Névtelen szerint:

Hm... nem tudom, hogy csak a fogalmakat használjuk-e másképp, vagy pedig én sokkal sötétebb színben látom a helyzetet. Politikai irányzatról beszélsz, de szerintem ez nem teljesen helytálló. Persze, persze, nem szerencsés, ha egy keresztény közösség politizál, de nekem a politikai vélemény olyasmit jelent, ami az elfogadhatóság határán belüli tiszteletben tartandó nézőpont. Én ezt gondolom, a másik azt, de elfogadjuk, hogy nem értünk egyet. Szerintem azonban ez az idézett szöveg NEM politikai vélemény, hanem egy veszélyes, sértő, aljas és/vagy tudatlan kirekesztő nyilatkozat, ami túlmegy mind a vélemény, mind a politika határain.
Lina

 Névtelen szerint:

Lehet, hgoy erős érzelmi felindultságban írtad, s kérted, hogy miért imádkozanak, de jól tetted. Szerintem. Szívből jött, ha jól gondolom. Mostanában egyre inkább úgy érzem, hgoy az un. normális csapatnak is lépnie kéne, ki kéne állni a homoszexuláis - hú, de utálom ezt a szót, no inkább úgy mondom a másság, nem ez se jó... szóval mellettetek. As far as I know, már a nagy Római Birodalom, de nem még előbb, már a görögöknél is elfogadott volt a az azonos nemű szerelem, sőt, ott divattá fajult, no nem is ez a lényeg, nincs új a Nap alatt, emberek ölik, bántják egymást azért, mert a saját portájukon nem látják a gerendát. Szép képzavar volt? Roppant dühös vagyok. Feláll a szőr a hátamon némely párt álliberális szövegeitől, az egyéb szervezetek struccpolitikájától, az emberek tudatlanságától, és a statáriális késztetésüktől.
Kérdezem azt, hogy miért védi a törvény azt az apát, aki két és fél éves leánygyermekét megerőszakolta. Miért védi a törvény azt az embert, aki idős embereket zaklat, aki állatokkal fajtalankodik, aki direkt elgázolja az elébe kerülő állatokat, és hanyagul eldobja nyáron az égő csikket az erdőben. Aki gondolkodás nélkül eladná szülőanyját, vagy az országát, a hazáját, bármijét, csak csillogjon a kocsiján a króm.
Ki fogunk pusztulni, és nem a szexuális irányultságunk miatt, hanem önző, szeretetlen, befogadni, megbocsájtani képtelenségünk okán. A pénzcentrikusság, a lelketlenség, és istentelenségünk okán. Az általunk elképzeltekhez való makacs ragaszkodásunk okán, a tohonya butaságunk okán.

Volt, hogy annyira csalódtam a férfiakban, hogy a saját nemem felé fordultam - sikertelenül. Ez valószínű ugyanolyan lehet, mint amikor egy meleg ember próbál "normális" lenni. Nekem nem megy. De ettől még nem érzek késztetést arra, hogy mást az én utamra tereljek. Viszont valahogy kicsit megcsendesedett bennem a csodálkozás, és nem lettem habzószájú kritikusa e dolognak. Mondjuk megkockáztatom, hogy ha ez nem történik meg velem, csak elolvasom a Te honlapodat, akkor is megértek/érzek valamit, sőt.

Ok, nem vagyok alapvetően normális ember, mert úgy neveltek, hogy fogadjam el a körülöttem élőket, s akit csak bírok, szeretettel, lett légyen az egy varangy, vagy a szomszéd rikácsoló néni, mert jó lenne felfogni végre: valahogy mindenkit tör a nyavalya.
bobek

 Bikkfa szerint:

Nos igen érzelmi alapú levél volt. Felindultságból. Õk is talán emígyen csatlakoztak a nagyszerû chartához. Lehet, hogy elõre megfontoltan. Mindegy is.

Az viszont tény,hogy egy mai kamasz gyereknek lényegesen nagyobb szabadsága van választani, hogyan éljen. ÉS lehetõségük lesz folytatni amit már kamaszfejjel tudnak magukról. És ez ellen senki nem tehet semmit.