Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

csütörtök, április 20, 2006
20:34
 
Távol az élettől


Aránylag véletlenül belefutottam egy blogba. Fogalmam sincs, ki a gazdája (még nem nagyon olvastam bele). Az illető belinkelte az én blogomat, egy rövid recenzió keretében. Idézem:

Fekete és fehér

Olvasgatok egy blogot… az utóbbi időben azonban csak saját bosszantásomra. Persze, úgy kell nekem…. minek olvasom!

Valahogy nem tudom megemészteni, hogy egyesek számára miért fekete-fehér ez a világ. Felhánytorgatják sanyarú helyzetüket, de két lábbal rúgnak ők is az ellenfelükbe… szigorúan a kereszténység nevében. Igazából… nem dühös vagyok, csak sajnálom, mert alapvető igazságok kimondása sem ment meg senkit sem a saját hibáitól. (És azt ki lehet jelenteni, hogy a szerző bővelkedett ezekben az alapvető igazságokban.) Ha csak a saját tárgyi tudását elővenné, akkor látná, hogy a népszabadságos cikk alapján lehetetlen támadnia valakit (vagy legalább igen etikátlan), aki az egyházának szigorú szabályai szerint nem védekezhet. Talán több tapintattal jobban menne.


Eddig az idézet. És nem lennék én én, ha nem reflektálnék a leírtakra – már amire lehet reflektálni, vagyis a tényállításra. A minősítgetéssel nem tudok mit kezdeni; nyilván gondolkodni fogok rajta.

Hogy tiszta legyen a kép: arról a pár nappal ezelőtti bejegyzésemről van szó, amelyben egy Nészabadság-cikket idézek; a cikk arról számol be, hogy Jánosa Domokos plébános kirúgott egy idős nénit a gyóntatószékből, mondván, hogy neki, mint MSZP-szimpatizánsnak, vagyis hazaárulónak nem jár a feloldozás.

Tárgyi tévedés azt állítani, hogy Jánosa Domokos atya „az egyházának szigorú szabályai szerint nem védekezhet”-ett volna. A plébános úr ugyanis nyugodt szívvel, a titoktartás törvényét meg nem sértve elmondhatta volna a következőket az érdeklődő sajtónak:

„A gyónási tikok miatt természetesen sem cáfolni, sem megerősíteni nem áll módomban az említett hírt. Ellenben szeretnék tenni egy elvi megjegyzést. Feltéve, de meg nem engedve, hogy akármelyik pappal, bármikor is előfordult, hogy egy gyónójától pusztán annak pártszimpátiája miatt megtagadta a bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatását, akkor az illető pap súlyosan visszaélt a papszentelésben rábízott hatalommal. Megsértette az egyházjogot (különösen az Egyházi Törvénykönyv 978–980. kánonjait), a II. Vatikáni Zsinat tanítását a lelkiismeret szabadságáról, és természetesen homlokegyenest ellentétesen viselkedett azzal az életeszménnyel, amelyet Jézus Kriszuts az evangéliumban elénk állít.”

A főtisztelendő úrnak mind keresztény hívőként, mind lelkipásztorként erkölcsi kötelessége lett volna, hogy ezeket elmondja – ha másért nem, a saját egyháza renoméjának védelmében.

Bocsánat, pontosítok. Akkor és csak akkor lett volna erkölcsi kötelessége, ha így gondolta volna. Ha morális értékrendje legalább köszönő viszonyban van a hegyi beszéddel.

Egyébként a legszomorúbb, hogy az eset nem példa nélküli. Személyesen ismerek olyan papot, aki 2002-ben szentbeszédben tájékoztatta a híveket: aki az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaz, azt nem oldozza föl.

De nincs új a nap alatt. Még 1990-ben történt, hogy egy falusi plébános (kis falu; bár tudnám, de nem akarom megnevezni) a szentmisén kinyilatkoztatta: „Aki a Fideszre vagy az SZDSZ-re szavaz, az elkárhozik.”

Igen, nem tévedés. Akkoriban Orbán Viktor hívei is a kárhozat fiai voltak. Ha föltesszük, hogy a Fidesz konzekvens politikát képvisel, akkor csak egy valami lehetséges: az elmúlt másfél évtized során Isten megváltoztatta a pártállását.



Az engem idéző blog címe a következő: Far away from life. Vagyis: távol az élettől.

Hát igen.

Címkék: ,


Hozzászólások:


Kedves Balázs!

Egy friss élmény: ma hajnalban fél öt körül hallgattam a rádiót, éppen Dávid Ibolyát cincálta a riporter, azaz hatszor is megkérdezte, át-átfogalmazgatva ugyan provokatív kérdését, de egyre agresszívebben, hogy miért nem hajlandó végre beadni a derekát az elnökasszony, miért nem támogatja azt a szegény, ártatlan, jóravaló, aranyos Fideszt. Mire az elnökasszony elmesélte egy tegnapi telefonbeszélgetését. Felhívta őt ugyanis egy MDF-es képviselőjelölt (férfi), aki majdnem sírva mondta el neki, hogy faluja plébánosa nem fogott vele kezet a húsvéti körmenet után, így fejezve ki megvetését azért, mert nem lépett vissza a Fideszes jelölt javára. Hát ilyen papjaink is vannak. Hogy ők ezt hogyan rendezik el a Főnökükkel, azt nem tudom, de én az ilyen viselkedést PAPHOZ ÉS EMBERHEZ egyaránt méltatlannak, mocskosnak, aljasnak, rondának tartom. Szimre


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta