Névtelen szerint:

nem a hírhez, hanem a hosszabb megjegyzéshez (ami a posztot gyakorlatilag elfoglalja) szólok hozzá. engem borzasztóan taszít a nyelvezete és a gondolkodásmódja. "új gondolkodásmód", "új módon gondolkodó ember","katasztrófa felé haladunk", "a világ pusztul", "a világ megmenekül" stb mint vmi vallási alapvetés

emellett pedig ugyanazt gondolom róla, mint "a beteg, de erős kutya" posztról is, h borzasztóan leegyszerűsítő, miközben célkitűzése vmilyen metafizikai, statikus és átfogó világértelmezés "több millió éves távlatban". pl azt írja, h az "elvevő kultúrának" ezekésezek a dogmái. holott az emberi kultúrának, ami sokmillió emberi indivíduum teljesen heterogén törekvéseinek komplex rendszere, nincsenek "dogmái", ha vki dogmákat lát bele az emberi kultúrába, az a saját dogmatikus látásmódját próbálja vmiféle objektív valóságként bemutatni
most úgy érzem magam, mint néhány napja egy wass albertről folytatott vitában: elmondtam, h én nem olvasok wa-et, mert sztem középszerű író. amire megkaptam, h honnan tudhatom, h középszerű, ha egyszer nem olvasom. nyilván onnan, h elfogadtam számomra iránymutató (értsd: akiknek a véleménye már többször összevágott az enyémmel olyan témában, amiben önálló véleményem volt) emberek véleményét arról, h sztük középszerű (és visszakérdeztem, h akkor azt sem tudhatom, h szabolcska mihály középszerű költő volt, mert őt sem olvastam)
amit most dq-től elolvastam ebben a blogban, az alapján egyértelműen rákerült a biztosan nem fogom elolvasni listámra (az eddigi semlegesen viszonyulok hozzá, mert nem ismerem helyett)

 Balázs szerint:

Szíved joga, hogy részleges információ alapján egészleges ítéletet hozz. Mindenesetre alapvető hermeneutikai hiba figyelmen kívül hagyni egy írott szöveg pozícióját. Nem mindegy, hogy egy X meg egy Z állítás egy tizenhat oldals traktátus kiinduló tézisei, vagy csaknem ezer oldalnyi gondolkodás konklúziói. Persze konklúzióként is lehet valami faszság -- ezt azonban nem lehet eldönteni a premisszák és a levezetés ismerete nélkül.

A Beyond Civilzation c. kis könyvecske válasz arra a megszámlálhatatlan levélre és kérdésre, amelyeket az olvasók tettek fel DQ-nek a korábban megjelent, az Izmaellel kezdődő trilógia kapcsán. E szövegekben egy csomó kérdést körbejárt, kialakított egy olyan nyelvezetet (pont azt a nyelvezetet, amit te kifogásolsz), amely a Beyond Civilzation célközönségének már ismerős. nyilván tudod, hogy milyen az, amikor köznapi szavak egy adott kontextusban speciális jelentésre tesznek szert. Az az olvasó, aki (szemben pl. veled) olvasta az előző könyveket, egészen más konnotációt hall bizonyos teljesen köznapi kifejezésekbe (pl. csak az általad idézettek közül: "régi", "új", "gondolkodásmód", "világ" "megmenteni" stb.), mint aki nem olvasta, és az egész korábbi levezetés egyszerűen nincs jelen az asszociációs bázisában.

Csak mérsékelten tudom érzelmileg beleélni magamat annak az embernk a helyzetébe, aki az általam itt idézett szöveggel úgy találkozik, hogy nem ismeri a megelőző 3 kötetet (vagy legalábbis az elsőt). Elképzelhető, hogy bennem is visszatetszést keltene így, nem tudom. Így viszont az van, hogy az Izmael (a folytatásaival együtt) az egyik legfontosabb könyvvé vált az életemben. Többek között a vallásos dogmatizmusom feladása is nagy mértékben ehhez köthető: az, hogy az embert nem tekintem (most már) bűnösnek, vagy "hibásnak" stb.

De ez az én történetem. Nem akarlak semmiről meggyőzni. Ha -- kvázi intuitív alapon -- nincs kedved Daniel Quinnhez, ne olvasd. Egy csomó könyvet hagytam félbe én is tizenhúsz oldal elolvasása után, mert valahogy "szagról" az a benyomásom támadt, hogy ez nem az én bulim. (Legutóbb pl. A 22-es cspdáját tettem le így.) Ettől még simán el tudom képzelni akármelyikről(!), hogy valaki másnak (akivel azon furcsaság esett meg, hogy nem olyan, mint én ;) ) élete legmeghatározóbb könyvélménye legyen, akár intellektuálisan, akár emocionálisan.

Nem vagyunk egyformák -- és gyanítom, hogy abban speciel egyetértünk, hogy ez nem baj.

 Névtelen szerint:

félreértés ne essék, ítéletem a posztokban olvasottakról van. azt hiszem, ERRŐL még akkor is lehet egészleges véleményem, ha fenntartottad, h igazán megérteni csak a könyvek alapján lehet

arra a problémára pedig külön is utaltam, h szükségszerűen mindig részleges információk alapján döntünk arról, meg akarunk-e ismerni vmit / vkit

igen, a különbözőek vunk-al tökéletesen egyetértek, asszem nyugdtam feltehetem, h engem általában jobban zavar a vallási nyelvezet és megközelítés, mint téged ;)

 Balázs szerint:

"asszem nyugdtam feltehetem, h engem általában jobban zavar a vallási nyelvezet és megközelítés, mint téged ;)"

Felteheted -- de azért a helyedben nagyobb összegben nem fogadnék erre. A rólam alkotott ítéleted is részleges infókon alapul. :-P

Nem tudom egyébként (és egyúttal kíváncsi is vagyok), kiderült-e számodra az olvasottakból, hogy az egész Quinn-féle gondolatmenetnek első lépésben az égvilágon semmi köze a valláshoz, sem semmilyen spiritualizáláshoz; második lépésben van köze: radikális, nagyon kemény és tárgyilagos(!) valláskritikát fogalmaz meg, elsősorban az ún. prófétai vallásokkal szemben (amilyen pl. a kereszténység is).

 csaktom szerint:

hmm... én abból indultam ki, ami tulajdonképpen nem is feltevés, h téged nem zavart dq (itt idézett és általam vallásiként azonosított) nyelvezete

az igazság az, h már azelőtt megfogalmazódott bennem a véleményem, már a "beteg kutya" alapján is, mielőtt találkoztam volna ebben a posztban egy még egyértelműbb nyelvezettel, és h vallási példákhoz (pl kereszténység elterjedése) nyúl. a kritikai viszonyulás a többi valláshoz egyébként semmit sem mond önnön vallásosságáról, tekintve, h az átfogó metafizikai világmagyarázatok éppen kizárólagosságukból következően kritikaiak minden más átfogó metafizikai világmagyarázattal szemben is

én egyébként nem azt mondtam, h "köze van" az eddigi vallásokhoz, hanem, h maga is vallás, megközelítési módja és nyelvezete tipikusan vallásos

és ezt még akkor is fenntartom, ha határozottan állítod, h ez egy sajátos (jelentéssel bíró) nyelvezet. amiről beszél, h a létező emberi kultúra (így általában, mint kultúra) rossz (elvevő, katasztrófába rohanó, nem fenntartható, korlátozó stb, h most a durvább: beteg, rákos példákat kihagyjam) és ezért a személyes életed (gondolkodásmódod) radikálisan átalakítandó, tehát a mindkét posztodban megjelenő téma, nyelvezettől függetlenül, velejéig vallásos

csak ez egy vízióvallás

 Balázs szerint:

Daniel Quinnél szó nincs semmilyen metafizikai világmagyarázatról. Evolúcióról van szó, ökológiáról, történelemről és memetikáról. Ez utóbbinak mondjuk van köze a gondokodásmódok változásához (pontosabban azt vizsgálja). De nem gondolom pl., hogy egy direkt gondolkodásmód-változás [amilyen pl. a környezettudatosság kialakulásának (a pillepalack összetaposása kidobás előtt, a csap elzárása fogmosás közben stb.) vagy a homofób előítéletek fölszámolásának] köze volna bármilyen valláshoz.

Egy (a jelen blogot is olvasó) barátom apukájának nemrég volt egy infarktusa. És mit ad ég, hogy a te szavaiddal éljek: "személyes életét radikálisan átalakította", és abbahagyta a dohányzást. De mi köze ennek a valláshoz?

Az, hogy ha a széndioxid-kibocsátást nem csökkenti az emberiség (mint homogén egész!) radikális mértékben, akkor az üvegházhatás hogy fog fokozódni és az hogy vezet további felmelegedéshez, az pedig hogy vezet a jelenleg lakott területek víz alá kerüléséhez -- mindez szaktudományos kérdés. Amiben lehetnek érvek és ellenérvek, lehetnek pontos és pontatlan számítások, hatékony és kevésbé hatékony modellek a bekövetkező események előrejelzéséhez -- de mitől volna ennek bármi köze bármiféle valláshoz?

Tán csak nem azért, mert véletlenül az én blogomban olvasol ilyesmit? ;-) És netán prekoncepcióid vannak neked is -- mint minden embernek?

 csaktom szerint:

őszintén mondom, nem, legalábbis nem tudok róla (h azért, mert a te blogodban...). hiába részleges információ, ha mindkét poszt idézeteiben nagyjából ugyanaz a téma, akkor ez mindenképpen jellemző dq-re

én inkább arra gyanakszom, h különösen érzékeny vok a kultúrakritikákra, legyen az kommunista, vallásos, zöldfasiszta v akármi más

de a "tudományosságról" jutott eszembe, h én pl vallásos szövegelésként azonosítom a "norbi update" életmódrendszer v h hívja magát szövegeit is, mert a gondolati séma feltűnően hasonló

1. azonosítom a világban a rosszat, v a rossz okát (felszívódó szénhidrátok, mozgásszegény életmód vö. programszerű gondolkodás)
2. (egyszerű) utat mutatok a leküzdésére (alakítsd át az életmódodat vö alakítsd át a gondolkodásmódodat)

teletűzdelve tudományos utalásokkal, amitől nem lesz tudományos, mert éppen a tudományos eredmények felhasználása, egymás mellé illesztése, magyarázata, egyoldalú megközelítése, a rendszeralkotás módja az, amitől végtelenül tudománytalanná válik

monnyuk engem alapból kiráz a hideg, ha azt olvasom, h "a világ ilyenésilyen", ahelyett, h "a világot én ígyésígy látom"

példáid: gondolom, személyes ismerősöd apukája nem azzal szembesült egy könyvben, h a világ katasztrófa felé rohan, ha nem szokik le a dohányzásról. én nem azt mondtam, h minden radikális élet- v gondolkodásmód-átalakítás rossz, v nem kívánatos, hanem azt mondtam, h amikor abszolúttá növelve, konkrét személyektől elszakítva, mint világmagyarázat és kultúrakritika, mint a világ megmentése jelenik meg, az aránytalan

a globális felmelegedés, mint probléma kezelése szintén azért tudománytalan, mert nem marad meg a lineárisan előrevetített, tehát nagyon bizonytalan jóslat, mint probléma kezelésének lehetséges konkrét módjainál (amiket "programként" bélyegez meg és küld a süllyesztőbe), hanem túlterjeszkedve a probléma hatókörén általános kultúrakritikává növeli azt, amit már a legkevésbé sem támaszt alá a konkrét példa

a vallás a túláltalánosítással, átfogó világmagyarázattal, a létező világ általános rosszként bemutatásával és az így létrehozott világ, mint probléma egyszerű megoldásával teszi be a lábát

 Névtelen szerint:

http://index.hu/politika/belfold/gyul1030/

 Balázs szerint:

Ákos, úgy gondolom, ezen a ponton érdemes volna rövidre zárni ezt a vitát.

Te számonkéred DQ-n, hogy miért tesz általános érvényű kijelentéseket, hogy pl. "a világ ilyen és ilyen". Az én banális válaszom erre az, hogy DQ nem tesz ilyen általános érvényű kijelentéseket, és ez az általa írottak egészéből kiderül. Te szabadon dönthetsz úgy, hogy ezt nem hiszed el nekem (miért is hinnéd el), és szabadon dönthetsz úgy, hogy (asmint írtad) nem vagy kíváncsi az egészre, mert számodra az ítéletalkotáshoz elegendő az a rész, amit megismertél. Ezen az alapon nem tudok veled érdemi vitát folytatni, és valószínűleg nem is kell.

Tegyük fel, hogy veszek egy konyhai robotgépet, mert utálok kézzel tejszínhabot verni. A dobozban van 15 lezárt zacskó. Én ebből kinyitok kettőt: van benne egy hálózati kábel meg egy aprítókés. Megállapítom, hogy ez teljesen alkalmatlan arra, hogy valaha is tejszínhabot tudjak verni vele. És igazam van: e két alkatrésszel valóban nem tudok habot verni. Te mondjuk jóindulatúan fölveted, hogy esetleg belekukkanthatnék a többi 13 zacskóba is. Erre azonban azt mondom: nem érdekel, mi van a többi zacskóban, mert azon kettő alapján, amit láttam, képes vagyok ítéletet alkotni arról, amit nem láttam. És hozzáteszem, hogy voltaképpen minden ítéletalkotásunk részleges információkon alapul -- amiben megint csak igazam van. Úgyhogy ennyiben maradunk. Szépen visszaviszem a boltba a robotgépet (mind a 15 zacskóval), és nem fogok vele tejszínhabot verni. Te pedig megállapíthatod magadban, hogy minden jóindulatod és segítőkészséged ellenére ennél több energiabefektetést nem ér meg számodra az a kérdés, hogy miként jutok tejszínhabhoz vagy miként nem. Rám hagyod, anélkül, hogy bármi rossz érzés lenne benned irányomban.

Na, ugyanez van most, csak fordítva. :) Ennél több energiabefektetést nem ér meg számomra az a kérdés, hogy milyen véleményt alakítasz ki magadban Daniel Quinn munkásságáról. Rád hagyom, anélkül, hogy bármi rossz érzés lenne bennem irányodban.

Egyszer már jutott nyugvópontra köztünk kialakult vita oly módon, hogy egyet tudtunk érteni abban, hogy az adott kérdésben nem tudunk egyetérteni. Most is ezt javaslom. Elfogadható ez számodra?

 Bikkfa szerint:

A magasröptű eszmefuttatáshoz nem tudok hozzászolni. Ahhoz sajnos alulképzett vagyok.
De egy kérdés csak feszít engemet.
DQ azt írja, hogy a mentőautóban a mentőorvos csak akadályokat gördíthet az elkerülhetetlen elé, de csak a kórház az, ami gyógyulást hoz. Mi van azokkal az esetekkel, amikor már a kórházban is tehetetlenek? És mi van akkor, ha a beteget már nem lehet megmenteni, mert hiába a kórházi kezelés, elöregedett és általjában képtelen az öngyógyulásra?
Van ezekre DQ-nak válasza? Vagy bárkinek?

 csaktom szerint:

ha azt mondod, mert példádban azt mondod, h dq-re nem jellemző az általam itt tőled olvasott, egyébként nagyon is koherens két idézet, csakúgy, ah a habverő egészére nem jellemző a hálózati kábel és az aprítókés, akkor azt el tudom fogadni, még az is lehet, h egyszer kezembe veszem és magam is ellenőrzöm

(bár van egy olyan érzésem, h dq itt idézett két okfejtése nem olyan módon alkotnak egy rendszert, ah egy egésznek része a kábel és az aprítókés)

azt pedig megint csak hangsúlyozom, h egyáltalán nem állt szándékomban dq MUNKÁSSÁGÁRÓL véleményt mondani, mivel azt nem ismerem. én ezt a két idézetet ismerem

 Balázs szerint:

Bikkfa: Ilyen esetben a beteg vélhetőleg meghal.

Ákos: "példádban azt mondod, h dq-re nem jellemző az általam itt tőled olvasott, egyébként nagyon is koherens két idézet, csakúgy, ah a habverő egészére nem jellemző a hálózati kábel és az aprítókés"

Ez így majdnem ponots. Amit eltévesztettél, az "a habverő egésze" kifejezés. Az egész ugyanis nem egy habverő, hanemegy robotgép, ami nagyon sok mindent csinál azon az egy dolgon (a habverésen) kívül, ami engem/téged érdekel.

Hogy "jellemző"-e? Erről az jut eszembe, amit Mérő László matematikus-pszichológus ír az Észjárások c. könyvében: a "jellemző", "jellegzetes" vagy "sajátos" szavak használata többnyire arról árulkodik, hogy tökre fogalmunk sincs arról, amiről beszélünk. :D

Nem, nem "jellemző". Vagy igen. Mit tudom én. Egy hálózati kábel szerinted jellemző része a konyhai robotgépnek? Teljesen alkalmatlan minden konyhai funkcióra -- tehát nem jellemző. Anélkül viszont nem működik az egész kütyü -- tehát jellemző. És az aprítókés? Ami az aprító funkciót illeti, arra nézve jellemző. A habverésre (és tortakeverésre, darálásra stb.) nézve irreleváns. Akkor most mi van?

Ha adott egy 500 soros program, és abban van egy négy soros for-next ciklus (amelyet, ha kihagysz a programból, természetesen elszáll), akkor mit válaszolsz, ha valaki megkérdezi, hogy az jellemző-e a program egészére? Én a helyedben azt vválaszolnám, hogy ne tegyen fel értelmezhetetlen és irreleváns kérdéseket. ;)

 csaktom szerint:

attól függ. ha az a ciklus a program magja, akkor jellemző. ha nem, akkor nem

ez egyébként nem függ a terjedelmi arányoktól, a "mi jellemző" tipikusan intellektuális, kulturális kérdésfeltevés, a program létrehozásának céljából vezethető le (ha egyáltalán)

sztem a kérdés nem értelmezhetetlen, hanem kulturális. különben ott találnám magam, h minden kérdés értelmetlen, amire a válasz nem algoritmizálható, vagyis minden érdekes kérdés

 Névtelen szerint:

Fura, úgy érzem, a vita Ákos és Balázs közt nem dq-ről szól. Úgy érzem, hogy ez egy meta-vita. Vita a vitatkozásról, arról, hogy milyen fajta érvek elfogadhatók, és milyenek nem, egy adott vitában.

Voltaképp talán egy ízlés-béli különbségről van szó, nem? Vannak, akik kiütseket kapnak az általánosításoktól (vö: a világ vagy a kultúra ilyen és ilyen), vannak pedig lyanok, akik a filozófiai nyugalmukat lelik meg, ha arról tehetnek számukra elfogadható kijelentéseket, hogy milyen is a világ, amelyben él(ünk).

Én magam ebben nem szívesen foglalnék állást - nem is kért rá senki, persze. Én magam csak művelgetem kertecskémet, és kevéssé érdeklődöm a "világ" olyan dolgai iránt, amelyek számomra nem érzékelhetőek, mert túl általánosak.

Ez egy ízlésbéli (nem racionális)állásfoglalás a részemről.

 Balázs szerint:

Attól, hogy egy kérdés "kulturális", még lehet számomra értelmezhetetlen. Az a kérdés pedig, hogy ezen szövegrészek "jellemzőek-e" az egészre, számomra értelmezehtetlen, a már leírt okokból. Ezért nem is tudok rá egyszavas választ adni.

 Névtelen szerint:

Az ítélatalkotást nagyban befolyásolja az a szerencsés vagy talán szerencsétlen tény, hogy mi a világ azon részén lakunk (és laknak a civilizáció piramisa csúcsában elhelyezkedö hatalamasok és gazdagok), ahonnan szemlélödve egyelöre még em látszik tisztán az a pusztítás, amit kultúránk végzett. Illetve hát látszani ugyan látszik, de ezek a folyamatok olyan lassú ütemben zajlanak, hogy a forralt béka paradigmája szerint nem is vesszük észre. A világ más részei nem olyan szerencsések, mint mi itt a mérsékelt égövben, de ök nem tartoznak a döntéshozó befolyásos lobbykhoz és csak szenvedö alanyai a tényeknek. Nekünk itt pont az a bajunk, hogy bár mindenki jajagat és a kormányt meg a pártokat szidja, de lényegében egy olyan mesterséges burokban élünk, melynek anyagát a civilizáció piramisa alapjában elhelyezkedö szerencsétlenek böréréröl húznak le. Így aztán érzékeink nem közvetítík azokat a képeket és riasztó jeleket melyeket az olyan gondolkodók mint D.Q. képesek voltak meglátni és leírni. Olyan ez, mint amikor bemész az áruházba és megveszet a cipöt, az inget vagy a pulcsit, melyet apró gyermekkezek varrtak a harmadik világban, éhkoppbérért, tíz-tizekétórás napi robotban. Vakok vagyunk mert a C&A meg a Nike meg a többiek nem számolnak be nekünk arról, hogy az ilyen stílusú gazdálkodással robbanásszerüen növelik a kitermelt profitot, másfelöl nekünk is kellemes érzés vaknak lenni, és nem tudomásul venni a dolgokat, amik a burkon kívül zajlanak. Félreértés ne essék, nem azt akarom mondani, hogy most lekliismeretfurdalásod legyen, ha import terméket veszel, hanem csupán csak, azt, hogy az érdeklödés, a kiváncsiság, az igény a miértekre és a hogyanokra keresett válaszokra, segítenek a tisztánlátasban.

 Balázs szerint:

"az érdeklödés, a kiváncsiság, az igény a miértekre és a hogyanokra keresett válaszokra, segítenek a tisztánlátasban."

A szomorú csak az, hogy az emberek többsége kizárólag kijelentő mondatokat használ, kérdő mondatokkal utoljára nyelvtanórán találkozott. Murphy törvénykönyvében valahogy úgy van ez megfogalmazva: az a baj a világgal, hogy a hülyék mind irtó magabiztosak, a zsenik viszont tele vannak kérdőjelekkel.

 Névtelen szerint:

Ha valaki szeretne többkötetes, ráadásul zseniális regényt (!) olvasni 'kérdőjel-ügyekben', annak legyen szabad ajánlanom Robert Musil 'A tulajdonságok nélküli ember'/"Der Mann ohne Eigenschaften" című művét (a Tandori-féle fordítás egészen elfogadhatónak számít).
Remek olvasmányélményt kívánva,
üdvözlettel:
Tapsifüles

 Unknown szerint:

hűha. el kell mondjam, most először képtelen voltam végigolvasni a bejegyzést és a hozzáfűzéseket együtt. Ákos és Balázs "vitája" rövid úton kifárasztott és értelmét sem láttam az egésznek. én csak annyit szeretnék csöndben, halkan megjegyezni, hogy az Izmael egy rendkívül jó könyv, köszönöm! /hamarosan visszajuttatom Balázsnak/maga a bejegyzés pedig csak kedvet csinált ahhoz, hogy a többi könyvvel is megismerkedjem :-) Ákos tudod, pl mi az egyetemen autonóm közösségek, fenntartható rendszerek című órán több gyakorlati óra keretében beszélgettünk annak a könyvnek a mondanivalójáról, és hidd el! van neki. számomra is furcsa volt például, hogyan jelenthet ki valaki ilyan határozottandolgokat, mintha mindennel tisztában lenne ami a világban jó és rossz. sok dologgal nem értettem egyet, mindig mosolyogtam, mikor pont ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg bennem, mint Izmael tanítványában. de szívem joga. azért mindenképpen érdemes legalább elgondolkodni ezeken a dolgokon. számomra pont az a furcsa, hogy milyen egyszerű és "általános" minden, mégsem törődünk vele...

 Névtelen szerint:

Kedves Balázs! Bizonyos értlemben "harmadik utas" felfogást képviselsz. Számomra is ez a szinpatikus. A Ford yárban történt lehet, hogy nem igaz, de tanulságos történetet jutatja eszembe. Az egyik modellen egy tengely egy ponton mindig eltört. Megerősítették azt a helyet, megint eltört. Tovább erősítették, már egész nagy bunkó volt ott, ennek ellenére eltört, sokkal hamarabb, mint előtte. Volt egy kis mérnököcske, aki kezdő lévén nem bírt még nagy tekintéllyel. Így hiába mondta, mi a törés oka szerinte. A sokadik törésnél mégis megpróbálták az ő tanácsai szerint: nem vastagítani kell a tengelyt, mert a törés helyén rezomamcia miatt csomópont keletkezik. Ha egészen elvékonyítják amennyire csak lehet, nem fog eltörni. Megpóbálták, és bejött.

 Névtelen szerint:

(Igen, aki nem tud vakon gépelni, ne gépeljen vakon: rezonancia és a többi.)

 Névtelen szerint:

Ez a rezonancia dolog érdekes és csak azért üzenek megint, mert párhuzamos vonásokat vélek felfedezni a mi világszerte ismert Semmelweisünk és ama Ford "mérnököcske" között. Semmelweis is hiába próbálta gyözködni kora szakembereit, hogy saját kezükkel teszik el az anyákat láb alól, senki sem hitt neki, hülyének nézték. Ki hallott már olyan badarságról, hogy szemmel nem látható élölények - valami baktériumok vagy mi a szösz... A szerencsétlenség persze az, hogy ellentétben a Forddal, hiába sikerült tanai helyességét a gyakorlatban is bebizonyítania, azt kora orvosai mégis elutasították. Közben számtalan édesanyának kellett meghalnia. Miféle következményei lesznek (vannak) viszont a jelenkori rövidlátásnak, amíg majd végre rájönnek, hogy az amit Daniel Quinn elmond az megállja a helyét nem csak a szépirodalom kedvelöi körében. És tegyem hozzá, nincs egyedül. Vannak szakemberek akik mint ama Ford mérnököcske, szólnak, de a civilizáció dohogó motorja elnyomja szavukat. Ök mind-mind egészen más szemszögböl kiindulva, de majdnem ugyanoda jukadtak ki, mint D.Q. Itt van például James Lovelock a Gaia elmélet megalkotója, vagy William Ruddiman professzor a Virginia egyetemröl. Sok sikert googlozáshoz...