Ádám szerint:

Ez szerintem hamis analógia. A "Ne legyenek melegek által nevelt gyerekek egyáltalán!" azt jelenti, hogy melegek ne neveljenek gyerekeket (tehát egy cselekvés, egy élethelyzet tiltása), a "Ne legyenek zsidók egyáltalán!" pedig a létezés tiltása. Nem hiszem, hogy a gyilkosságot egy ellenkező nemű pár bevonásával össze lehetne vetni.

Ezzel együtt, azt hiszem, értem, hogy ha nem a meleg szülők miatt, akkor valami más miatt fognak szekálni egy gyereket, és ezeket a tényezőket nem lehet mind kiküszöbölni, sőt ez eleve nem is jó célkitűzés, hanem csak a toleranciára nevelés lehet az. Ezzel egyetértek, csak az utolsó három bekezdés visz nagyon-nagyon félre, és a korábbiak hitelét is erősen megkérdőjelezi.

 Névtelen szerint:

Én azért is csodálkozom az azonos nemű párok által nevelt gyermek egészsége, és életben való beválása miatti aggodalmon, mert tudjuk, rengeteg az egy szülő által nevelt gyermek. Távol álljon tőlem, hogy az ő sorsukat lássam megpecsételve, de az biztos, hogy ezerféle kérdésben hátrányt szenvednek a kétszülős gyerekekhez képest: nem látnak példát arra, két felnőtt hogyan kommunikál egymással, hogyan veszekednek és békülnek ki, hogyan fejezik ki érzéseiket egymás iránt. Nem beszélve arról, hogyha a gyereknek az egyik szülővel konfliktusa van, a másik ott van biztonságos pontként, aki ügyesen tudja tompítani a feszültséget. Oldalakon át sorolhatnám, miben más a két szülő, mint az egy. Mindezek viszont az azonos nemű pároknál megtanulhatók, megvannak, ugyanúgy, mint bármilyen más családban. Akkor miért nem az egyszülős gyerekek miatt aggódnak inkább az emberek? (Egy ideje egyedülállók is fogadhatnak örökbe.)

 Névtelen szerint:

Köszönöm Balázs, meg is válaszoltad azt a kérdést, amit feltettem úgy, hogy azt is elmondtad a "de" után, amit most kérdeztem volna :) Nem úgy gondoltam, hogy a gyermek neveltetése miatt kerülne hátrányos helyzetbe, hanem a környezete miatt. Nem tudom mennyi tapasztalatod van a kiskorúak gondozásában, nevelésében, oktatásában, de a gyerekeknél kegyetlenebb sokszor még egy felnőtt sem tud lenni. Ismerek olyan kiskorúakat, akiket házasságból kiszakadt anyuka/apuka nevel azonos nemű társával. Az egyik srác elmondása alapján nehezebb a helyzete, mint a roma iskolatársainak. Nem csak a társai, hanem azok szülei is minden alkalmat megragadnak, hogy a vérbe cikizzék szerencsétlent. Persze megoldás lehet(ne), hogy a szülő társa nem létezőnek tünteti fel magát, de óhatatlan, hogy a hazugsághoz, titkolózáshoz nem szokott gyerek előbb-utóbb lebukik. Szerintem igenis hátrányosabb helyzetbe kerülnek az ilyen gyerekek. Kérdés, hogy meg kell-e sokszorozni az ilyen esetek számát a tolerancia jegyében.

Legjobb tudomásom szerint csak házastársak fogadhatnak örökbe gyermeket Magyarországon, nagyon szigorú feltételekkel. Az intézetek soha nem fognak kiürülni, mert az alkalmas örökbefogadók lehetőleg teljesen egészséges újszülöttet szeretnének, ami leszűkíti a kínálatot és növeli a várakozást.

Kíváncsi lennék rá, hogy vajon az egynemű párok milyen gyermeket fogadnának örökbe? Ha a kritériumok megegyeznek, akkor igazam van abban, hogy a várakozó listán szereplő hetero párok esélyeit csökkentik és az általam aggasztónak tartott hátrányos élethelyzetű gyermekek számát növelik.

 Névtelen szerint:

Azt elfelejtettem írni válaszul a kicsit provokatív két utolsó előtti bekezdésedre, hogy a hátrányos helyzetűeket más tekintetbe véve nem áll meg az állításod. Tapasztalataim szerint a mozgássérültek vagy az anatómiai rendellenességgel születettek sem kerülnek olyan nehéz helyzetbe mint az egyneműek gyermekei.

 Névtelen szerint:

Hát ja!

Egynemü párok egészséges gyereket nevelnének?Ki tudja.De ahogy Balázs is irta sok példa van arra,hogy homoszexuálisok nevelnek gyereket.Az én egyik ismerösöm most 42 éves.5 éve vált el és azóta vállalja a melegségét.Két gyermeke van egy fiú és egy lány.Az egyik 15 a másik 13 éves.Mind a ketten tudnak apjuk másságáról,szépen ovatosan rálettek nevelve,hogy apu más férfiakat szeret.Ismerik a párját és eggyütt járnak kirándulni és a szülinapokat is közösen ünneplik.Hogy éri-e őket hátrányos megkülönböztetés?Egyáltalán nem,ugyanis az hogy apu a fiukat szereti nem tartozik osztálytársakra sem azok szüleire sem tanárokra söt az égvilágon senki másra sem.Persze hazudni nem kell de amig valaki rá nem kérdez ez nem lehet téma.Szóval lényeg a lényeg sok meleg szülö van ld.: http://www.melegapa.cwi.hu
A másik fele,lehet hogy tényleg sok hetero pár vár örökbefogadható gyerekre,de vajon akkor milyen okból nem kapnak?Gyerek sok van,föleg olyan aki szülöre vár. Talán több szinten is gubanc van az örökbefogadási redszerrel.

 Névtelen szerint:

Szerintem Balázs példája igenis teljes mértékben megállja a helyét, és pont mint analógia. Már csak olyan szempontból is, mert ugye nem csak zsidó holokauszt volt, hanem roma, és bizony meleg holokauszt is.

És már csak azért is áll a példa, mert melegnek lenni (s bár sokan még mindig nem bírják elhinni) nem választás kérdése. A meleg az meleg, mint ahogy a zsidó, zsidó. Játszhatja, hogy hetero, mint ahogy sok zsidó is kikersztelkedett a háború közeledtével, de a lényeg nem változik.

A gyereknevelésről: (elnézést, de ez most érzelmi alapon fog ide íródni) Miért hiszik azt, hogy a melegek nem ugyanolyan emberek, mint a többiek? Miért nem járnak ugyanazok a jogok számunkra is, mint akárki másnak? Miért nem nevelhetek gyereket? Miért nem köthetek a párommal biztosítást, miért nem vehetek fel kölcsönt, miért nem adhatok vért, miért nem segíthetek másokon, ha szeretnék? Miért éreztetik velem, hogy ebben a fene nagy egyenlőségben azért vannak nálam egyenlőbbek? Mitől félnek? Attól hogy elfogy a házasság, elfogynak a gyerekek, és mindenki buzi lesz, és megdől a nagy hetero társadalom? Ugyan! Mennyire banális! Mennyire irracionális félelmek! Az emberek születésüktől fogva egyenlőek. Tehát ilyen formán minden jog megillet engem, mint magyar állampolgárt, attól teljesen függetlenül, hogy a kedvesemnek mi a neme.
Ezért olyan felháborító ez a jogenyenlőtlenség számomra. (Elnézést mindnekitől, ezért az indulatosra sikeredett kommentért.)

 Balázs szerint:

Cleric:
Az örökbefogadási rendszer, ahogy jinzo írja, véleményem szerint nagyon sok szinten el van cseszve. Szofisztikáltabban: átgondolatlan, következetlen, ellentmondásos stb. Attól, hogy a melegek beszállnak ebbe a rendszerbe, nyilván nem fog megjavulni a rendszer -- de romlani sem. És a rendszer eleve meglevő hibáit számon kérni az új aspiránsoktól... Mondjuk így: visszás.

"a hátrányos helyzetűeket más tekintetbe véve nem áll meg az állításod"

Azt hiszem, ez nem minőségi, hanem mennyiségi kérdés. Van, akinek csak 1 db tízcentis bicskát döfnek a hátába, másnak sokat, és akár félmétereseket is. Hmmm... Mennyivel jobb az elsőnek, nem?

Engem alázott meg gimnáziumi tornatanár azért, mert verseket írok és publikálok, és korábban szólt be nekem általános iskolai osztálytárs, hogy "a sánta anyádat!" (anyámnak gyermekbénulása volt, bottal járt). És ezekről az epizódokról hadd én döntsem el, hogy mennyire traumatikus és hosszan tartó hatású, vagy mennyire nem...

Kevés szóval ugyanez: "Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van..."

Ádám:
"Ez szerintem hamis analógia."

Akkor egy fogalmi tisztázás: az analógia hasonlatot jelent, nem ekvivalenciát. Az az állítás, hogy "A=B" lehet igaz és lehet hamis. Az, hogy "A hasonlít B-re" (vagy "A analóg B-vel"), nem lehet igaz vagy hamis, mert a világ minden létezője (létezzen akár in re, akár in mente), ha más vonatkozásbnan nem is, de a létben (esse) való részesülésben hasonlóak (cf. analogia entis). Tehát bármely két, tetszőlegesen kiválasztott létező analóg egymással -- valamilyen mértékben. Ami kérdésként felvethető, az az, hogy az adott analógiának a mértéke mekkora, ill. egy adott személy számára mekkora magyarázó erővel bír. Ez a magyarázó erő azonban szélsőségesen szubjektív értékeket vehet fel: van, akinek a "fűszálon a pici él" és a "világ tengelye" analógia (J.A.: Nem én kiáltok) kozmikus erejű kinyilatkoztatást hordoz -- másnak meg érdektelen.

A "hamis analógia" szókapcsolat ugyanolyan képzavar, mint az, hogy "kanárisárga menüett". Helyette tudom javasolni a "számomra nem bír magyarázó erővel", a "nekem nem meggyőző" vagy "engem marhára untat" kifejezések valamelyikét.

"az utolsó három bekezdés visz nagyon-nagyon félre, és a korábbiak hitelét is erősen megkérdőjelezi."

Ugye jól teszem, ha ezt a mondatot én így olvasom:

"az utolsó három bekezdés visz nagyon-nagyon félre engem, és a korábbiak hitelét is erősen megkérdőjelezi számomra, de hát ez csak egy szubjektív vélemény a sok közül."

;-)

 Névtelen szerint:

Jinzo, az örökbefogadói igényekkel is összefügg az a probléma, hogy a várakozó szülők és gyrekeke nem találnak egymásra. 3 évesnél idősebb és/vagy beteg, és/vagy roma, és/vagy fogyatékos, főképp ha fiú, nem kell az öröbefogadásra váró szülők többségének. Ha meleg párok ilyesféle gyereket akarnának örökbefogadni, szinte sosem állna elő az a helyzet, hogy dönteni kelljen a gyerekre válalkozó homo és hetero pár között.

Én továbbra is azt gondolom, hogy nem egy ember szexuális irányultsága, hanem a személyisége dönti el, hogy "elég jó szülő" lesz-e.

Szerintem nagyon álszent dolog volna a meleg örökbefogadást azért tiltani, hogy a gyereket majd csúfolhatják. Ki láthatja előre, hogy egy ember életében mi jelent majd előnyt és hátrányt? Az öcsém gyengénlátó és albinó. Ez hátrány. Ezért aztán otthonülő lett, ami kifejezetten használt természetes intelligenciája fejlesztésének, kiaknázásának. Ez előny. A "mezei általános iskolában agyonszekírozták a gyerekek és a tanárok. Ez hátrány. Emiatt matek tagozatos iskolába vitték át a szüleink, hatalmas eredményeket ért el, neves matematikussá vált, 30 évesen doktorált. Ez előny.

Na, akkor most valaki mondja meg, hogy jó vagy rossz gyengénlátó albinónak lenni???

 Balázs szerint:

"Na, akkor most valaki mondja meg, hogy jó vagy rossz gyengénlátó albinónak lenni???"

Nézőpont kérdése. Ha valaki azért kapja a politikusi fizetését, hogy napi huszonnégyben basztassa a gyengénlátó albinókat, akkor az ő érvelésében nyilvánvalóan rossz dolog. Pl. azért is, mert matematikusként elveszi a munkát az egészséges, becsületes mélymagyarok elől. Meg egyéb ilyen hülyeségek.

(Bocsánat, asszem, kissé negatív vagyok mostanság.)

 Névtelen szerint:

Valószínűleg soha nem tudom a homoszexualitást úgy kezelni, ahogy az egyre elfogadóbb gondolkodásmód elvárná. Visszaolvasgattam néhány blogbejegyzést, meg elcsatangoltam egy másik oldalra is innen. Azért lehet ez az ellenállás részemről az örökbefogadással kapcsolatban, mert nem tudok elfogadni két dolgot (bár figyelmesen elolvastam az érveket-ellenérveket). Az egyik az, hogy kevés nyilvánvalóbb tény van, mint ahogyan a Biblia a homoszexualitást értelmezi. Útálatos. Erre ideológiát gyártani időpocsékolás. Nem úgy értette, nem arra vonatkozott... Ugyan már. Oda van írva az ég szerelmére. A másik meddő kísérlet a homoszexualitás természetesnek való beállítása. Olvastam az e témában írt bejegyzéseket. Nem tudom elfogadni. Nem természetes. Nem így van kitalálva. A kuki párja a puni. Anatómiailag sem stimmel az egész. A férfi és a nő lesznek egy test. Vagy ahogy akarjátok vala?

Így hát csak az időtőket pocsékolom, amikor megpróbálom ütköztetni a gondolatainkat, mert csak a falat püfölöm, amit magam állítok magamnak. Nyilván az én álláspontomat tartom követendőnek és ezért nem hagynám ha rajtam múlna, hogy melegek örökbefogadhassanak. Ez a kurvanagy jogegyenlőség és már-már értelmetlen tolerancia szerintem kárára lesz a világnak.

 Névtelen szerint:

Eszter, a tesód mit mond? Jó, vagy rossz gyengénlátó albínónak lenni?

 Névtelen szerint:

Kapaszkodj, Cleric! A testvéremnek tökmindegy, hogy gyengénlátó albinó-e. És a közeli hozzátartozóinak sem fontos. Rég túlvagyunk ezen.

A testvéremnek a munkája fontos, a magánélete, a barátai, a családja. Ez a gyengénlátó-albinó dolog régóta nem beszédtéma köztünk. Nincs miről beszélni. Tudjuk, hogy őneki mit lehet/szabad, mit nem, miben sokkal jobb nálunk többieknél, és miben kell neki segítség. Ennyi az egész.

Pont olyan, mint bárki más. Egészen addig olyan lehet, mint bárki más, míg el nem jön egy olyan éra (el ne jöjjön!), amelyben a gyengénlátó albinókat hátrányos megkülönböztetés éri majd.

Mondom ezt homoszexualitás ügyben is, persze, hogy mindenki, akinek van szeme az olvasásra, lássa.

 Névtelen szerint:

Azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a testvéremet nem azért szeretjük (vagy nem szeretjük), mert albinó és gyengénlátó. Ennél sokkal fontosabb, őt sokkal lényegretörőbben jelemző tulajdonságai vannak, ezekért szeretik őt azok, akik szeretik, és szerencsére ezekért utálják, akik utálják. Bár ilyen lenne a világ úgy általában.

 Ádám szerint:

"az utolsó három bekezdés visz nagyon-nagyon félre, és a korábbiak hitelét is erősen megkérdőjelezi."

Ugye jól teszem, ha ezt a mondatot én így olvasom: [...]

Nem örülnék neki. Én ugyanis úgy értettem: kontraproduktív, vagyis ártalmas, káros. (Ezzel persze nem a jó szándékodat szeretném kétségbe vonni.) Egy ilyen analógia lecsúszik annak a torkán, aki amúgy is totál egyetért veled, és fennakad mindazokén, akik 100%-nál kevésbé értenek egyet veled, és az utóbbiakban a szemellenzősség és a hiperérzékenység látszatát kelti. Szerény véleményem szerint az ilyen analógiák visszaüthetnek, és könnyen táplálhatják az antiszemitizmust és a homofóbiát.

Más kérdés, akarod-e tudomásul venni ezt az összefüggést, vagy pedig a befogadót hibáztatod, aki nem tudja átállítani az agyát a te gondolkodásodra. Bizonyos dolgok lehetnek jók, szépek és igazak, de bizonyos helyzetekben mégse tanácsos őket mondani (vö. akasztott ember házában kötélről beszélni).

A heterók fülében már annyira benne van a melegektől hallott "diszkrimináció" fogalma és annak minden változata, hogy amit erről mondasz, azt nem tudod úgy mondani, mintha még sohase merült volna föl ez a téma. És ha nagyon vitatott témákért küzdesz, akkor félő, hogy mindebből csak annyi fog átmenni, hogy már megint dörömbölsz veszettül, és ha csak egyszer is úgy érzik, hogy nincs igazad, akkor már olyankor sem fognak ajtót nyitni, amikor igazad lenne (l. a történetet arról, aki folyton tűzvészt kiáltott). A hasonlatokat nem lehet vég nélkül fokozni. Aki ilyen vitás kérdésekben is holokausztot emleget, annak a szavai hamarosan devalválódnak, mert hozzászoknak a hallgatói, hogy fasizmus helyett is egyszerű fasírtot értsenek...

 Balázs szerint:

"Egy ilyen analógia lecsúszik annak a torkán, aki amúgy is totál egyetért veled, és fennakad mindazokén, akik 100%-nál kevésbé értenek egyet veled, és az utóbbiakban a szemellenzősség és a hiperérzékenység látszatát kelti."

Olyan bosszantó, hogy nem jut eszembe annak a retorikai csúsztatásnak a neve, amikor a beszélő saját szubjektív véleményének a hitelességét úgy próbálja fölerősíteni, hogy tanúként hívja maga mellé a fél világot...

Valamiért úgy gondolom, hogy amíg a fenti univerzális állítás olyan mintavételen alapul, amely mintában N=1 fő, addig nem kell, hogy túl komolyan vegyem. Már csak dafke sem.

Persze ha ugyanezt a tematikát más hangnemben veti fel valaki...

...úgy, hogy a jó szándékom vélelméről egyértelmű, hogy valódi vélelem, mert nem merül ki egy zárójeles mondatba tett captatio benevolentiaeban, hanem az egész közlést áthatja...

...ha hangot ad az általam mondottakkal kapcsolatos személyes rossz érzéseinek és asszociációinak (nem elkenve azok nyilvánvalóan személyes voltát)...

...ha megosztja velem a szorongásait egy adott kommunikációs stratégia hatékonyságával kapcsolatban...

...ha képes olyan distinkcióra, hogy miközben hangot ad egy érv konnotációival kapcsolatos, irracionális rossz érzéseinek, közben elismerje az adott érv alapvetően helytálló voltát...

...ha az érvelésem hézagait nem a saját tudatából/tudattalanjából egészíti ki valahogy (és aztán kárhoztatja), hanem inkább engem kérdez meg, hogy hogy is értettem valamit, ami őt zavarja...

[...]

...akkor valószínűleg (magamat ismerve) kész vagyok az érdemi párbeszédre, az általam írtak újrafogalmazására, ha kell: újragondolására stb.

A kategorikus kioktatást viszont egyszerűen rühellem. Befeszülök tőle, és zsigeri dacreakciót vált ki belőlem. Nyilván fantáziai szelénből készült a személyiségem.

A többit (ha van mit) javaslom magánban...

 Ádám szerint:

Isten bizony sajnálom, hogy megbántottalak, és hogy kioktatásnak vélted a szavaimat. Ezzel együtt az az érzésem, mintha nem is az én üzenetemre reagáltál volna, annyi minden idegen és ijesztő dolgot érzékelek a válaszodban.

Lehet, hogy olyasmiről írtam, amit ÉN TEveled egyszerűen nem tudok közölni. Itt véget ér a tudományom. Ha érdekel, amit kifejezni akartam (túl azon, aminek tűnt), talán egy harmadik személy, aki engem is ért, és a te nyelveden is ért, elmondhatja neked mint közvetítő.

Remélem, nem baj, hogy ezt publikusan írom -- a reagálásod láttán ezt még fontosnak éreztem hozzátenni.

 Balázs szerint:

Mail ment.

 Bikkfa szerint:

cleric

"Legjobb tudomásom szerint csak házastársak fogadhatnak örökbe gyermeket Magyarországon"

A legjobb tudomásod szerint helyett vedd elő a családjogi törvényt. Elég egyértelműen nyilatkozik arról, hogy kik és milyen módon fogadhatnak örökbe a Magyar Köztársaságban. Egyedülálló magánszemély, vagy a Magyar Köztársaság által elismert házastársi viszonyban élő magánszemélyek (természetes személyek) lehetnek gyámok. Így fordulhat elő, hogy Rácz Károly (a.k.a. Terry Black) örökbe fogadta Danikát.
Szemben a Bibliával, amit a templomokban magyaráznak, a törvényeket bírók - a fentit a gyámhatóság - értelmezi. Ez mindenkire érvényes, nem csak arra, aki hisz benne.

 Névtelen szerint:

"Ne legyenek melegek által nevelt gyerekek egyáltalán!"

Akik ezt mondják/gondolják, azoknak arra is kell gondolni, hogy a törvénytől függetlenül igen sok esetben megeshet.

Pl.:
- Heteroszexuális kapcsolatban él egy nő (akár házasságbnan) születik gyereke, majd elválik, és kapcsolatot ekezd egy azonosneművel (nővel) és együtt nevelik a gyermeket.
- Homoszexuális nőnek mesterséges megtermékenyítéssel gyereke fogan
- Homoszexuális nő gyermeknemzés céljából szeretkezik férfival (akár tudja a férfi, hogy csak ez a cél, akár nem, az eredmény ugyanaz)
- Heteroszexuális kapcsolatban él egy férfi (akár házasságbnan) születik gyereke, majd elválik, és kapcsolatot ekezd egy azonosneművel (férfivel) és együtt nevelik a gyermeket.
- Akár nő, akár férfi, mint egyedülálló gyermeket fogad örökbe. Itt az a vicc, hogy mivel jelenleg homoszexuális házasság nem létezik, így homoszexuális kapcsolatban élő csak egyedülálló lehet hivatalosan, és mint ilyen, simán fogadhat örökbe gyereket.

Tehát aki ezt be akarná tartatni, az nem nagyon menne. Így ez a kifogás is a homoszexuális házasság ellen igen vicces, hiszen enélkül is egyszerűen megy.

Egyébként javaslom nekik, hogy hogy listára vegyék fel, hogy alkoholista, drogos, pedofil, sorozatgyilkosnak személyeknek sem lehessen gyereke.

Hiszen egy pedofilnak minden további nélkül lehet gyereke, ami nem hangzik jól, de mégsem lép fel ellene senki sem.

Egyébként meg ha a homoszexualitás öröklött, akkor tök mindegy, hogy milyen családban nő fel a gyerek ebből a szempontból.
Ha pedig tanult, akkor sem a szülőktől tanulja, hanem a társadalomból, a kultúrából, a médiából, illetve az ottani scriptek, minták által.

Egyébként meg ha homoszexuális lesz , akkor mi van? A lényeg, hogy boldog legyen nem? Ha ő homoszexuálisan boldog, akkor úgy, kinek mi köze hozzá? Ki szólhat bele egy másik ember szexuális szokásaiban, amíg azok nem ártanak másnak? Szerintem senki, de aki úgy érzi, hogy ő fel van hatalmazva erre, az szóljon.

 Névtelen szerint:

Ennek a "mi lenne, ha homoszexuális lenne" kérdésre anyaként az alábbi a válaszom. Talán szokatlan válasz.

Mikor a 9 éves FIAMmal arról beszélgetünk, hogy milyen is lesz az élete, ha "nagy lesz", rendszeresen előkerül a szerelem és a szex kérdése is. És én a beszélgetsébe mindig beszúrom, hogy a választottját akkor is nagyon fogom szeretni, ha történetesen FIÚ lesz, nem pedig LÁNY, hiszen eddig is mindig olyan emberekkel barátkozott, akiket én szimpatikusnak, szerethetőnek éreztem.
Innen sokfelé elágazott már ez a beszélgetés. Nem azt tartom fontosnak, hogy pont mit mondunk erről (kicsi is még a gyerek, hogy az orientációját tudjuk), hanem az, hogy jelezzem neki, hogy erről is lehet beszélni. Borzasztóan szeretném, hogy ha történetesen melegnek bizonyul, akkor se legyen kitaszított, és akkor is haza merje hozni a választottját.

 Bikkfa szerint:

Nekem nagyon szimpatikus, ahogy csinálod! :o)
Ugyanakkor az benne a legszebb, hogy beszélgettek. Nem mindenhol szokás ez, sajnos.

 csaktom szerint:

bikkfa: az egyedülállót egy kicsit pontosítanám. egyedül egy személy fogadhat örökbe, de a családi állapotára vonatkozóan nincs megkötés, vagyis nem kell egyedülállónak lennie. ha két személy közösen akar örökbe fogadni, akkor házasoknak kell lenniük, de egy örökbefogadó személyre vonatkozóan nincs megkötés, élhet élettársi kapcsolatban, v lehet házas is. csak a vele együttélő személy az örökbefogadás szempontjából kívülálló marad