Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, szeptember 19, 2006
11:59
 
Elkúrták


Hajnali fél négyig néztem a tévét. Már amelyiket lehetett. Iszonyú volt az a pillanat, amikor az m1-en megjelent a monoszkóp, az m2-n meg sötét lett. Végtelenül el vagyok keseredve, függetlenül attól, hogy mi lesz a továbbiakban tüntetéssel, kormánnyal, választásokkal. Amit Szili Katalin mondott, az teljesen igaz: ez az ország már nem az, mint ami tegnap vagy tegnapelőtt volt. Nem vagyok az a kifejezett máriás lelkületű valaki, de volt, hogy megkérdezték tőlem, mit gondolok arról, hogy Szent István hajdan fölajánlotta Magyarországot a Szűzanyának. Én erre éveken keresztül azt mondtam, nem mint érvet, nem mint bizonyítékot, hanem csak mint körvonalazatlan jó érzést: amikor lezajlott a rendszerváltás, itt is, a környező országokban is, Magyarország volt az egyetlen, ahol ez gyakorlatilag vér nélkül ment végbe. Volt néhány tüntetés, néhány őrizetbe vétel, de nem voltak tömeges sérülések, lángoló autók és épületek.

Eddig.

Nyilván nem a tegnap éjszaka határozza meg a mariológiai állásfoglalásomat. De ez a jó érzés, ez a büszkeség a múlté. Igaz, az elmúlt években fokozatosan kirabolták, kifosztották a magyarságtudatomat, az azzal járó kisebb-nagyobb büszkeségeket. Apránként az összes nemzeti jelképet bemocskolták a melldöngető, nacionalista, kirekesztő, kereszténynek nevezett hőzöngéssel – nekem mind kevesebb maradt. Tegnaptól már az erőszak nélküliség tudata sem lehet az enyém. Lassanként a költők maradnak nekem, a verssorok – azokat nem akarják elvenni tőlem. Nem csoda – legtöbbjük valószínűleg soha nem is hallott olyasmikről, hogy „Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis.”

„Ötvenhat! Ötvenhat!” – ordították az MTV székháza előtt, miközben törtek-zúztak mindent, amihez hozzáférhettek, bentről pedig elvittek mindent, ami mozdítható. Emlékszem, mesélte apám még sok évvel ezelőtt, hogy '56-ban ott voltak az utcán a betört üvegű kirakatok, és az emberek semmihez nem nyúltak hozzá. Vagy ha mégis elvittek pl. valami élelmiszert, az árát letették a kirakatba, az áru helyére. – Egy faszt ötvenhat! – hördültem fel.

Hogy hazudtak Gyurcsányék? Hát persze. Jelentkezzen, akinek ez új infó volt! Jelentkezzen az, aki abban a hiszemben él, hogy a poltikában (bármelyik oldalon) az igazmondás kurrens árucikk! Jelentkezzen – és somfordáljon el szemlesütve, sírjon egy sort a saját naivitása fölött. Nem az derült ki vasárnap, hogy bárki is hazudott: az derült ki, hogy valakik erről beszéltek. Ugyanaz a helyzet, mint a homoszexualitással: nem az a baj a környezeted számára, ha buzi vagy, hanem az, ha ezt kimondod, és ezzel kezdeniük kell valamit.

Keresztény MagyarországNéztem a tévét, a kőhajigálásokat, a védekező, csóri rendőröket, a lángokat, és azon tűnődtem: Na, szép: itt vannak az igaz magyarok, itt a keresztény oldal! És ezek után nézzek a nem hívő ismerőseim szemébe, és magyarázkodjak: igen, én kereszténynek mondom magam, de nem, ennek ellenére én nem szoktam épületeket felgyújtani; az én megoldási stratégiám között nem szerepel, hogy kővel törjem be emberek fejét. Ez nem megoldás semmire, semmikor: ha százszor, ezerszer is hazudtak akárkik, akármit.

Valami megváltozott, valami orvosolhatatlanul összetört ezen az éjszakán. És ez mindazok felelőssége, akik hetek, hónapok és évek óta tüzelték-tüzelik a népet. Mindenkiben vannak pusztító indulatok – ez hozzánk tartozik, akár tetszik, akár nem. De jaj annak, aki a nagy varázsló kisinasának szerepében az elcsent varázspálcával olyan erőket szabadít rá a világra, amelyeket aztán nem tud megfékezni.

És ez történt. Lehetett látni, lehetett sejteni – és lehetett reménykedni, hogy nem történik meg. De megtörtént.

Elkúrták. Nem kicsit: nagyon.

Címkék:


Hozzászólások:


Bár én -ha jelent ez bármit is- baloldalinak gondolom magam, mégis eszembe jutottak azok a Fidesz- és MDF-szavazók, akik ugyanolyan undorral nézték végig egy magát tüntetőknek nevező bűnöző banda nyilvános bűncselekmény-sorozatát. Szerintem ők is hasonlóan kínos helyzetben vannak, őket se mossuk össze a látottakkal! Ez csak kiegészítés a keresztény-téma mellé.



"...bal, jobb, bal jobb, mennek a majmok.Utcasarkon megálnak, seprűnyéllel dudálnak...",
de sajnos az MTV épülete egy téren van. Történetesen a Szabadság téren, amit drámai módon kevertek össze a: Mindent-szabad-ság terével.
Aki gondolja, egy perc néma szomorúsággal emlékezzen:Európa felé tartunk...
béefá



"És ezek után nézzek a nem hívő ismerőseim szemébe, és magyarázkodjak..."

Balázs, nem kell magyarázkodnod. Aki tudja, mi (kereszt)fán terem a kereszténység, az nem fogja összetéveszteni a bort a lőrével. Aki meg nem, annak úgyis hiába magyaráznád.



Köszönöm, hogy ezeket elmondtátok. Nem vagyok keresztény, de békés, filantróp embernek tartom magam, és engem is megráztak a történtek. Ha valaki megkérdezi majd a véleményemet, azt mondom, hogy ha én nem is tudom megfogalmazni, itt elolvashat mindent, amit érdemes.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta