Azt írja Fernandel levélben (engedélyével idézem): „Ahogy nézem a bejegyzéseidet, egy idő óta ezek zöme Quinnről és a zsiráfnyelvről szól. Méghozzá olyan lelkesedéssel (vagy csak én látom bele?), ami számomra azt sugallja, hogy rátaláltál valami egyedül üdvözítőre. (...) Van-e Quinn-nek, ill. Marshallnak vitapartnere? Próbált-e valaki (persze, komoly valaki) rámutatni Quinn okoskodásának esetleges hibás pontjaira? (...) Szóval, nekem az a benyomásom, hogy Quinn tanítása egy a tanítások közül.”

Lehet, hogy félreértelmezem a kérdést, de számomra ez azt jelenti, hogy ismét (sokadszor és nemutoljára) belefutottunk a kizárólagosság problémájába. Nincs új a nap alatt: az „élet egyetlen helyes útja” kérdéskörénél vagyunk. MIközben Quinn azt mondja, az életnek nincs egyetlen helyes útja (és főleg nem a civilizáció az), akkor ezzel nem jelöli-e ki egyúttal az általa egyetlen helyesnek tartott utat (nevezetesen a törzsi szerveződést)? – Jogos kérdés; maga Quinn is fölteszi, megelzőzve az olvasóit.

Cáfolja-e valaki Quinnt – kérdezi Fernandel. A válaszhoz azonban azzal kell tisztában lenni, valójában mi is a cáfolandó állítás. Merthogy Quinn-nek sok olyan dolgot adnak a szájába, amit nem mond (pl. hogy „helyesnek” vagy idillinek tekinti a törzsi életet), és ilyenekre aztán bőven van cáfolat.

Nos. Próbáljuk meg egy példával. Nevezetesen egy matekpéldával.

X + Y = 7

Ez egy kétsimeretlenes egyenlet. A kérdésünk jelen esetben nem az, hogy X mennyi és Y mennyi, hanem hogy miként vélekedhetünk logikailag az alábbi állítások igazságértékéről:

(a) X=4 és Y=5 – ez az egyetlen helyes megoldás.
(b) X=4 és Y=5 – ez az egyik helyes megoldása.
(c) X=4 és Y=5 – ez a megoldás biztosan helytelen.
(d) X=4 és Y=3 – ez az egyetlen helyes megoldás.
(e) X=4 és Y=3 – ez az egyik helyes megoldása.

Túl sok logika nem kell hozzá. Világos, hogy

• (a) állítás hamis,
  
• (b) állítás hamis,
  
• (c) állítás igaz,
  
• (d) állítás hamis,
  
• (e) állítás igaz.

Helyettesítsük be az egyenletbe a kérédses fogalmakat, s nézzük meg így a fenti öt állítást.

(a) Az ember számára a civilizáció az egyetlen helyes út. – Ezt állítják általában a civilizált emberek. Quinn ezt nem állítja, ellenkezőleg: szerinte egyáltalán nem létezik egyetlen helyes út. Szerinte ez az állítás hamis. Aki ezzel vitába kíván szánni, annak elsőként azt kell bizonyítani, hogy létezik egyetlen helyes út (és a következő lépés, hogy mi légyen az). A továbbiakban pedig az egyszerűség kedvéért kikapcsoljuk a „helyesség” erkölcsi (evolúciósan értelmezhetetlen) fogalmát és helyette a működőképesség fogalmat használjuk, amely evolúciósan nagyon is értelmezhető.

(b) Az ember számára a civilizáció az egyik működőképes út. – Quinn ezt sem állítja, ellenkezőleg: szerinte a civilizáció nem működőképes út az ember számára. Szerinte ez az állítás hamis. De ez nem Quinn sajátos meglátása: az, hogy a magunk (egyébiránt civilizált) életmódjával felzabáljuk magunk körül a világot, az élő környezetet, és kihalásra ítéljük saját fajunkat (is): ez ökológiai közhely. Azzal, hogy Quinn a civilizált életmódunkat működésképtelennek tartja, semmi újat nem mond.

(c) Az ember számára a civilizáció biztosan működésképtelen út. – Ezt valóban állítja Quinn. Ez a fenti (b) állítás inverze, következésképpen, ha amazt már hamisnak mondtuk, logikailag következik, hogy ez igaz. Ez az állítás azonban egy szót sem szól arról, hogy hányféle út lehetséges egyáltalán, és azokból hány működőképes és hány működésképtelen (és milyen arányokban). Vagyis aki Quinnek ezt az állítását akarja cáfolni, annak azt kell (empirikusan) igazolni, hogy a civilizáció működőképes szerveződési forma az ember – mint faj – számára. És aki erre vállalkozik, annak manapság bitang nehéz dolga lesz.

(d) Az ember számára a törzsi szerveződés az egyetlen működőképes út. – Ez az állítás is hamis, de bárki bármit gondol, Quinn ezt sem állítja. És aki azzal fárasztja magát, hogy ezt az állítást akarja cáfolni, az önmagával vitatkozik, nem Quinn-nel (és nem velem).

(e) Az ember számára a törzsi szerveződés az egyik működőképes út. – Igen, Quinn ezt is állítja. Ez az állítás igaz, legalábbis van rá több százezer évnyi bizonyíték.

Összefoglalva: mit állít Daniel Quinn (és mit nem)?

Azt állítja, hogy az ember számára a civilizáció nem hogy nem az egyetlen működőképes társadalmi szerveződési forma, hanem – mind a múltba tekintve, mind jelen idejű tapasztalataink alapján – egyáltalán nem működőképes. Továbbá at állítja, hogy egyetlen működőképes út nem létezik, elenben tapasztalati tény, hogy van működőképes út: a törzs mint társadalmi szerveződési forma pl. ilyen. Tehát amikor saját emberi életünk működésképtelenségét tapasztaljuk, akkor ennek gyökere nem az „emberi természetben” van (hiszen ha így lenne, akkor egyáltalán nem létezhetne semmilyen működőképes társadalmi szerveződési forma), hanem abban a konkrét társadalmi szerveződési formában (a civilizáció nevűben), amelyben mi élünk.

Tehát lehetséges érdemi vitába szállni azzal, amit Daniel Quinn mond. Ehhez alapvetően két dolgot kellen bizonyítani:

(1) A civilizáció (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működőképes.
(2) A törzs (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működésképtelen.

Az (1) állításra tízezer év tapasztalata áll rendelkezésünkre. És ahogy haladunk előre a történelemben, egyre neccesebb a dolog.

A (2) állításnak (azaz tagadásnak) hárommillió év tapasztalatával kell elszámolnai. A homo habilis törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo erectus-szá fejlődni. A homo erectus törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo sapiens-szé fejlődni. A homo sapiens törzsi formában élve volt képes fennmaradni és homo sapiens sapiens-szé fejlődni. A homo sapiens sapiens pedig, ahol még napjainkban is törzsi formában él, szemlátomást nem tesz semmit a fennmaradása ellen: nem teszi lakhatatlanná a környezetét, nem irtja ki az ökológiai vetélytársait, és (ha nem pusztítják el a civilizált fajtársai) a törzsi életformában élve továbbra is fejlődésképesen áll az evolúció sodrában.

Az a helyzet, hogy aki a (2) állítást mellett akar érvelni, nagy fába vágja a fejszéjét. Lehet ugyan utálkozni a törzsi szerveződés puszta gondolatától, de a jelek nagyon arra mutatnak, hogy (legyen bár emellett százmillió más használható lehetőség) a törzs (evolúciós léptékben mérve) az ember számára működőképes.

Nem erkölcsös, nem helyes, nem idilli – csak éppen működőképes.

Szemben az erkölcsös, helyes és idilli – csak éppen látványosan a csőd felé rohanó – civilizációval.

Címkék: Világ+ember

---