Függetlenül attól, hogy az énképével összefér-e, csaknem mindenki röhögött már Szalacsi Sándoron, aki szerint az Árpád – aki a vízbűl veszi ki a zoxigént – jómunkásember, és hogy engedélyt kapott egy „háromszázezer, harmincezer literes” víztartályra...

A zoxigénnel meg úgy általában az ojjektummal aktuálisan nem foglalkozom, a „háromszázezer, harmincezer literes víztartály” viszont elgondolkodtató. Mégpedig azért, mert miközben Szalacsin röhögünk, a legtöbbünknek halvány fogalma sincs arról, hogy mennyi az a háromszázezer liter, illetve mennyi a harmincezer liter. Az egyik baromi sok. A másik csak nagyon sok. Vagy fordítva?

A számvakság gyakori jelenség köztünk, átlagos jómunkásemberek között. Azt jelenti, hogy iszonyatosan nem tudjuk megbecsülni, hogy egy „nagy szám” voltaképpen mekkora.

Carl Sagan Az éden sárkányai – Tűnődések az emberi intelligencia evolúciójáról című könyvét olvasom, és ebben találtam meg az ún. kozmikus naptárt. E naptár az ősrobbanás óta eltelt 15 milliárd évet egy naptári évre vetíti, és ily módon hatékonyan érzékelteti, hogy a „nagyon régen” és a „borzasztó régen” milyen viszonyban állnak egymással.

E naptár szerint a Nagy Bumm január 1-jén volt, a naprendszerünk szeptember 9-én keletkezett, a Föld szeptember 14-én, az első dinoszauruszok pedig szenteste bukkantak fel, és négy nappal később ki is haltak. Az első emberek szilveszter éjszakáján jelentek meg, fél 11-kor. A földművelést éjfél előtt 40 másodperccel fedezték fel, az első városokakt éjfél előtt 15 másodperccel kezdték építeni. A trójai háború és Izrael Egyiptomból való kivonulása 23.59.53-kor történt, Krisztus születése 23.59.56-kor, az európai reneszánsz és Amerika felfedezése 23.59.59-kor. Az utolsó másodperc, az éjfél pillanata sűríti magába az írásbeliség nagy mértékű elterjedését, a felvilágosodást, a tudományos-technikai forradalmat, a két világháborút, az atombombát, az első űrutazásokat és az informatika térhódítását.

Az ilyen naptárak, ahogy Sagan írja, alázatra intenek. Nekem emellett azonban lendületet is adott, hogy megvalósítsam egy régi tervemet. Számtalanszor szóba jött már, hogy az ember hárommillió éves múltra tekint vissza ezen a bolygón, és ezen időszak nagy része alatt ugyanolyan ártalmatlanul élt a környezetében, mint a cápák, a csörgőkígyók vagy a tarantulák, ezzel szemben a mi civilizációnk, a létrejöttétől eltelt alig tízezer év alatt csaknem azutolsó lépést is megtette az önmaga kipusztítása felé vezető úton.

De mennyi is az a hárommillió év, ami a Homo nem első képviselői megjelenése óta eltelt? És mennyi ebből az a kétszázezer, amit Homo sapiens-ként töltötütnk itt? És ehhez képest mennyi a tízezer?

Tegnap éjszaka nekiálltam és kiszámoltam. Alább egy olyan naptár következik, amely valamivel kevesebb mint 3 millió évet vetít ki egy évre.

Január: Megjelenik az első ember (Homo habilis). Fenntartható módon él a környezetében.
Február: Az ember fenntartható módon él a környezetében.
Március: – " –
Április: – " –
Május: – " –
Június: – " –
Július: Megjelenik a Homo erectus, és fenntartható módon él a környezetében.
Augusztus: Az ember fenntartható módon él a környezetében.
Szeptember: – " –
Október: – " –
November: – " –
December: Megjelenik a Homo sapiens, és egy ideig fenntartható módon él a környezetében.

De meddig is? Nézzük meg lebontva a decemberi eseményeket!

Dec. 1. Az ember fenntartható módon él a környezetében.
Dec. 2. – " –
Dec. 3. – " –
Dec. 4. – " –
Dec. 5. Megjelenik a Homo sapiens, változatos kultúrákat hoz létre, miközben fenntartható módon él a környezetében.
Dec. 6. Az ember fenntartható módon él a környezetében.
Dec. 7. – " –
Dec. 8. – " –
Dec. 9. – " –
Dec. 10. – " –
Dec. 11. – " –
Dec. 12. – " –
Dec. 13. – " –
Dec. 14. – " –
Dec. 15. – " –
Dec. 16. – " –
Dec. 17. – " –
Dec. 18. – " –
Dec. 19. – " –
Dec. 20. – " –
Dec. 21. – " –
Dec. 22. – " –
Dec. 23. – " –
Dec. 24. – " –
Dec. 25. – " –
Dec. 26. – " –
Dec. 27. – " –
Dec. 28. – " –
Dec. 29. – " –
Dec. 30. Az ekkor élő mintegy 10 millió ember kb. este 6-ig fenntartható módon él a környezetében. Ekkor az e pillanatban létező több ezer kultúra egyikében kipróbálják a táplálékhoz jutás egy új stratégiáját, amely hatékonynak, hosszú távon (tehát egy nap leforgása alatt) azonban fenntarthatatlannak bizonyul. A többi kultúra emberei továbbra is fenntartható módon élnek a környezetükben.
Dec. 31. Az év utolsó napján egyebek közt a következők történnek:

Reggel 6-kor megjelennek a sumerek. Mintegy 50 millió ember él a Földön.
10 órától csaknem fél 12-ig virágzik az egyiptomi óbirodalom.
10.30-tól délután fél 2-ig prosperál a krétai civilizáció.
13.30-kor Hammurápi prezentálja nevezetes törvényoszlopát.
14 óra környékén az emberiség létszáma 100 millió fő.
14.30 tájban Mózes kivezeti a népet Egyiptomból.
Du. 3 előtt nem sokkal Salamon fölépítteti a jeruzsálemi Templomot.
Fél 5 körül játszódik a zsidók babiloni fogsága, valamivel több mint 12 percen keresztül.
18.05-kor, amikor 200 millió ember él a Földön, megszületik Jézus, akiről csaknem egy órás vitatkozás után,
19.03-kor deklarálják, hogy egylényegű Istennel.
20.44-kor Árpádék bejönnek Vereckénél.
21.30-ra a Föld népessége 400 millió fő.
22.29-kor az európai ember megjelenik Amerikában, hogy módszeresen kiirtson több millió őslakost. Ennek dacára
23.05-re 800 millió ember él a Földön.
23.41-kor az emberiség lélekszáma 1,5 milliárd fő.
23.43-tól 23.48-ig lezajlik két világháború és ledobnak két atombombát, ennek ellenére
23.51-re a Földön élő emberek száma eléri a 3 milliárd főt. Ekkor jelenik meg Rachel Carson Néma tavasz című könyve. Ennek hatására tömegek kezdenek ráébredni, hogy nagy baj van: az eddigi hiedelmekkel szemben az élő környezet nem bír el mindent, az öngyógyító képessége nem korlátlan, és igenis lehet benne visszafordíthatatlan károkat okozni – és ezt már meg is tettük.
23.58: az emberiség lélekszáma 6 milliárd fő.
23.59 és fél másodperc: az emberiség lélekszáma 6 milliárd 500 millió fő.

És még két adat.

Csaknem egy évnyi kiegyensúlyozott élet után (kiegyensúlyozott: vannak problémák, akár komolyak is, de nem veszélyeztetik a faj fennmaradását) az emberek először december 31-e délelőttjén kezdik alapvetően rosszul érezni magukat.

Az a gondolat, hogy „egész emberi létünk arról tanúskodik, hogy az ember eredendően gyarló”, szilveszter napján valamikor kora este bukkan fel először, hogy aztán gyökeret verjen az emberek agyában. Kora este – valamikor sötétedés után.

Kérem, kapcsolja ki.

Címkék: Vallás, Világ+ember

---