Tanya a Bakonyban...
...vagy banya a takonyban. Hehe.
Az influenza tünetei, ha valaki nem tudná: láz, fáradtság, végtagfájdalom, torokfájás, nátha. – Ezen attribútumok többnyire egy időben jelentkeznek; én ezzel együtt szépen, fokozatosan, egyenként abszolváltam őket. Most épp a náthánál tartok; az arcüregem felrobbanni készül, a két agyféltekém takonyban ázik, és jó eséllyel a szemgolyóim is kiesnek a helyükről, ha nem tartom lezárva a szememet. Boááá, utálom. Asszem, hétfői munkába menés ugrott. Ha már egy valag pénzzel megrövidítem magam (a táppénz csak 65%), akkor legalább értelme is legyen: majd megyek dolgozni akkor, ha jól vagyok; egy frászt fogom lábon kihordani a betegség maradékát.
Tegnap szellemidézés volt: összevakartam magam haló poraimból, és találkoztam Bálinttal, Csabával meg Józsival. Összeszámoltuk: olyan 11-12 éve láttuk egymást utoljára. Csaba mondta, hogy látta a blogomat, és amikor készülő regényéről mesélt, meg kellett esküdnöm, hogy nem fogom a szinopszisát e helyt közreadni, nehogy lenyúlja a konkurencia. Ilyenformán nem adom közre.
Ma elolvastam Tolsztoj Az ördög c. kisregényét. Érdekes darab. Érthetetlen előítéleteim vannak az orosz irodalommal szemben, pedig azt a keveset, amit olvastam tőlük, szerettem.
Na, ennyi elég belőlem. Megyek vissza az ágyba haldokolni.