Álmában ordít egy picit
Ahogy a graffiti mondja, kifordítva minden ember rózsaszín. Erről hétfőn az orvos meggyőződhetett, amikor megszemlélte a gyomromat. 10-re mentem éh- és szomjgyomorra; Viki elkísért, és tartotta bennem a lelket. Kb. 3/4 11 körül altattak el, és valóban alá kellett írnom egy beleegyező nyilatkozatot. Nagyjából teljes filmszakadás, de amikor a Fektető nevű helyiségben dél körül felébredtem, Viki elmesélte, hogy a nettó másfél perces vizsgálatot végigüvöltöttem, miközben aludtam. Amikor Tominak telereferáltam az eseményekről, ő volt szíves meghatottan közölni a címben írtakat: „Aranyos! Álmában ordít egy picit...!”
Rekeszsérv van, reflux van, nyelőcsőgyulladás van, ennél komolyabb baj nincs. 2×40 Mg Nexium, 90 %-os támogatásra. Csak ne felejtsem el kiváltani.
Ezek után kötöttem biztosítást a lakásra: 12 év ottlakás után aktuális, a zálogszerződés miatt pedig muszáj. Estefelé (értsd: kb. 23.15-kor) feljött Gabcsi (Laci bátyja), és mintegy hajnali 2-re megbeszéltük a konyha- és szobabútort. Mire visszajövünk Balatonról, addigra meglesz a tervrajz. Folymatos görcsben vagyok az egész miatt, de ennek lassan nincs hírértéke.
Tegnap ünnepeltünk: Vikinek a tárgynapon, Tominak elővételezve tartottunk szülinapot. Négyesben mentünk el Etyekre, ahol a helyi Vendégfogadóban igazán jót vacsoráztunk. Még a Miki igen-igen férfias vezetése okozta, hányingerrel elegy masszív rosszullétemen is sikerült túltenni magam.
Apa ezen a héten van balatonon Zselykével; este megyek hozzá virágot locsolni. És mivel Laci nemgien fog hazajönni a következő két hétben, arra is meg kell kérni valakit, hogy nálunk öntözze meg a zöldségeket, legalább kétszer.
Tomi 4-re megy egy állásinterjú 3. fordulójára – remélhetőleg most már állást is kap, nem csak érdeklődő kérdéseket és szimpatikus mosolyokat.