Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

vasárnap, július 24, 2011
01:32
 
Oxford és Cambridge



Oxford


Cambridge



Megosztás

Címkék:


csütörtök, július 21, 2011
21:39
 
Breaking news


Bréking nyussz



Megosztás

Címkék:


szerda, július 20, 2011
01:31
 
Hm



A kérdés

Íme, a világ.
Isten alkotta.

De mi a főkotta?


Megosztás

Címkék: , ,


hétfő, július 18, 2011
11:01
 
Fals poetica




Szőnyegszél

És monda az Úr a Költőnek:
        Hol vannak a te verseid?

Ő pedig monda:
        Nem tudom,
        avagy szerzője vagyok-é én
        az én verseimnek?




Megosztás

Címkék:


 
Meleg van és nyár



Da capo

semmi líra prózaian nyár van
homlokomon patakzik az éjjel
relatíve olcsó whisky jéggel
ülök egy szál átizzadt gatyában

felrémlik egy réges-régi szombat
nincs hang csak a kanapéra csalt űr
egy félszegen megsimított bal fül
egy pohár mit zavart kéz szorongat

tiszta sor hogy versbe kéne zárnom
ha összejön rám talál az álom
feltételes szabadlábra méltat

ám abból még nem lett égi himnusz
hogy borult a cirkadián ritmus
meleg van és nyár és lassan fél hat



Megosztás

Címkék:


vasárnap, július 17, 2011
12:04
 
A tegnapi nap mérlege


A tavaly szeptemberben indított Sorskönyv nélkül című blogot – kitartó munkám eredményeként – naponta most már átlag 30-40 olvasó keresi fel.

Mint írtam, tegnap kikerültem az Index és a Blog.hu címoldalára. A kezdeti látogatottsági statisztikáról már tettem ki egy képet, de íme, a nap végeredménye (kattintásra nagyobb):

A Sorskönyv nélkül blog látogatottsága 2011. július 16-án


Maga a cikk eddig 128 lájkot kapott, ami cirka 5-10-szerese az átlagnak, és duplája az eddigi „leglájkoltabb” posztnak.

Tudom, hogy ezek csak számok. Tudom, hogy ez – így, ebben a formában – nem az én teljesítményem fokmérője, sokkal inkább a Warner Bros nyomulásáé. Ez azonban nem akadályoz meg abban, hogy örüljek neki – következésképpen örülök neki. :-)

Megosztás

Címkék: , , ,


szombat, július 16, 2011
12:35
 
Örülés, büszkeség


Tegnap végre megírtam azt a cikket, ami évek óta feszített. Hatalmas megkönnyebbülés volt, és nem mellesleg úgy gondolom, egész jó lett.

A jelek szerint mások is így gondolják.

Index címlap és Blog.hu címlap



És ami a média hatását illeti:


A Sorskönyv nélkül blog látogatottsága



Megosztás

Címkék: , , ,


vasárnap, július 10, 2011
12:44
 
Még két Lotti


A két LottiElolvastam Erich Kästner A két Lotti című könyvét. Ez a mondat önmagában kevéssé áptudét; az aktualitását az adja, hogy hosszú idő után a minap ismeretlen okból újraolvastam.

Az ismeretlen ok persze minden további nélkül ismertté válhat. Tomival jó egy hete valami disznóságot falatoztunk a konyhában, és erről eszembe jutott a világirodalom – általam ismert keskeny szeletének – egyik legjobb elsőfejezet-címe: Külz papa egy kis hidegtálat rendel. A fejezetcímhez tartozó könyv Kästner Az eltűnt miniatűr című remeke, amire gyorsan fel is hívtam Tomi figyelmét. Így azonban a hirtelen feltámadt Kästner-éhségemet mással kellett kielégítenem, s így esett a választás A két Lottira.

Az újraolvasmány-élmény két elemét szeretném feljegyezni. Az egyik: van pár dolog, ami amit nagyon nehezen viselek. Ezek közé tartozik az is, amikor szerző bácsi kiszól a szövegből a Kis Olvasókhoz, oszt megmondja nekik jópofán a frankót. C. S. Lewis Narnia sorozatát emiatt adtam fel a két és feledik kötet után. Na már most, azt állapítottam meg, hogy a Szilárd Elvek ilyen esetben sem egyértelműen hasznosak. Kästner nagyon is él a szövegből kiszólás eszközével. Csak van egy nüansznyi el nem hanyagolható szempont: ő jól csinálja. Nem jópofáskodik, hanem jópofa. Legalábbis az én ízlésem szerint.

A másik: olvasás közben olyasmi történt, ami A két Lotti eddigi olvasásai közben eleddig soha: többször is könnybe lábadt a szemem. Ez a könyv is bevonult hát a sírós könyveim sorába.

Úgy látszik, öregszem.


Megosztás

Címkék:


péntek, július 08, 2011
16:52
 
Tele van a fonom


Úgy két, két és fél hete felhívta Tomit egy kedves női hang, és Birtalan Balázst kereste. Mivel történetesen egy légtérben tartózkodtunk (ami azért elég gyakran megesik velünk), hülyén néztünk egymásra, és mindkettőnknek az arcára volt írva, hogy próbáltuk fejben megoldani ezt a sok ismeretlenes egyenletet. Nem sikerült.

TelenorAztán kiderült, hogy a hölgy a mobilszolgáltatónk (a nevét nem írom ki, elég az, hogy egykor Pannonnak hívták) képviseletében telefonál, és kíméletlenül közölte – immár velem –, hogy további két év hűségnyilatkozat és tarifahűség aláírása fejében hozzánk vágnak ingyen egy Samsung telefont, még ki is hozza a futár.

Gyors metakommunikáció után eldöntöttük Tomival, hogy mivel nem tervezünk szolgáltatót váltani, az ingyen mobil tényleg ingyen van, annyiért pedig megéri, még akkor is, ha – a kezdeti motorolás ugródeszka után – sok éve megrögzött nokiások vagyunk.

Úgyhogy megmondtam a hölgynek, hogy az ajánlat elfogadva. Azonban nekem a futáros megoldás kényelmetlen, a lakásban ugyanis szinte minden nap minden szakában előfordulhat kliens, ezért rákérdeztem, hogy megoldható lenne-e, hogy valami ügyfélszolgálaton vagy bárhol másutt intézzük elé a dolgot. Hát, az bizony nem lehetséges. Miért nem? Csak.

Erre nagy nehezen kinéztem a naptárból egy szabad háromnegyednapot, és megbeszéltük, hogy rendben, itt várom a futárt, sehová ki se teszem a lábam. (Merthogy a kütyüt csakis én magam vehetem át; még a bejegyzett élettárs sem, még meghatalmazással sem; Magyarországon vagyunk persze; Mancika-elv über alles, ugye.)

Aznap tehát itthon dekkoltam. Mondanom sem kell, a futár a környéken sem járt.

Nem akarom részletezni a dolgokat; a következő napokban kb. 8-szor hívtam az ügyfélszolgálatot. E hívások során hol azt ígérték meg, hogy „továbbítják a panaszomat”, hol azt, hogy „utánanéznek a dolognak”, hol visszahívást ígértek, hol az iránt érdeklődtek, hogy pontosan milyen készüléket is rendeltem. Amikor már harmadszor közöltem az aktuális hölggyel, hogy én bizony baromira nem rendeltem semmit, ők kerestek meg, ők ajánlották fel a cuccot, én csak elfogadtam, akkor ezt bírta mondani:

– Szerintem kár ezen vitatkoznunk, hogy rendelte vagy elfogadta. De ha ez önnek annyira fontos, akkor tőlem mondhatjuk, hogy „elfogadta”.

Nota bene, erre a beszélgetésre akkor került sor, amikor már másodízben ítéltem magam csaknem egész napos szobafogságra, és a futár másodízben cseszett kihozni a készüléket (vagy legalább felhívni, hogy cseszik kihozni).

Becsületemre legyen mondva, ezek után sem kurvaanyáztam le sem az ügyintéző hölgyet, sem a mobilszolgáltatót, csupán aziránt érdeklődtem, hogy feltett szándékuk-e növelni az ügyfél-elégedetlenségi indexüket, esetleg dolgoznak-e köztük beépített Vodafone- és T-mobile-ügynökök.

Ezenközben valamilyen kurtán-furcsán odavetett mellékmondatból tudomásomra jutott, hogy ez az akció az ún. Bónusz program (vagy mi a devla) keretében fut, és hogy korántsem csak arra a Samsung készülékre érvényes, hanem más telefont is lehet venni jókora árengedménnyel, továbbá honnan vettem azt a hülyeséget, hogy ügyfélszolgálaton nem lehet elintézni a dolgot. Nabazmeg. Szóval óhajtom-e, hogy akkor most töröljék a megrendelésemet, és befáradok-e az egyik boltjukba, ahol... Óhajtottam. A kisasszony a türelmemet kérte, és röpke negyedórás várakoztatás után informált, hogy 72 órán belül SMS-ben értesítenek a törlésről, és máris mehetek készüléket venni.

Mivel a két hét – és a számos beszélgetés és holding-zene hallgatása – alatt több évet öregedtem, udvariasan megkértem a hölgyet, hogy legyenek szívesek írásban választ adni arra, hogy mi a halál faszáért történt mindez így, ahogy. (Nem ezeket a szavakat használtam.) A hölgy udvariasan közölte, hogy bilibe lóg a kezem. (Nem ezeket a szavakat használta.) Ugyanis kizárt dolog, hogy írásban választ kapjak; ha panaszom van, forduljak fel írásban az ilyen és ilyen osztályhoz. (Egy még későbbi telefonbeszélgetésből kiderült, hogy a hölgy hibásan adta meg az osztály nevét, de ez a legkevesebb.) Hogy az elérhetőségük? Faxszámot és postacímet tud adni. E-mail cím? Hát, az nincs. Nincs?! Nincs: faxszám és postacím van. Csak? Csak. Szegények. Nyilván 2011-ben még nem jutott oda a piacvezető mobilszolgáltató, hogy beszálljon az internetbe.



Persze később kiderült, hogy nagyon is van internetes elérhetőség, csak egy ügyfélszolgálatos kisasszonyra nyilván nem tartozik, hogy naprakész információval bírjon a szolgáltató elérhetőségeit illetően.

Vasárnap este eltelt a 72 óra. Lehet tippelni, mi történt.

Aki arra tippelt, hogy semmi, az jól tippelt: SMS nem jött. Megpróbáltam felhívni az ügyfélszolgálatot. A bejelentkező szövegből egyáltalán nem derült ki, hogy csak munkanap lenne helpdesk, úgyhogy többszöri próbálkozás során összességében bő félórát lógtam a szeren (a szám persze véletlenül sem 80-as), amíg végül sikerült a „kapják be” opció mellett dönteni. Hétfőn újra telefonáltam – mit ad isten, három másodperc alatt fölvette egy hölgy. Kérdésemre értetlenkedve azt mondta, hogy ők bizony tegnap is ott voltak. Ennyi előzetes tapasztalat után meg vagyok győződve, hogy hazudott, de sebaj.

A hölgynek elmondtam (sokadszor), hogy mi fáj. A 72 órára vonatkozólag megpróbált meggyőzni, hogy én vagyok a hülye, és a 72 óra nem 72 órát jelent, hanem három munkanapot, de nem sikerült neki. Végül beleegyezett abba, hogy rendben van, intézkedik, és törli a rendelésemet. (Erre már nem is mondtam semmit.) Újfent bő negyedóra kortárs zene, majd visszatért az éterbe a hölgy és közölte: a törlés elvégeztetett. Ezzel egy időben Tomi telefonjára befutott a törlésről tájékoztató SMS. (Ezzel igazolva láttam korábbi hipotézisemet, hogy tényleg maximum egy-két kattintásba kerül a dolog.)

Aznap tehát végre elmentem telefont venni. Amiért végül letettem a panaszlevél megírásáról (benne Szerintem-kár-azon-vitatkoznunk kisasszony megnevezéséről), az az engem kiszolgáló hölgy volt, aki végtelenül kedves, empatikus és segítőkész volt – valahogy úgy, ahogy ezt alapértelmezetten elvárnám ebben a szakmában. Ez úton is köszönöm neki a segítséget.

Vettem telefont. Kettőt is. Nem Samsungot: Nokiákat. Egyet Tominak, egyet magamnak; a kedvezményekkel együtt összesen kb. hétezer forintért.

Az a sirámom, hogy a régi telefonról nem lehetett áttölteni az adatokat, most mellékes. A lényeg, hogy csaknem egy egész napon keresztül pötyögtem be a neveket, számokat, naptárbejegyzéseket, és vadásztam össze – továbbá konvertáltam megfelelő formátumra – az arcképeket és a rég megszokott csengőhangokat.

Épp e tevékenységemmel voltam elfoglalva, amikor a kezemben lévő kétszer fél telefon egyike megcsörrent. A mobilszolgáltatótól hívtak. Személyesen az a hölgy volt – emlékeztem a nevére –, akivel előző nap beszéltem, aki a „rendelésem” törlését elintézte. Kíváncsi voltam, mit szeretne.

Ismét lehet tippelni: vajon mit szeretett volna?

Elárulom. Az iránt érdeklődött, hogy vajon kérem-e a rendelésem törlését.

Nem kértem.

Megosztás

Címkék: ,


péntek, július 01, 2011
19:02
 
Yoda Scott ojgonahangvejsenye



Yoda Scott ojgonahangvejsenye



Megosztás

Címkék:




Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta