Birtalan Balázs naplója: Eltiporni vagy eltiportatni

Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.” – Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

szerda, július 02, 2008
01:26

Eltiporni vagy eltiportatni

„Basszus, de kurva bátor itt mindenki! Ezt nem hiszem el! Én vagyok az egyetlen, aki úgy megy ki felvonulni, hogy igenis fél attól, hogy baja esik neki vagy valakinek, akit szeret?! –

– tettem föl a csupán részben költői kérdést a Pride.hu Fórumának Felvonulni vagy nem? c. topicjában. Idézem az egyik fórumozó, briganti válaszát:

Akkor megnyugtatlak, hogy én is félek. Nem jobban, mint egy aug. 20-án, vagy márc. 15-én, avagy okt. 23-án, amikor ugyanez a csőcselék randalíroz az utcán. Azonban most sokkal jobban félnék otthon maradni, mint kimenni a felvonulásra, mert odalenne egy már 15 éves hagyomány, ami azt jelzi mindenkinek, hogy helyünk van hazánkban. Felbiztatódna az ordibálók hada, hogy igenis be lehet szaratni minket, és nem állnának meg ennyinél. Talán összetörnék a lánybulik helyszínét, meg a srácokét, 10–20 náci grasszálna a bárokban esténként, senki nem merne elmenni sehová. Aztán levadásznák a netről akárki képét, és akárhol rárontanának. Nem lenne senkinek arca a neten, alibibarátot meg alibibarátnőt kéne tartani, hazudozni fűnek-fának, letagadni kedvesed, nehogy lebukj... van fantáziája bárkinek, mi következne.
   Jobb szeretem a karneváli hangulatú felvonulásokat – tény, hogy ez most nem olyannak tűnik.
   Ki kell állnom a saját szabadságomért, saját magamért, a saját tisztességemért.
   Ha nem állnék ki önmagamért, nem állna ki helyettem senki.
   Muszáj túlesni rajta.
   Lehet, hogy csak ketten leszünk csaktommal – jó lesz legalább a sajtónk – de ha eljön Desirée, úgyis őt találják fotogénabbnak.
   Magyarországnak pedig be kell most bizonyítania, hogy meg tudja védeni a kisebbségeit, biztosítani tudja a demokrácia adta jogokat.
   Amúgy meg ki nekem az a pár nagypofájú frusztrált fasz a kurucon, hogy korlátokat húzzon?

Csatlakozom. Azzal a kiegészítő megjegyzéssel, amit már többször írtam több helyen: az én értékrendem szerint mindent lehet és kell tolerálni, kivéve az intoleranciát (amely a fasizmussal szinonimái egymásnak). A fasizmus a társadalomnak az a par excellence jelenség, amely semmilyen módon nincs alkupozícióban, amellyel nem lehet erőszakmentes kommunikációt folytatni. Amelyet csak eltiportni lehet – vagy eltiportatni általa.

Harmadik lehetőség nincs. Sem a társadalomnak, sem az egyes embernek.

Címkék: Kommunikáció, Kopipészt, Melegség, Világ+ember

Hozzászólások:

Ádám szerint:

Énszerintem polarizálod a dolgokat. A felvonulást egy régóta futó játszma részének is tekinthetjük, és egész biztos, hogy az ebben való állásfoglalás mellett arra is lehetőséged van, hogy ne szállj be. Mondhatjuk, hogy aki nincs velünk, az ellenünk van, de ne feledjük, hogy kettőn áll a vásár: a szélsőjobbosoknak jóval kevesebb baja lenne a buzikkal (akár együtt is élhetnének, ki-ki a maga világában), ha nem látnák rajtuk a megveszekedett elszántságot, hogy addig feszítik a húrt, amíg csak lehetséges. Nem elég a szokásos évi polgárpukkasztás, most még csakazért is bebiztosítjuk az Oktogont egy minden érzelmet és elkötelezettséget mellőző, csakis az erőfitogtatást szolgáló esküvőre (az, hogy fél év múlva amúgy is legális lesz, kit érdekel), jól kitolunk majd veletek, úgyis mi leszünk a janik, majd meglátjátok, haha!

Ha beszállsz, az a te dolgod, de a helyedben nem vennék rá mérget, hogy ettől okvetlen a megoldásnak leszel a része.

csütörtök, július 03, 2008 9:54:00 du.

Balázs szerint:

"arra is lehetőséged van, hogy ne szállj be"

Ez játékelméleti tévedés. A helyzet olyan, mint a Mérő László Mindenki másképp egyforma c. könyvében leírt Egymillió dolláros játék. Ha nem baj, nem pötyögök itt be egy egész fejezetet.

A lényeg, hogy bizonyos (mesterségesen generált) társadalmi játszmák olyanok, hogy amennyiben valaki a puszta létükről tudomást szerez, és megvetően félredobja azzal, hogy "ez egy marhaság, semmi közöm hozzá", azzal már (szándéka ellenére) állást is foglalt valamelyik oldal meleltt.

A melegfelvonulás ma Magyarországon pontosan ilyen mesterségesen generált, polarizált helyzet. Nem az a kérdés, hogy ez jó-e, örülünk-e neki, hogy így van. Az a lényeg, holgy ebben az esetben a "játékból való kiszállás" nem lehetséges, és az erre irányuló gesztus valójában elköteleződés az egyik oldal mellett.

Amúgy pedig nem szokásom semmire mérget venni. Sokakkal ellentétben nem tartom magam csalatkozhatatlannak. Viszont fenntartom magamnak a véleményalkotás (és ezzel együtt: a tévedés) jogát.

péntek, július 04, 2008 10:07:00 de.

Megjegyzés küldése

<< Vissza

Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene