén említést érdemel. Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat alapító tagja, valamint a Karolina úti szűrőállomás alapítója (ezen minőségében volt a Grand Safe Show tavaly decemberi AIDS DAY and Night hivatalos jótékonysági estélyének fővédnöke). Noha a névtelen HIV-szűrések végzésére van lehetőség országosan a megyei ÁNTSZ-eknél, illetve a kerületi bőr- és nemibeteg gondozóknál, mégis az AATSZ az egyetlen olyan hely még ma is, ahol garantált az előítélet-mentes bánásmód.

A Homeros Egyesület, mely az első itthoni és – az 1984-ben alakult jugoszláv-szlovén Magnus nevű szervezet után – a második kelet-közép-európai melegszervezet volt, még 1987-ben, a Rege szállóban alakult meg. 1988-ban jegyezték be. (Az egyesületből jött létre később a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság, vagyis a Mások újság, mely hivatalosan ISSN számmal 1991-ben jelent meg először.)

A Homéros Egyesület elnöke Romsauer Lajos volt – az első ember ebben az országban, aki 1987 májusában, 52 évesen nyíltan felvállalta melegségét, amikor a szocialista rendszer még javában létezett. Állítása szerint már gyermekkorában tisztában volt melegségével. Először húsz évesen osztotta meg ezt az információt másokkal (idézte akkoriban szavait a Reuters hírügynökség is).

Egyik aláírója volt annak az 1993-as alkotmánybírósági beadványnak, melyet a Homérosz és a Lambda Budapest Baráti Társaság nyújtott be a Btk. 199. paragrafusa, vagyis a beleegyezési korhatár különbözőségének eltörlése érdekében (a törvényszakaszt az AB végül 2002-ben törölte el).

Ugyanezen év áprilisában pedig beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek azokat a törvényeket, amelyek a házasság és az élettársi kapcsolat meghatározását csakis a férfi-nő viszonylatban teszik lehetővé (az élettársi kapcsolatot néhány évvel később meg is nyitották a meleg párok előtt). A Homeros megszűnése után visszavonult a meleg közélettől.

Majd tizenöt éve volt nyugdíjas, vidéken élt visszavonultan, Izsákon egy kis földszintes házikóban, ám szakmájától nem távolodott el teljesen. Pszichológiai tanácsokat később is adott. 2009-ben a melegfesztiválon a Háttér Társaság a Melegekért közéleti díjával jutalmazták. Egészségi állapota jelentősen megromlott idős korára. Rendszeres művese kezelésre szorult. Hosszas, súlyos betegség után hunyt el. A búcsúztatásról a család később intézkedik.

Birtalan Balázs a következőképpen beszélt Romsauer Lajosról, s a hazai melegmozgalom kezdeteiről egy interjújában:

„Voltak látszólag nagyon jó, ötletes és népszerű kezdeményezések, amelyek nem tudtak túlnőni kitalálóik egyéniségén, s nem élték túl az ő lelkesedésüket. És voltak olyanok, amelyekről bárki azt mondta volna keletkezésükkor, hogy nyilvánvalóan egyetlen ember karizmájának megnyilvánulásai – mégis prosperálnak, holott az alapító már rég visszavonult. Ilyen egyébként maga a hazai melegmozgalom mint olyan: annak idején, még a rendszerváltás előtt egy valaki volt, aki a nyakába vette az egészet, és bevállalta a nyilvánosságot kamerástól, mindenestől. Akkoriban és az ezt követő pár évben elképzelhetetlen volt úgy megszólalni a homoszexualitás témájában, hogy az ember kikerülje dr. Romsauer Lajos nevét. Ma nagyon kevesen tudják róla, ki is ő. Az idő őt igazolta: éppen ezzel a felejtéssel.”

Február 28-án eltávozott közülünk a magyar melegmozgalom „atyja”, ám emléke köztünk él... Ne felejtsük el őt!

Hanzli Péter – Jakab István

Forrás: www.frissmeleg.hu



Megosztás

Címkék: , ,


kedd, március 01, 2011
09:54
 
Mai





Mégis

               Úgy hangzik, mint
               két nagy adag vegyes fagylalt, habbal.

(Erich Kästner)



bár a háború istenétől ered
bár egyenletesen szürke minden
s a nap tüze látod nincs sehol

mégis

mint a százmilliomodik feltámadás
mindig ugyanaz de meg nem unható
mint megvalósult meseország
hol szabadság szerelem evidencia
mint egy nagy szelet vajas kenyér
gépsonkával zöldpaprikával
foszló kockás takaróról
ősöreg fák újszülött virágok között

olyan e szó
március




Megosztás

Címkék:




Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta