Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

hétfő, január 12, 2009
09:12
 
Rémülten néző búzaszemek


Az előző poszt kommentjeiben a téma elcsúszott az igaz-e, hogy érző szívű ember csak vegetáriánus lehet? kérdés taglalásába. Kata azt írta:

„A növénynek, ha tápláléknövény is, feldolgozásáig élhető életet biztosítanak.”

Joe viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy nézzük meg az ipari méretekben történő növénytermelést: az, hogy a (például) kukoricatövek olyan lehetetlenül közel nőnek egymáshoz, nem azért van, mert nekik ez így kedvező, mert maguktól ezt „választanák” – hanem mert az érzéketlen, önző növénytermesztők így ültették őket. Azért, hogy aránylag kis területen aránylag sok teremjen belőlük. Csak épp, amint írja Joe, ha elmegy mellettük az ember, akkor nem hallja, amint sikoltoznak amiatt, hogy fulladoznak így, egymás hegyén-hátán.

A még mesterségesebb növénytermesztésről nem is szólva. Józan emberi ésszel el se tudjuk képzelni, mit szenvedhet egy növény, mialatt mindenféle fizikai és kémiai módszerekkel kikényszerítik belőle, hogy a normális mértéknél tízszer meg százszor többet teremjen. „Józan emberi ésszel” – írtam, mert ha el tudnánk képzelni, abba kénytelenek lennénk beleőrülni.

Egyetértek azzal, hogy a hat és fél milliárd ember eltartását kielégíteni akaró állatipar gonosz, önző és kegyetlen. Csakhogy a hat és fél milliárd ember eltartását kielégíteni akaró növényipar pontosan ugyanilyen gonosz, önző és kegyetlen. Csak épp az almának nem folyik látványosan a vére, a búza nem tud bánatosan vagy rémülten nézni a kis búzaszemeivel, ezért az ő szenvedésük észrevevéséhez sokkal több absztrakció lenne szükséges. A növények ugyanolyan komplex élőlények, mint az állatok, mégsem írtak az ókoriak tanulságos növénymeséket. Ez azonban nem a növények alacsonyrendűségéből, hanem az ember szűk látóköréből fakad.

A civilizációnk arra az alaptézisre épül, hogy a világ az ember tulajdona. S mint ilyen, lényegéből adódóan pusztítja az életközösséget. Pusztítja, mert harcban áll vele; pusztítja, mert, úgymond, „meg kell hódítania a természetet”. Aki benne él, az részese ennek. Akkor is, ha eszik húst, akkor is, ha nem. Ha valaki irgalomból vagy tiltakozásból nem eszik állatot, az nemes gesztus ugyan – csak épp a probléma gyökeréről tereli el a figyelmet.

„Ahol zsarnokság van, mindenki szem a láncban” – írja Illyés. Másként mondva: egy kuplerájban nincsenek szűzek; aki szépen mosolyog és illedelmesen, összezárt lábakkal ül, az sem az. (Ismerjük, ugye, a mondást: „X.Y. nem kurva, csak épp pénzért baszik”?)

Daniel Quinntől megkérdezték, hogy ő maga Elvevő-e vagy Meghagyó. Azt válaszolta: nyilvánvalóan Elvevő, hiszen benne él a civilizációban.

Címkék:


Hozzászólások:


Balázs, neked mindegy, ha élő babot főzöl, vagy kutyát?
Tényleg érdekel a válaszod!



Ha mindegy, akkor gondolj erre bableves főzés közben:
http://www.indavideo.hu/video/HALALTUSA_18?action=video_site&video_title=HALALTUSA_18%3Ftoken%3Dcc67dd3eaace87dd13567ecdd43ac229



Nem, nem mindegy. És a csatolt (vélhetőleg elég horrorisztikus) videót nem nézem meg, mert gyengék az idegeim. Nyilvánvaló, hogy lehet hatni az én érzelmeimre, nem is kell hozzá nagy kurázsi. És igen: én is szívesebben simogatok meg egy kutyát, mint egy babot, és igen: az érzélmeimet is jobban megindítja az a sikoly, amit hallok, mint az, amit csak tudok.

Épp erről beszélek: annak a veszélyéről, amikor a súlyos strukturális, ökológiai problémákat azzal söprik le a színről, hogy bedobnak valami nagyon látványos, nagyon nagyot szóló, az érzelmeket mélyen megindító témát.

És aki utána van olyan arcátlan, hogy továbbra is a lényegről szeretne beszélni, az kénytelen bevállalni, hogy egy érzéketlen gonosztevő.



A lényeg az, hogy ezek a "látványos" videók a valóságról szólnak.
És a lényeg az, hogy az emberek zömének ez rendjén van.
Nem fogok kimenni az utcára barikádnak és nem fogok kukákat borogatni, vagy bármit felgyújtogatni.
Annyit teszek, hogy nem eszem húst.
És nem akarok senkiben bűntudatot ébreszteni.
A fiam talán nálam is érzékenyebb és állatszeretőbb, mégis eszik húst és mégsem próbálom meg lebeszélni, mert mindenki a maga módján tesz, vagy nem tesz.

Csak azért téptem eddig a billentyűket, mert a vegák sem mindig rosszabbak másoknál -- én legalábbis nem akarok jobb lenni senkinél, nem azért nem eszem húst.
Még akkor sem, ha több mint tizenöt éve van ugyanaz a műfenyőnk.

Lehet, hogy a lényeget nem értem, lehet, hogy eltérek tőle - de igyekszem a magam módján a magam lehetőségei szerint reagálni arra, amit rossznak tartok.
Ha állatokról van szó, ott szólok, ahol az a téma, ha az emberi jogtalanságról, akkor ott, ahol a jogtalanságot megtűrik.
Már kiöregedtem az általános összeborulásos egyetértésekből...



Talán nem Balázs blogjában kéne Katával nem egyetértenem. De amit látok, az az, hogy Kata abszolut figyelmen kívül hagyja, hogy a növények is élőlények. Legalábbis az érzelmeire csak azzal tudnak hatni, hogy olyan élőlény haláltusáját mutatják neki, amely képes látványosan kifejezni a saját érzéseit. Nyilván én is nagyon sajnálom, akármi is van a videón. De nem hiszem, hogy "en général" sokban különbözik egy élő bab megfőzésétől. Tulajdonképpen az az igazi kegyetlenség, ha ezt nem ismerjük fel, és vígan szétfőzzük az élő babszemet, a legkisebb bűntudat nélkül, belenyugodva abba, hogy "nem öltem meg semmilyen élőlényt", vagy legalább is abba, hogy "szerintem nem szenvedett". Ez eléggé egysíkú gondolkodás. Hozzáteszem, nem értek egyet a kutyák élve való megfőzésével, mint ahogyan az emberek élve temetésével sem, a maffia kegyetlenségével sem, és általában semmilyen kegyetlen bánásmóddal. Azzal sem, hogy egyes népcsoportok az ajkukba agyagtálakat (újabban CD lemezeket) erőltetnek, nem értek egyet a nemi erőszakkal, és még sorolhatnám mennyi mindennel nem értek egyet. Tényleg, ha nemi erőszakot látok mondjuk egy youtube videon, akkor utána leszokom a szexről?! Vagy ami méginkább párhuzamba állítható: utána növényekkel fogok szexuálisan érintkezni?!

Egyébként pedig Kata, sajnos azzal nem segítesz a kutyákon, hogy nem eszel húst, hiszen ha ennél húst, nagy valószínűséggel akkor sem élve főzött kutyát ennél. Mint ahogy valószínűleg sosem ettél, amíg húst ettél. Sőt, valószínűleg a húsiparnak eleve nem alapvető alapanyaga az élve főtt kutyahús.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta