Háp, Mú – Háp2, Mú2
A hétvége egy merő merénylet (de jó szintagma!) volt a fogyókúrám ellen. Péntek este borozás egy barátunkkal, az obligát kiegészítőkkel (pl. szeletelt mangó, Brie sajt, stb. – olajbogyó most épp nem volt, de volt csokis keksz). Szombat délben irány Tomi szüleihez, ahol a következ volt a menü: velős pirítós, leveszöldség ecettel (aki még nem próbálta ki, annak nagyon javaslom!), marhahúsleves cérnametélttel, főtt leveshús tormával, borjú bécsiszelet sült krumplival és kovászos uborkával, meggyes pite és jégkrém. Borzasztó. Mármint borzasztó finom, de Tominak már ekkor mondtam, hogy itthon ne engedjen majd a mérleg közelébe, mert aztán vigasztalhat egy hétig. A kései ebéd után ki is dőltem, és úgy este 3/4 9 tájban ébredtem arra, hogy itt az ideje vacsorázni, uccu, süssünk szalonnát a kertben. Sütöttünk, és mivel Tominak is sok volt a része, az apukájának is sok volt a része, és azért a Negró nevű eb mégse legyen halálra kényeztetve, kénytelen voltam én halálra kényztetni magam a maradékkal.
Reggel reggeli (szokásom ellenére), majd irány az Állatkert, ahol szülői értekezlet volt a nevelőszülőknek, és meglátogattuk Santana nevű zsiráflányomat. Aztán jól nem nyertünk sem bécsi utat meg plüssdögöket tombolán, viszont láttunk kisorrszarvút, kistevét (egyhetest) és kisoroszlánt. Mi több, láttunk roppant enivaló kiskacsákat, valamint és az anyukája tőgyét szopó, roppant ennivaló kisbocit.
Nem innen jött az ötlet, sőt, komoly disszociációt igényelt mindkettőnktől az ebéd ezek után: Tomi kacsamájat evett, én borjúlábat... És még finom is volt, nagyon... :,(
Egyébként pedig ajánlom mindenkinek, aki a XI. kerület környékén járva megéhezik, hogy térjen be Őrmezőn az eldugott Igmándi közben található (illetve alig-alig található) Pikoló Sörözőbe, amely nevével ellentétben rendes kisvendéglő. Többedszer voltunk ott, nagyon jó a konyhájuk, igazán finoman főznek. Valóban érdemes betérni.
Itthon aztán ráálltam a mérlegre. Tényleg nem kellett volna. A hétvége azonban mindeddig kellemesen telt, úgyhogy... non, je ne regrette rien.
Címkék: Gasztro, Súlyos, Vendéglátás