Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szerda, augusztus 31, 2005
00:37
 
Bakterház


Ti. indul. Mármint a felújítás. Megígértem, hogy nem csapom agyon a blogot ezzel a témával, de ma túljutottunk egy jelentős lépésen: nagyjából lehet látni az árakat, és nagyjából lehet tudni, mikor kezdődik a cirkusz. Oprimális esetben 12-én, pesszimális (van ilyen szó?!) esetben 19-én. Elvileg három hét alatt végeznek vele, úgyhogy jobb esetben a szülinapomra lesz szép új lakásom.

Persze mindenki azt mondja, hogy ne éljem bele magam az időpontba, és nem is élem, de azért nem lenne hátrány. Tomival majd meg kell beszélnem, hogy csináljon jó pár előtte – utána jellegű fotót, lehetőleg ugyanazon kameraállásokból. Nem mintha ez rajtam kívül bárkit is érdekelne, de akkor is.

Még nem mondtam: Mikinél fogok lakni addig, amíg itt nem tudok. Miki (aki egyébként gyógyuljon meg gyorsan, mert beteg) ugyanis Vikinél lakik, amit persze nem a blogomból kéne megtudnia ország-világnak, de akik olvassák a blogomat, és ismerik őket, azok úgyis tudják, akik meg olvassák, de nem tudják, azok úgysem ismerik őket.

Épp A Jézus-dosszié c. könyvet olvasom, amire véletlenül nyúltam rá még pénteken egy könyvesboltban. Témáját és megközelítését tekintve a Több mint ács?-ra hasonlít: kicsit fundamentalista, kicsit populáris, kicsit amerikai – de alapvetően kellemes olvasmány, és időnként még új infókat is találok benne, amelyeket egyrészt a saját hitembe is tudok integrálni, másrészt kifejezetten hsznos az Öt Kenyérben tartandó előadások szempontjából. Biztos írtam már, de most megint aktuális: a közösségben Bevezetés a Szentírás világába címmel tartunk egy egész éves előadás-sorozatot Brúnóval, havonta egyszer. A nulladik (értsd: bevezető) és az első két előadást én tartottam, a következő, az Ószövetséget bemutató hatot Brúnó, és az utolsó négy megint rám vár. Most csütörtökön adom elő a Bevezetés az Újszövetségbe című magánszámot, amit azért próbálok nem magánszámként előadni, hanem amennyire lehet, igyekszem interaktívvá tenni. A vázlatban nettó kb. 8–9 munkaórám van.



[Azt, hogy Tomit fölvették az OTP-hez értékesítési elemző munkakörbe, azért nem írtam, mert már úgyis mindenki tudja. És úgysem tudnék annyira frappánsan írni erről, amennyire örülök neki és amennyire büszke vagyok rá.]

Címkék: , , ,


vasárnap, augusztus 28, 2005
20:53
 
Műveletlenségi kvíz


Sok kis apróka, amiket nem sorolok fel. Apró bosszúságok és nagy pánikok. (Az Öt Kenyér teljes tagságának szóló levlistájára véletlenül elküldtem egy olyan levelet, amely csak a tanácsadóknak szólt volna. Borzasztóan kínos volt, és kínosan borzasztó. Brrr...)

Volt itt Tomi, az jó volt. Közös programok egyikeként megcsodáltam a Hideg Zsíroldó nevű kutyulék hatását, számos, korábban általam már menthetetlennek ítélt edényen. Fenomenális.

Tomi megmutatta nekem a Honfoglaló c. játékot, hogy na ez az, amit időre kell játszani, és amiben zavarni tudom őt telefonon. Rákaptam, regisztráltam, és hülyére szívattatom magam. A játék alapvetően egy kvíz, amelyben okosabbnak kéne lenni a két másik játékosnál. A kérdések között találhatóak olyan kaliberűek, hogy „Ki volt az első űrhajós?” vagy „Ki az, aki már egy hete a mamára gondol?” – de akadnak olyanok is, hogy „Mennyi Bivalybasznád és Kiskunmalacfasza 2002. október 20-án szavazati joggal rendelkező lakosainak összlétszáma, osztva a prérifarkas fogainak számával?”

A dolog nagyon megalázó: kiderült, hogy egyebek között a következő tudományágakban bírok széles körű műveletlenséggel:

  • matematika,
  • fizika,
  • kémia,
  • biológia,
  • csillagászat,
  • irodalom,
  • történelem,
  • földrajz és
  • teológia

Emellett nem értek a sporthoz, az autómárkákhoz, a számítógéphez; nem ismerem a filmművészetet, a politikát és a divatot; hülye vagyok a zenéhez, a képzőművészethez és... – nemtom, még mit hagytam ki. :-(

Asszem, most megyek, és játszom egy kicsit a játékmackómmal. Megigazgatom a sálját, adok puszit az orrára, mondok neki mesét és lefektetem aludni. Ehhez talán még értek. :,-(

Címkék: , ,


szerda, augusztus 24, 2005
09:32
 
Lépések az ökumené felé


Kb. 5 perce történt.

[Csörrr... Csörrr...]

   – Közjegyzői iroda, tessék.
   – Jó napot kívánok, XY. vagyok a zsidó hitközségtől, és dr. YX. közjegyzőhelyettessel szeretnék beszélni.
   – Jó napot kívánok... Sajnos a kolleganő csak jövő héten lesz bent, mert szabadságon van.
   – Jézus, Mária! Köszönöm, viszonthallásra.

Címkék: ,


szombat, augusztus 20, 2005
14:35
 
Csülökre várva


Augusztus 20-a alkalmával meg se kockáztattam, hogy lemenjek Ákoshoz vagy akárhová: úgyis minden zárva van. Ilyenformán a NetPincértől rendeltem egy csülköt pékné (vagy Pékné?) módra, arra várom, hogy hozzák.

Tegnap átmentem a másik közjkegyzői irodába, és némi készpénz ellenében föltelepítettem nekik két gépre a Címpéldány Varázsló 5.0 nevű programot. Hazafelé egy utcai könyvárustól (valami mencsükmega gyerekeket akció keretében) vettem 2.500.- Ft-ért egy Így irtok tit; örülök neki. Délután meg jött Apa, Gabcsi (Laci bátyja) meg Imre, és nekiálltunk felújítást megbeszélni. Lassan kezd kirajzolódni, hogy milyen is lesz a lakás, ha kész lesz. Már csak az kell, hogy Imre (a vállalkozó) rábólintson, hogy egyáltalán belefér az életébe, hogy vállalja, meg hogy mennyiért. A többi már gyerekjáték. (Mint pl. a mászóka, amiről le lehet esni, vagy a hinta, ami fejen találhatja az gyereket stb.)

Tegnap este elővettem A Végtelen Történetet; jólesett egy kis mélylélektani utazgatás. (Agatha Christie és a jungiánus Útjelzó szavaink mellett.) Ma este elvileg 6-kor találkozom Tomival az Örsön, és megyünk Csabához a fiúkkal inni meg fondüzni, és állítólag nem muszáj a végén kimenni tűzijátékot nézni.

A csülköt még mindig várom.

Címkék: , ,


szerda, augusztus 17, 2005
10:42
 
Meggyilkolták Roger testvért


[A Magyar Kurír oldaláról átvéve:]

Roger testvérAugusztus 16-án, kedden gyilkosság áldozata lett Roger Schütz. A Taizéi Közösség alapítóját egy elmeháborodott nő ölte meg 20.30-kor, az esti ima közben.

Dijon: A 90 éves perjelt egy szúróeszközzel sebesítették meg, közölte a Közösség egyik tagja kedden este. Az azonnali orvosi segítség ellenére Roger testvér belehalt sérüléseibe.

Roger Schütz-Marsauche Svájcban született 1915. május 12-én. Édesapja református lelkész volt. 1937-től 1940-ig teológiát tanult Lausanne-ban és Strassburgban. 1940-ben telepedett le Franciaországban. A Taizéi Közössséget néhány testvérrel hozta létre 1949-ben. Az első testvérek evangélikus kötődésűek voltak, később egyre több katolikus is csatlakozott hozzájuk. Ma a Közösségnek 25 nemzetből körülbelül 100 tagja van, közel egyharmaduk katolikus.

II. János Pál pápa többször kifejezte, milyen nagyra értékeli a Roger testvér által alapított ökumenikus közösséget. Köztudott, hogy Roger testvér meghívottként a II. Vatikáni Zsinaton is jelen volt. A Szentatya 1986 októberében meglátogatta Taizét, és azt mondta róla: „Taizé – kis tavasz”. „Az ember úgy jön Taizébe, mint egy forráshoz. Az utazó megáll, csillapítja szomját, és folytatja útját” – mondta II. János Pál.

Roger testvér II. János Pál pápa temetésén is jelen volt, és ott Ratzinger bíboros megáldoztatta.

www.kath.net/MK


Aki tudja, ki volt, annak nem kell többet írnom. Aki nem tudja, annak meg fölösleges.
:,-(

Címkék: ,


kedd, augusztus 16, 2005
20:18
 
Vodka


Frappáns cím? Ez van. Mármint ez van előttem, egy kupicával. Jobb cím nem jut eszembe.

Itthon vagyok, várom Tomit, hogy befusson. Tegnap bruttó 12 órán keresztül programoztam (ami legalább nettó 10,5), és ma is bő 6 órát beleraktam az új programba, amit nem szégyelltem Címpéldány Varázsló 5.0 névre keresztelni. Jelentem: működik; szép, okos és kicsit komplikált – szóval tiszta apja a kis édes. :-/ Örülök, hogy megvagyok vele, és elvileg még pénzt is látok majd belőle, mármint egy másik irodából.

Tegnap reggel a számlámra került a kölcsön összege; elvileg holnapra kész lesz a konyhabútor terve, pénteken meg gyün a vállalkozó, oszt jól megbeszéljük, hogy mit, mikor, mikorra és mennyiért. Ezennel pedig megígérem, hogy próbálok majd erőt venni magamon: a lakásfelújítás számomra kardinális, mindenki más számára valószínűleg veszedelmesen unalmas részleteivel nem fogom terhelni a blogom jobb sorsra érdemes olvasóit.

Kimaradt, ha igaz, hogy kis léptékű, ugyanakkor nagy öröm ért, még nyaralás előtt: a Bookline jóvoltából hosszú évek után sikerült beszereznem az Agatha Christie-gyűjteményem egyetlen(?) hiányzó darabját, a „Balküvelykem bizsereg...” c. opust. Most párhuzamosan olvasom Michael Daniels Útjelző szavaink (Önmagunk felfedezése a jungi úton) c. könyvével, amelyre még 1998-ban, boldogult könyvárus koromban sikerült rányúlnom a piacra kerülő sok szemét között. A Christie-könyv izgalmas (jó tíz éve olvastam, és semmi másra nem emlékszem belőle, csak a gyilkos nevére), a jungos könyv érdekes. Hétvégén Laci segítségével kitöltöttem egy ÚSZ-mátrixot, most azt csócsálom magamban.

És még mindig várom, hogy Tomi megérkezzék.

Címkék: , , ,


vasárnap, augusztus 14, 2005
21:07
 
Az átlag-blogger hazatér


Csókolom. Itthon. Amikor beléptem az ajtón, szembesültem a ténnyel, amelyről már lőzőleg hallottam: ki van takarítva a lakás. Jóleső ez a tudat, így a háború kitörése előtt pár nappal. Kellemes, tágas...

Ja, hogy a nyaralás. Nincs hangulatom hozzá, hogy tételesen élménybeszámoljak. Akinek van hozzáférése Tomi blogjához, az ott kattintson a linkeknél Gábor blogjára, és elolvashatja az ő verzióját. Igaz, hogy ez csak öt nap a két hétből, de a feelingjét visszaadja. Hosszabb-rövidebb időre ott volt velünk Csaba meg Gábor meg Peti meg Steoboy meg Bikkfa meg Viki meg Miki meg Laci meg Joe meg Kitti meg Netti meg az ő Tomija; jó volt, mozgalmas volt, rengeteg bort kóstoltunk végig és rengeteg bort vettünk, fürödtünk napsütésben és viharban, izzadtunk és vacogtunk, vezettünk vagy 750 km-t, olyan is volt, hogy (életemben először) egyedül vezettem, kísérő nélkül, römiztünk, kanasztáztunk, passziánszoztunk, szentmisére mentünk, kiláttunk a Fülöp-hegyi kilátóból, naplementehajótúráztunk (naplemente nélkül), étteremteszteltünk, éjszakaibeszélgettünk, dzsengáztunk (ál-Jengával, ún. Nature Balance Tower-rel; ugyanolyan jó, mint a valódi Jenga, de hatod annyiba kerül), hosszas tanakodás után nem fojtottuk meg a házigazdánk kakasát, sem a hiper-bunkó (21 esztendős) leányát, ugrottunk fejest meztelenül a vízibicikliről, találtunk egy fogköves és lepedékes felső fogsort a strand vizében, fényképeztünk és fényképeződtünk, láttunk Szigligeten a turistabóvli-boltban 6.000,- Ft-os szódás szifont, ettünk fenséges libamájat és romlott húsból, fokhagyma, bors és paprika nélkül készült cigánypecsenyét, – és egy keveset azért pihentünk is.

Tominak megígértem, hogy a két hét alatt nem fogom kimondani a lakásfelújítás szót, és ehhez tartottam is magam. Ehhez képest egy merő stressz vagyok; szörnyű és hihetetlen érzés elképzelni, hogy a kellemes, meghitt kis barlangom akár napokon belül katasztrófa-sújtotta övezetté válhat, hogy akár több mint egy hónapra ki kell költöznöm, hogy nem férhetek hozzá a könyveimhez, hogy olyan dolgokkal kell foglalkoznom, mint járólapok, szerelvények, radiátorcsere, falbontás, anyagbeszerzés – és csak a Jóisten tudja, hogy ki fogok-e jönni abból a kölcsönből, amit mellesleg tíz évig fogok fizetni, és aminek a biztosítására jelzálog került a lakásomra. Áááááááááááááá...!!! :-((((

Nyakamon a szeptember; az Öt Kenyérben tartott Bevezetés a Szentírás világába c. sorozatnak a Brúnóra eső 6 alkalma ezen a héten letelik. Következő hónaptól megint én jövök, egészen decemberig; készülnöm kéne rá, utánalolvasni, vázlatot írni, de mikor, ha be lesznek dobozolva a cuccaim, akkor továbbá miből; holnap-holnapután meg kell írnom bent egy programot, amelyre az igény lassan másfél hónapja fogalmazódott meg, és egyelőre csak ködös elképzeléseim vannak, hogy is nézzen ki a végén...

Fáradt vagyok, szorongok, görcsölök...

Az átlag-blogger hazatért a nyaralásból.




Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta