Harry Potter 6.: game over
Hajnali 1/2 5-kor befejeztem a könyvet – Tomi addigra már rég aludt. Náluk voltam/vagyok ugyanis; a hajnali könyvolvasást pincepörkölt-főzés előzte meg. Itt voltak ugyanis „a Fijjug” (cf. Rejtő), mármint Csaba, Peti meg Gábor. Megünneplődött Csaba szülinapja, meg Tominak vagy a diplomája, vagy szintén a szülinapja (ez nekem nem volt egészen egyértelmű). Én mindenesetre fölköszöntöttem Tomit (egy héttel a tárgynap előtt), és hihetetlenül meglepődött az ajándék fényképezőgép-állványon (amit két hete együtt vettünk, és mivel nem lehetett kártyával fizetni, ő fizette ki).
A buli jó, a pörkölt finom, az elfogyasztott italmennyiség pedig tetemes volt. És mivel 2-kor, amikor a fiúk elmentek, valóban a végét jártam (mármint a könyv végét), nem akartam másnapra halasztani. Hm... Mit mondjak? Elég megrázó a vége, és nagyon sok kérdést fölvet a 7. kötetre nézve. Beleolvastam az Indexen a HP-6-os fórumba, és nagyon sok agyalás megy, hogy ami történt, az tényleg azt jelenti-e, amit jelenteni látszik, vagy valami egész mást. Nem akarok itt spoilerkedni, úgyhogy részletekbe nem bocsátkozom. Mindenesetre, ha nem történik meg a 7. kötetben valamelyik verzió az olvasók által felvetettek közül, akkor az van, hogy Rowling elég csúfosan megmajmolta a népet hat köteten keresztül. Én mondjuk magamtól erre hajlottam, de a hozzászólásokat olvasva fölmerültek bennem is kérdések is, ötletek is.
Mindenesetre félelmetes volt látni, hogy a 16-án megjelent 607 oldalas könyvet egyesek már 16-án este megvitatták, olyan alapossággal, amely feltételezi a teljes könyv teljes és alapos(!) végigolvasását.