Birtalan Balázs naplója: Mit jelent Jézus feltámadása?

Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.” – Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

csütörtök, március 13, 2008
00:54

Mit jelent Jézus feltámadása?

Az alábbi gondolatmenetet vázlat csupán, amely bővítésre, magyarázatra szorul. Tegnap délután fél hat és fél hét között vetettem „papírra”, nagy hirtelen.

Jézus személyét tekintve a második isteni személy, a Logosz.
Jézus természetét tekintve valóságos Isten és valóságos ember.

Jézus minden személyes megnyilvánulásának alanya a Logosz.
A Logosz az, aki születik, mozog, anyagcserét folytat, nevet, sír, kommunikál és meghal.

Megnyilvánulási lehetőségeiben azonban korlátozott: cselekedetei nem állhatnak ellentétben sem isteni, sem emberi természetével.

Isteni természete miatt pl., bár szabad akarata van, nem tud bűnt elkövetni – de ez nem áll ellentétben emberi természetével, mert a bűnelkövetés nem szükségszerű attribútuma az embernek.
Emberi természete miatt pl. nem tud repülni – de ez nem áll ellentétben isteni természetével, mert a testben való repülés nem szükségszerű attribútuma Istennek (hiszen maga a testben való létezés sem szükségszerű attribútuma Istennek).

Ebből az következik, hogy a felsorolt személyes megnyilvánulások nem állnak ellentétben az isteni természettel. Ha ellentétet tapasztalunk az értelem valósága és a megtapasztalt valóság között, valamelyik valóságot felül kell vizsgálnunk.

Úgy tapasztaljuk, hogy az ember halandó, és halála végleges zuhanás a nemlétbe.
Azonban a természetes értelem fényénél bizonyosan felismerjük, hogy Isten szükségszerűen létezik, vagyis ontológiailag képtelen a nemlétezésre.

Ha tehát azt állítjuk (és igenis azt állítjuk), hogy Jézus isteni természettel bír, akkor két lehetőség van:

a) Vagy az értelmünk vezet téves eredményre: ekkor Isten mégis képes a nemlétezésre.
b) Vagy a tapasztalatunk vezet téves eredményre: ekkor az ember halála mégsem végleges megsemmisülés.

Új információ nélkül képtelenek vagyunk dönteni. Az új információt húsvét szolgáltatja.
Húsvétkor az apostolok úgy tapasztalták, hogy Jézus halála után mégis él, vagyis halála mégsem a nemlétbe való végleges zuhanás volt.

Márpedig Jézus halála valóban teljes mértékben emberi halál.
Azonban Jézus isteni természetéből adódóan képtelen a lényegi változásra. Jézus személyét illetően az időbeliség értelmezhetetlen.

Tehát nem az az állítás helyes, hogy „Jézus valóban meghalt, ezt követően pedig valóban él”, hanem „Jézus valóban meghalt és mégis valóban él”.

Ez az „és mégis” az, amit az apostolok térben és időben „feltámadásként” tapasztaltak meg.
A Feltámadottal való találkozás azon tény megismerése, hogy Jézus halála – és Jézus valóságos embersége miatt az ember halála –, szemben a tapasztalattal, nem végleges megsemmisülés.

A feltámadás nem „isteni belenyúlás” az események folyásába. Nem időbeli aktus, amit Isten tesz, hanem örök valóság, amelyet az ember felismer.

A fenti, nagy hirtelen készített vázlat egyébiránt több mint tíz évnyi töprengésem, elmélkedésem, gyötrődésem (egyik) konklúziója.

Címkék: Halál, Ünnep, Vallás, Világ+ember

Hozzászólások:

Névtelen szerint:

"Isteni természete miatt pl., bár szabad akarata van, nem tud bűnt elkövetni..."

Szerintem ez nem nehéz Istennek, hiszen Isten határozza meg, hogy mi a bűn. Egyébként meg hol van olyan állítás, hogy Isten nem követhet el bűnt? Persze kézenfekfőnek látszik, de következik ez valamiből igazából?

"Emberi természete miatt pl. nem tud repülni"

Szerintem "emberi természete" nem akadályozza semmiben, hiszen sok olyat tett, amit emberként más nem tud meg tenni, pl. gyógyítás, vizen járás, ételszaporítás, stb.

kedd, március 18, 2008 11:38:00 de.

Balázs szerint:

hol van olyan állítás, hogy Isten nem követhet el bűnt? Persze kézenfekfőnek látszik, de következik ez valamiből igazából?

Következik, mégpedig két dologból: Isten egységéből (egység, értsd: meg nem osztottság, mint az egyik metafizikai léthatározmány), valamint a bűn teológiai definíciójából, amely szerint a bűn tudatos és akaratlagos ellenszegülés Isten szándékoló akaratának. Isten - mivel nincs benne megosztottság, nem szenved disszociatív identitászavarban :) - nem szegülhet ellen saját akaratának. Tehát az, hogy "nem tud bűnt elkövetni", ugyanolyan ontológiai megállapítás, mint az, hogy "nem tud nem létezni".

Szerintem "emberi természete" nem akadályozza semmiben, hiszen sok olyat tett, amit emberként más nem tud meg tenni, pl. gyógyítás, vizen járás, ételszaporítás, stb.

A teológia válasza erre (tudto mmal) az, hogy ezek a tevékenységek csodák, vagyis nem az emberi természet "rendes" menyilvánulásai. Ugyanakkor nem is isteni természete miatt képes ezekre. E csodák karizmatikus jelenségek, amelyeket Jézus mint ember azért tudott megtenni, mert a Szentlélek töltötte őt el. A Jézust követő ember - mondja a teológia - is megteszi ugyanezeket, ha a Szentlélek eltölti őt. Az egyháztörténetben bőségesen van szó a Jézust követő emberek által végbevitt csodákról (gyógyítás, vízen járás, ételszaporítás stb.) Maga Jézus mondta (János evangéliuma szerint), hogy aki benne hisz, "ugyanazon tetteket viszi majd véghez, sőt még nagyobbakat is".

kedd, március 18, 2008 12:40:00 du.

Névtelen szerint:

Kedves Krisztián!
Isten nem azért nem tud bűnt elkövetni, mert ő határozza meg, mi bűn... A katolikus erkölcsteológia szerint (tudtommal) nem Isten döntésétől függ, hogy mi jó, és mi rossz: azokat a tetteket írja elő, amelyek objektíve jók, s azokat tiltja meg, amelyek objektíve rosszak...
Balázs: nem vagyok benne biztos, hogy az Isten létezésének biztos felismerhetőségére vonatkozó, az I. Vatikánum által kimondott dogmában az is benne foglaltatik, hogy az is felismerhető, hogy Isten szükségszerűen létezik (már amennyiben a szükségszerűségen logikai szükségszerűséget értünk...)
Miki

kedd, március 18, 2008 10:48:00 du.

Balázs szerint:

A kérdéses dogma Isten megismerhetőségét állítja úgy általában, arról nem beszél, hogy a megismerhetőség Isten mely tulajdonságaira vonatkozik. Ugyanakkor (a dogmától függetlenül) a teodícea egyik legrövidebb definíciója Istenre: szükségszerű létező (értelemszerűen szembeállítva a teremtett világ kontingens voltával). Vagyis ha Istenből egyáltalán bármi megismerhető, akkor, ha más nem is, az éppen hogy az ő szükségszerű léte.

kedd, március 18, 2008 11:02:00 du.

Névtelen szerint:

Elménk csak részleges megismerésre képes. Nemcsak Istent, semmit sem képes teljesen megismerni. Ellenben létezik egy egy másfajta tapasztalat, ami Istent megtapasztaltathatja teljes egészében. Ez a nyugaton sajnos elfelejtett heszykia. Az egyházatyák korában keletkezett a fogalom. Isten szükségeszerűen és tapasztalat alapján is léztező.

Egy kérdés, ami talán segít a skicc véglegesítésében. Krisztus az üdvösség idejében öröktől létező isteni egység része. A történelmi időben viszont egy adott ponton lép, innen nézve a Logosz, ami kezdettől fogva létező. (Ján. 1.1.) Ahogy egy ponton belép a történelembe, ugyanúgy ki is tudott volna lépni. Ki is lépett, ez a mennybemenetel. Ugyanezzel a logikával emberi természetének a testi halállal való levetésével is megtehette volna. Nem tette. Emberi természete szerint ember, ami képes testi halálra.

Az ember képes nemlétezésre? A Szentírás eszkatológikus részei szerint?

szerda, március 19, 2008 8:13:00 du.

Megjegyzés küldése

<< Vissza

Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene