Zselykeségek
Az értetlenkedő kérdéseket elkerülendő: a Zselyke egy magyar női név. Ezt mindig el kell magyaráznom, amikor valakinek beszámolok arról, hogy van egy húgom, és Zselyke névre hallgat. A címben jelölt Zselykeségek pedig Apa egyik verse, amely az Én minden vagyok című, ezidáig kiadatlan gyerekvers-kötetében található.
A bejegyzés apropója, hogy a már rég begépelt kötetet ma végre beHTMLtem, és immár olvasható Apa honlapján.
Kedvcsinálónak álljon itt két vers. Az egyik a kötet nyitóverse, a másik az, amit a post címének is adtam, s amelyben, mellesleg, az a sor is szerepel, amely a könyv címévé avanzsált.
MenjHová születsz, kicsi vers,
milyen bolond világra?
Üres kemence, hűlt parázs.
Nincsen pogácsa.
Menj, próbálj szerencsét,
várj jótett helyébe jóra.
Ördögbőr takar ma mindent,
villants fehér szárnyat alóla!
ZselykeségekAnya!
A felhők miért laknak
fönt a magasban?
Amiért a
taslafülű nyúl se hagyja,
hogy megsimogassam?
* * *
A Télahó, a Hajhúzós, a Repülőangyal és
a Kopi Mori
mindig itt járkálnak a ház körül,
és csak azt lesik,
hogy én ilyen rossz vagyok,
meg olyan rossz vagyok,
hogy mikor fekszem le végre,
a mindenemet.
De apáékkal nem törődnek,
hogy ők ilyen-olyan-milyenek,
és akkor fekszenek amikor akarnak,
a Marci is, meg főleg a Dóra...,
pedig van úgy, hogy vele
a legjobb barátnők vagyunk.
Amíg nem jön a Mikulás, a Hajrángatós,
a Jézuska és a Csipi Mori.
* * *
Anyának én vagyok a rózsaszála,
élete-tubicája, csillaga, violája,
gyönyörűsége...
Apának: murugya gyugyu, nyakaskata,
lábas tyúk, cipófenekű libalány,
és néha:
kicsikém...
Ilyen könnyű megkülönböztetni
a szüleimet.
Én meg minden vagyok.
* * *
Megyek a boltba,
mit vegyek?
Túró Rudit, friss tejecskét,
kalácsot és kenyeret.
De a bolt,
ha be lesz zárva,
neked sem hozok, apácska,
borot, sört,
se egyebet!