Patás angyal
A kommentek alapján tartok tőle, hogy az előző bejegyzésben nem sikerült teljesen érthetően megfogalmaznom a mondanivalómat. Megpróbálom még egyszer, hátha így világosabb lesz, mire is gondoltam.
1.) Az EMK hatóköre a személyesség világa. Ezért lehet empatikusnak lenni Hitlerrel, de nem lehet a Mein Kampf-fal. Lehet empatikusnak lenni Kovács János nagypapával, de nem lehet empatikusnak lenni egy szöveggel, amelynek szerzője teljesen ismeretlen, teljesen arctalan, és amelyről egyértelmű, hogy nem spontán megnyilatkozás, hanem tudatosan és célzatosan szerkesztett iromány. E tulajdonságaival (tudatos szerkesztés, arctalanság, célzatosság) a szöveg elhagyja személyesség szféráját. Ugyanúgy nem lehet vele zsiráfozni, mint ahogy nem lehet egy párttal, egy intézménnyel, egy ideológiával (noha természetesen lehet zsiráfozni az adott párt tagjával, az intézmény dolgozójával, az ideológia hívőjével).
2.) A blogomban viszont rendszeresen visszatérő téma az ember és a világ sorsa, a civilizáció és a kultúra fejlődésének iránya. Igaz, többnyire nem néhány évtizedes vagy évszázados, hanem tíz- és százezer éves nagyságrendben. És kifejezetten szeretnék rámutatni annak az állításnak hazug/téves voltára, amely a nagypapa-szövegben (és Kultúra Anya millió más megnyilatkozásában) van: miszerint a jelen kor hidegsége, embertelensége, személytelensége, elviselhetetlensége az elmúlt néhány évtizedben történt változások következménye volna. Határozott véleményem, hogy ez nem igaz: a jelen társadalmi válság gyökerei nem a technikai fejlődésben vannak, nem a szexuális forradalomban vannak, nem „évszázados értékek elhagyásában” vannak. Aki ezt erősítgeti (pl. a nagypapa), az – meglehet, bona fide – semmi mást nem tesz, mint egy tízezer évvel ezelőtt elkezdett történelemhamisítás trágyadombjához adja hozzá a maga gőzölgő kupacát. És minél csábítóbban fogalmazza meg a mondanivalóját, annál inkább hátráltatja azt, hogy az emberek lemeneküljenek a szakadék felé száguldó, mozdonyvezető nélkül maradt gyorsvonatról. Mindehhez lásd Daniel Quinnél a forralt béka történetét.
3.) Ha egy csodálatosan gyönyörű szép kastély a maga csodálatosangyönyörűszépségével szinte csalogatja az arra járókat, hogy lépjenek be, én azonban a kastély szerkezetének belső vizsgálata alapján tudom, hogy statikailag életveszélyesen van megépítve, és bármikor összedőlhet, akkor úgy gondolom, nem egyoldalú tájékoztatás, ha egy hatalmas figyelmeztető táblára csak annyit írok ki: VIGYÁZAT, ÉLETVESZÉLY! – és a táblán egy árva szóval sem említem, hogy milyen lenyűgözően szép orchideák nyílnak a kastély télikertjében.
Ha egy csillogó kristálypohárban kellemes, édes illatú, tündöklően tiszta folyadék van, én azonban történetesen tudom róla, hogy az ital tíz (mit tíz: egyetlen!) százalékban halálos mérget tartalmaz, akkor egyoldalú-e a tájékoztatásom, ha csupán annyit közlök azzal, aki épp belekortyolna, hogy Vigyázz, méreg! – és emellett szót sem ejtek a pohár szépségéről, az ital megnyerő tulajdonságairól?
Ez nemcsak a nagypapás szövegre igaz, hanem minden más, a féligazságokkal operáló traktátusra. Az ördög nem akkor veszélyes, amikor patával és vasvillával jelenik meg, hiszen akkor mindenki fölismeri és nagyvben elkerüli, hanem amikor – Szent Pál szavaival élve – „a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14).
Néhány variáció a „pata+vasvilla versus világosság angyala” témájára:
Pata+vasvilla: Pár éve Fradi-drukkerek azt skandálták kórusban az (állítólag zsidó) MTK-soknak a futballpályán, hogy „Indul a vonat Auschwitzba!” – A magyar társadalom nagy része azonmód fölismerte, mivel áll szemben; a marginalitásokat leszámítva egyöntetű volt a felháborodás: a történteknek gyakorlatilag semmilyen kéáros következménye nem lett.
Világosság angyala: A fenti eseményekkel kapcsolatban kikérték az akkori igazságügy-miniszter, a deklaráltan keresztény, fő állásban tiszta kezű (a saját férjét 2001-ben közjegyzőnek kinevező) Dávid Ibolya véleményét. Neki mindehhez az volt a hozzáfűznivalója: „Nem értek a focihoz.”
Másik, egy régi példám:
Pata+vasvilla: A néhány százezer SS-katona szerepe 6 millió zsidó meggyilkolásában. – A marginalitásokat (pl. neonácik) leszámítva az SS tevékenységét mindenki pusztítónak tartja.
Világosság angyala: Sok tízmillió európai ember szerepe 6 millió zsidó meggyilkolásában. – Tisztelet a kivételnek, nagyon kevesen ejtenek szót arról, hogy a tömegek közömbössége, hallgatása (és elhallgatása), az „ártalmatlan”, olykor „jópofa” szalon-antiszemitizmus lehetőségi feltétele volt a holokausztnak.
Még egy pár példa:
Pata+vasvilla:
Világosság angyala: A drága jó nagypapa immáron sokat citált-cincált nosztalgiázása.
Címkék: Kisebbség, Melegség, Politika, Vallás, Világ+ember