Birtalan Balázs naplója: Azt hiszek, amit látok... Azt látom, amit hiszek...

Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.” – Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

hétfő, június 22, 2009
16:46

Azt hiszek, amit látok... Azt látom, amit hiszek...

Kata a következőt írta:

„Senki sem nézi, hogy mit gondolsz, hanem azt látja, hogy mit teszel.”

Az idézet forrása nem lett megjelölve, úgyhogy azzal nem szolgálhatolk. Amivel szolgálhatok az idézetben fölvetett téma kapcsán, az egy történet. Brúnó blogjában szerepelt a minap, onnan másolom ide:

Leila és Mohamed

A Nílus egy hosszú, hosszú folyó, mely észak felé fut. Sok krokodil él benne és csupán néhány híd ível át felette.

LEILA a folyó bal partján él. LEILA 17 éves lány, aki halálosan szerelmes MOHAMEDbe. MOHAMED a Nílus túlsó partján lakik. LEILA eltökélte, hogy meglátogatja szerelmét, ezért elmegy AHMEDhez és kéri, hogy vigye át a túlpartra. Annak ellenére, hogy AHMEDnek ideje és csónakja is van, mégsem viszi át LEILÁt a túlpartra.

LEILA nem adja fel, és elmegy TARIKhoz, és megkéri, hogy vigye át őt a folyó túlsó partjára. TARIK beleegyezik, de csak a következő reggelen és csak akkor, ha LEILA vele tölti az éjszakát. Így is történik. LEILA minden áron meg akarta látogatni MOHAMEDet, így az éjszakát TARIKkal töltötte. TARIK a következő reggelen átvitte őt a túlpartra.

LEILA repült szerelme karjaiba, és elmesélte neki, hogy milyen nehézségek árán sikerült átjutnia. MOHAMED elzavarta LEILÁt. LEILA boldogtalanul sétált a Nílus partján, harcolva könnyeivel, amikor is találkozott DZSAFARral. DZSAFAR megkérdezte tőle, miért oly szomorú és LEILA elmesélte neki történetét. DZSAFAR elment MOHAMEDhez és két erős pofont mért arcára minden szó nélkül.

Feladat:
Rendezd sorrendbe a szereplőket. Az öt szereplő között öt pontszámot oszthatsz ki (1-től 5-ig). A kedvenc szereplődnek add a legmagasabb, azaz az 5-ös pontszámot. A számodra legkevésbé kedves szereplő kapjon 1-et. Mindegyik szereplőnek adj pontot.

Arra kérek mindenkit, akibe szorult némi játékos szellem, hogy valóban végezze el a feladatot. Lehetőleg írásban. (Én is megtettem Brúnó blogjában.) Nincs jó és rossz megoldás: szempontok vannak.

Aki ezzel kész, és érez mgában nyitottságot, az ezt követően (!) jelölje ki egérrel az alábbi, fehér betűvel írott szövegrészt, és olvassa el.

LEILA egy 17 éves középiskolás tanuló és MOHAMED az ő tanára, aki boldog házasságban él. AHMED szintén tanár ugyanabban az iskolában. MOHAMED az ő kollégája. TARIK LEILA nagyapja, aki már régóta nem látta kedvenc kis unokáját, és most egy tea mellett az egész éjszakát átbeszélgették. DZSAFAR egy pszichopata gyilkos. Csupán szerencse kérdése volt, hogy MOHAMEDet csupán arcon vágta.

Címkék: Kapcsolatok, Kopipészt, Pszicho, Virtuál

Hozzászólások:

oncogito szerint:

Bocsánat, az idézet forrása: Sztobaiosz

A történetkét ismerem, a pontokat is kiosztottam.
De.
Leila cselekedete nem csak abból állt, hogy Tarkival töltötte az éjszakát, hanem abból is, hogy minden áron, azaz más kipróbált lehetőség híján átkelt a hídon és az említett módon jutott el Mohamedhez.
Tehát a felületes ítélkezés nem abból ered, hogy a GONDOLT szándékot nem vették figyelembe, hanem abból, hogy nem minden cselekedetet értékeltek egyformán.

És minden szereplő bizonyítja, hogy mindannyian saját szemüvegen át látunk.

De persze ettől függetlenül az is lehetséges, hogy a nagy többség (velem az élen) vaksi és felületesen ítélkező nagy massza vagyunk - az éleslátó és beleérző kisebbséggel szemben.

hétfő, június 22, 2009 5:24:00 du.

Unknown szerint:

Hohó, nem lehet szerkeszteni? :)

Na szóval átgondolva, újraküldve:
Leila 5
Dzsafar 4
Ahmed 3
Mohamed 2
Tarik 1

Csak az 5 pont és az 1 pont tuti, a többieknél kényszerűség adta a sorrendet. Az indoklást nem írom ide, remélem, a pontok alapján nem számítok pszichopata gyilkosnak :D

Fölhasználhatom szociálpszichológia műhelymunkához? :D

hétfő, június 22, 2009 7:39:00 du.

macskamedve szerint:

Mattia, tuti pszichopata gyilkos vagy, de megnyugtatlak, én is :-)
Nekem leginkább arról szól a sztori, hogy gyakran milyen keveset látunk meg a másik emberből. Mert nem vesszük a fáradságot, hogy mögé nézzünk, vagy mert ő nem akarja/tudja megmutatni magát. Vagy mert kialakítottunk egy képet róla, és nehezen változtatjuk ezt meg, még ha ő meg is változott közben (de ezt a múltkor már átbeszéltük). Ez utóbbi tök nem vonatkozik a történetre, csak most ez foglalkoztat.

hétfő, június 22, 2009 8:28:00 du.

Bikkfa szerint:

De vicces, épp' most vasárnap csináltuk végig egy Háttér tréningen.

hétfő, június 22, 2009 9:01:00 du.

Bikkfa szerint:

és az akkori pontjaim:

Leila 4
Ahmed 1
Tarik 5
Mohamed 2
Dzsafar 3

hétfő, június 22, 2009 9:03:00 du.

Jgy szerint:

Azért a feladat megfogalmazása nagyon is rájátszik mindennapi paneljeinkre, más szóval, úgy vélem, az átlagembertől (akik vagyunk) nem elvárható (vagy legalábbis nem számonkérhető) akkora nyitottság, ami ide kellene.
Tucatnyi ilyen feladvány van, emlékszem, vagy huszonöt éve nem tudtam megoldani a következőt. Jancsi és Juliska egy lakásban élnek. Az egyik nap Jancsi hazamegy a munkából, és víztócsát lát az íróasztala mellett. Rögtön tudja, hogy Juliska meghalt. Hogyhogy? Mi történt?

szerda, június 24, 2009 5:56:00 de.

Balázs szerint:

A Jancsi és Juliskás történet (meg a több tucat hasonló) ún. "logi-sztori" vagy "minikrimi". Egy bizonyos, kitalálandó megoldással. Leila és Mohamed töténete viszont határozottan nem ez a műfaj. Amint írtam: "Nincs jó és rossz megoldás: szempontok vannak."

Tréningeken egyébként a feladat célja az, hogy miután önállóan mindenki szétosztotta a pontokat, utána kiscsoportban kell konszenzusra jutni a többiekkel. Nem szavazással és szótöbbséggel, hanem érvekkel, kompromisszumok kötésével. A feladat ezen eredeti formájában elsősorban a társas készségeink működésmódját illusztrálja: hogy ki milyen értékrendek alapján gondolkodik, és milyennek mutatkozik (makacsnak, együttműködőnek, visszahúzódónak, agresszívnek stb.), amikor más hasonló jellegű értékrendjével konfrontálódik.

A végén írt "kiegészítő szempont" inkább csak hab a tortán, nem a feladat lényege, pláne nem a "helyes megoldása".

(NB.: Én nem vettem részt ilyen tréningen, csak hallottam róla, hogy működik, úgyhogy a fentiek megfogalmazása nem sajátélmény. Ha valamiben nem voltam pontos, örülök a javításnak.)

szerda, június 24, 2009 9:19:00 de.

Jgy szerint:

Hiba lett volna összemosnom a tréninganyagot és a logi-sztorit. Arra próbáltam rámutatni, ami a kettőben közös.

szerda, június 24, 2009 11:22:00 de.

Balázs szerint:

"Arra próbáltam rámutatni, ami a kettőben közös."

Félek, ez nemigen sikerült. Legalábbis én nem érte(tte)m, mire gondolsz mint közös tulajdonságra.

szerda, június 24, 2009 11:30:00 de.

HS szerint:

Elolvastam. Fejemet beletettem a tenyerembe, és nem adtam pontokat.
Szerettem volna átmenni a hídon Leila helyett.

szerda, június 24, 2009 8:57:00 du.

Jgy szerint:

Közös vonásnak érzem, hogy a megfejtendő/értékelendő sztori alapvető információkat elhallgat, amelyek birtokában gyerekjáték lenne a megfejtés, illetve egyszerűbb lenne az értékelés. Mindkét feladat (nekem úgy tűnik) olyan információkat hallgat el, amelyekre valamiféle (jobb szó híján) szemellenzősségünk miatt nem gondolunk.
A tréninges feladat létezik vizuálisan is. Mutatnak egy fényképrészletet, és mondd meg, mi történik a képen. Aztán megnézheted a teljes képet, és az esetek többségében kiderül, hogy messze nem az történt, amire tippeltél, de az esetek többségében ugyanabban az irányban tévedtél.

csütörtök, június 25, 2009 7:00:00 de.

Balázs szerint:

OK, így értem, köszönöm.

csütörtök, június 25, 2009 8:46:00 de.

Megjegyzés küldése

<< Vissza

Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene