Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
szerda, július 13, 2005
22:24 Szabadság (-vesztés)
Hozzászólások:
Nem kötözködésképpen, de azért tedd hozzá, hogy 9:00-tól 11:15-ig azért nem nagyon voltál bent az irodában...:o(
Mostanság mindkettőtöknek fáj a feje, de remélem, majd a hosszú nyaralás elmulasztja teljesen.
Fejfájás? Ne is mondd! Havonta jelentkezik hűséges "társam", a migrén, szóval tudom, milyen az, amikor legszívesebben levágnád a saját fejedet. Tudod, ez egy idő után a korral is jár :), a mi életszakaszunkban már (élemedett korú emberek esetében) cserélni kellene az alkatrészeket. Vagy az a baj, hogy túl sokat használod a fejedet. Észjáratások, agymenetek, fejfájások: ezek egymással összefüggenek. Csak örülj a fejfájásodnak: ez jelzi, hogy par excellence entellektüel vagy. Azért azt kívánom: múljon el mihamarabb a főfájásod, mert olyankor alkotni sem tud az ember, az meg rettenetes...
Csak örülj a fejfájásodnak: ez jelzi, hogy par excellence entellektüel vagy.
Olyan jó lenne, ha értenék az emberek, hogy mit is akarok valójában mondani nekik. Ha észrevennék a burkolt elismerést, és kővet hajítanának felém a kenyérért cserébe. Most olyan sírhatnékom van. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |