Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

kedd, szeptember 05, 2006
12:25
 
Megint vers; ezt történetesen én írtam

Kései exegézis


[a zsoltár:]
       virrassz az éjjel
       bátor harcos
       hajnalban indulj az Úr hegyére
       dicsérd hárfával tízhúrú lanttal
       takard el arcod
       mert szent az Úr

[a kommentár:]
       ha félálomban
       de harcra készen
       a megfelelő magasságba mégy
       hangerő kérdése
       ujjaid közén véletlen se lásd meg
       anyádat lent a rák zabálja szét

Címkék: , ,


Hozzászólások:


És mi van a túlvilággal, a halál utáni élettel? Gondolom, ez kevésbé érezhető át, ha Édesanyádról van szó... De énszerintem boldogabb és nyugodtabb lenne ő is, hogyha a hamvai helyett az odaát továbbra is élő mivoltára tudnál koncentrálni, megkeresni a saját utadat az ő másfajta létezéséhez...



Jé, tényleg.



Bocsi,
Én valahogy nagyon taszítónak (jobb esetben nemhelyénvalónak) érzem, amikor vallásos emberek a veszteség miatt a túlvilági élettel vigasztalják felebarátaikat...(Vö. Balázs beszámolóját édesanyja halála után a "testvérrel" való találkozásról, s az előző hozzászólást is itt.) Énszerintem nincs túlvilág, de ha volna, akkor sem lehetne azt mondani annak, aki szeretteit elvesztette, hogy "ne légy szomorú, arra gondolj, hogy odaát mi van". Mert édesanyánk, édesapánk, testvérünk, gyermekünk, jóbarátunk elvesztése iszonyú és nehezen feldolgozható veszteség akkor is, ha hiszünk a túlvilágban... Engem mint nemhívőt mélyen megindított Balázs elbeszélése,s versei, s inkább nem is mondok semmit, mert tudom, hogy nem lehet igazán, szívből mit mondani erre...Csak osztozni lehet kicsit a másik ember fájdalmában.



Jó, ezt megértem. Lehet, hogy csak az zavart, hogy mindez versben szerepel. Már a zsiráfos versben is zavart a "bazmeg". Lehet, hogy le vagyok maradva 100-150 évvel, de nem hiszem, hogy egy versben szükség lenne vulgáris vagy naturális elemekre ahhoz, hogy eltalálja az olvasót. Ha pedig nem az olvasónak szól, akkor talán nem is a nyilvánosság elé való. Kb. úgy, mint a "Szabad ötletek jegyzéke" (J.A.) -- érdekes lehet a kutatóknak, de nem elsősorban az átlagolvasónak szól. Szerintem nem a nyilvánosság segíthet Balázsnak, hanem ha egyáltalán kimondja ezeket; kimondani/leírni viszont belső használatú naplóba vagy pszichológusnak is lehet. A versben abszolút helye lehet a traumának, de azt valahogy desztillálni kell, ha versként akarjuk közölni. Szerintem legalábbis.



Kedves X.Y.!
Az egész irodalom tele van vulgáris, trágár elemekkel - legalábbis a XX. századi irodalom. Nézd meg Joyce-t, Henry Millert, Ginsberget, Nádast, Esterházyt... Ez éntőlem éppoly idegen, mint tetőled, ámde valószínűleg van valami belső, szükségszerű oka annak, hogy a korban mindenki ezeket a kifejezési formákat találja... Az külön kérdés, hogy konkrétan Balázsnak ezen a módon kell-e átadnia nekünk, olvasóknak a saját traumáját - lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.



Kedves X.Y, kedves Anonymus!

Arról, hogy a művészet valamely ágában ki-mit talál megfelelőnek közölnivalója kifejezéséhez, szigorúan magánügy. Egy blog: nyitott magánügy. Lehet olvasni; egyetérteni gondolataival; elutasítani; nem foglalkozni vele. Ám ha valaki alkotóként nyitja "magánügyeit" a világra, szerintem nem etikus megkérdőjelezni az eszközökhöz való jogait. Utasítsátok vissza, zárjátok be a naplót, de ne hivatkozzatok J.A.-ra, ahogy én is csak érintőlegesen /s kicsit szabadon/ említem Bartók Bélát ki szerint a szarnak lehet száz szinonímája, de mindnek más a szaga, a hangulata.Végül, de nem utolsó sorban: a művészetek és vallások kölcsönhatása tagadhatatlan, de nem mindegy, hogy milyen összefüggésben akarjuk látni,láttatni.
Barátsággal: béefá



Anonymous: félreértettél. Nem állítottam, hogy ne lenne joga hozzá. De attól, hogy joga van hozzá, még nem feltétlen lesz jó, gyümölcsöző, hasznos vagy célravezető. Akár a szerzőnek, akár a többi olvasónak. Erre akartam csak rákérdezni, hogy miért és mennyiben lehet jó. Másnak persze lehet, hogy mindez már ebben a formában is kellően desztillált egy vershez. Nekem sajnos nem. Elnézést mindenkitől, hogy szóvá tettem.

Remélem, B.B. is ír majd még. Akár olyan verseket is, amelyek még az én avíttas, régimódi világomban is versnek számítanak. Mint az eddigi verseinek a túlnyomó többsége.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta