Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

csütörtök, július 09, 2009
10:08
 
Nem csak anyakönyvvezetőknek


A Háttér Társaság a Melegekért oldaláról való az alábbi szöveg, aemly arról a banális kérdésről, hogy mit is jelent melegnek lenni. Apropója a múlt héten hatályba lépett 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról. A kiadványt praktikus céllal állították össze, kifejezetten anyakönyvvezetők részére, akiknek az életében „talán ez lesz az első alkalom, hogy meleg vagy leszbikus emberrel találkoznak”.

Úgy gondolom, e jól összeszedett és fogyasztható terjedelmű áttekintés hasznos lehet olyan emberek számára is, akik véletlenül pont nem anyakönyvvezetők.

MELEG ÉS LESZBIKUS PÁROK
BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLATA


Útmutató anyakönyvvezetők részére
Háttér Társaság – Magyar LMBT Szövetség


„Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása nem alkotmányellenes.”

Idézet az Alkotmánybíróság 154/2008. (XII. 17.) sz. határozatából


BEVEZETÉS

Az elmúlt néhány évben komoly előrelépések történtek a meleg és leszbikus emberek jogegyenlőségének megteremtése területén. A 2003-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény valamennyi állami szerv, munkáltató, oktatási és egészségügyi intézmény, szolgáltató számára megtiltja, hogy hátrányosan megkülönböztesse a meleg és leszbikus embereket. A Büntető Törvénykönyv tavalyi módosítása óta a homofób indíttatású erőszakos támadások a rasszista gyűlölet-bűncselekményekhez hasonlóan szigorúbb büntetést vonnak maguk után. 2009. július 1-jén lép hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatot köthessenek. Ezzel a meleg és leszbikus párok kapcsolata sok tekintetben a házassághoz hasonló jogi elismerést nyer: az azonos nemű párokat számos területen ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik majd meg, mint a heteroszexuális párokat. Amellett, hogy a törvény a meleg és leszbikus párok számára alapvető jogokat garantál, az új jogintézmény révén az azonos nemű párok is vállalhatják egymás iránti elkötelezettségüket önmaguk, családjuk és barátaik előtt.

A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezetők szerepe kiemelkedő, hiszen a házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat is az anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre. Ez az új feladat sok anyakönyvvezető számára kihívás lehet, hiszen talán ez lesz az első alkalom, hogy meleg vagy leszbikus emberrel találkoznak. Kiadványunk célja, hogy megválaszoljon néhány olyan kérdést, amely a törvény kapcsán sok anyakönyvvezetőben felmerülhet. Célunk nem a törvény rendelkezéseinek ismertetése, hanem néhány olyan szempont felvetése, amely közelebb vihet a meleg és leszbikus emberek sajátos élethelyzetének megismeréséhez, ezáltal csökkenti annak esélyét, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése során konfliktusok alakuljanak ki.

A legalapvetőbb természetesen az az egyszerű „szabály”, hogy az anyakönyvvezetők munkájuk során mindenkit egyformán kezeljenek: a hozzájuk forduló azonos nemű párokhoz ugyanazzal a tisztelettel, odaadással forduljanak, mint a házasságot kötő különnemű párokhoz, hiszen a meleg és leszbikus párok ugyanúgy szerető, tartós és támogató hosszútávú családi kapcsolatuk elismerését kérik az államtól. A meleg és leszbikus embereket életük során számtalan megaláztatás, hátrányos megkülönböztetés éri. A párkapcsolatuk nyilvános felvállalása, jogi elismerése sokuk számára olyan mérföldkő, amelyben egész életük, identitásuk nyer megerősítést. Az első időszakban várhatóan több olyan pár járul majd az anyakönyvvezető elé, akik évtizedek óta együtt élnek és készülnek erre a napra. Ezért is különösen fontos, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése valóban egy életre szóló, pozitív tapasztalat legyen valamennyi érintett számára.



SZÓMAGYARÁZAT

Az azonos neműek iránt vonzalmat érző emberekre régebben a homoszexuális megnevezés volt a bevett, ez a szó azonban mára elavult. A szó a 19. században keletkezett orvosi szakkifejezés, amely továbbra is őrzi a korszak alapvető beállítódását, amely az azonos neműek közti vonzalmat gyógyítandó betegségnek tekintette. Ezt a megközelítést a tudomány mára meghaladta, a homoszexualitás nem betegség, hanem az emberi szexualitás egyik természetes (bár számarányát tekintve kevésbé elterjedt) változata. A homoszexuális szó helyett a közbeszédben mára a meleg ill. leszbikus, a jogi nyelvben az azonos nemű párok kifejezés terjedt el, használjuk inkább ezeket. Érdemes megkérdezni a párokat, hogy ők melyiket használják szívesebben: bár általában a férfiakat melegnek, a nőket leszbikusnak nevezzük, sok nő jobban kedveli a meleg / meleg pár kifejezést. A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű emberek esetében gyakran használják a csoportok nevének kezdőbetűjéből képzett LMBT kifejezést is.

A homo-, hetero-, illetve biszexualitás összefoglaló elnevezése a szexuális irányultság, amelynek jelentése, hogy egy személy milyen nemű partnerrel kíván szexuális és érzelmi kapcsolatot kialakítani. Ezt a kifejezést használja például az egyenlő bánásmódról szóló törvény is, amikor kimondja, hogy tilos a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés.

A szexuális irányultságtól eltérő tartalmú kifejezés a nemi identitás, amelynek jelentése, hogy egy személy milyen nemi szereppel azonosul: tehát hogy valaki férfiként, nőként vagy esetleg máshogyan határozza meg önmagát. A nemi identitás kifejezést a jogi nyelv elsősorban a transzneműek megnevezésére használja, ők azok az emberek, akiknek nemi identitása eltér a biológiai nemüktől: férfinak születtek, de nőként kívánják élni életüket, vagy fordítva. A nemi identitás tehát nem keverendő össze a szexuális irányultsággal: a transznemű személyek között vannak hetero-, bi- és homoszexuálisok is, a melegek és leszbikusok döntő többségének nemi identitása és biológiai neme egybeesik.

A homofóbia szó jelentése ellenséges érzület a melegekkel és leszbikusokkal szemben (esetleg olyan emberekkel szemben, akiket melegnek vagy leszbikusnak gondolnak), illetve olyan emberekkel szemben, akik önmagukkal azonos neműekhez vonzódnak, bár nem nevezik magukat melegnek, leszbikusnak vagy biszexuálisnak. A homofóbia hátrányos megkülönböztetéshez, zaklatáshoz, szélsőséges esetben akár erőszakos támadásokhoz (gyűlölet-bűncselekményekhez) is vezethet a melegek, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek ellen.

Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb leszbikus és meleg számára szexuális irányultságuk csak identitásuk egy aspektusa. A melegek és leszbikusok sem alkotnak homogén csoportot: vannak köztük különböző nemzetiségű, etnikai hovatartozású, vagyoni helyzetű, társadalmi hátterű, korú, nemű, vallású vagy világnézetű emberek.



VAN ERRE IGÉNY?

Sokakban felmerülhet a kérdés, vajon mekkora a társadalmi igény az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata iránt. A melegek és leszbikusok számáról rendkívül nehéz megalapozott becslést adni, mivel a nemi vagy etnikai hovatartozással szemben a szexuális irányultság kívülről nem látható tulajdonság, így mindaddig, amíg valaki fel nem fedi szexuális irányultságát, heteroszexuálisnak vélik. A szexuális irányultság ilyen felvállalását előbújásnak nevezzük. A homoszexualitással szembeni ellenérzések és a hátrányos megkülönböztetéstől való félelem miatt azonban sok ember még családja, barátai, munkatársai előtt sem vállalja fel szexuális irányultságát. Emiatt kérdőíves kutatásokkal a melegek és leszbikusok számát rendkívül nehéz megbecsülni, a tudományos konszenzus szerint azonban az emberek 5-8%-a tartozik ehhez a csoporthoz; ez Magyarországon 5-800.000 embert jelent.

A melegek és leszbikusok kapcsán elterjedt az a tévhit, hogy képtelenek a tartós kapcsolatra, így nincs bennük igény a házassággal/ bejegyzett élettársi kapcsolattal járó elköteleződésre. Ehhez képest a 2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából melegek és leszbikusok körében végzett kutatás szerint a párkapcsolatban élő melegek és leszbikusok aránya alig marad el a heteroszexuálisokétól, különösen a fiatalabb, városi, szexuális irányultságukat már nyíltan felvállaló korosztályok esetében figyelhető meg a többségihez hasonló együttélési forma.

Ennek ellenére persze nem várható, hogy néhány hónapon belül több tízezer azonos nemű pár keresné fel az anyakönyvvezetőket: a melegek és leszbikusok között is vannak olyanok, akik a házassághoz hasonló kötöttségek helyett inkább a kötetlenebb élettársi formát választják; sokan tartanak az állami nyilvántartásba vételtől; és vannak olyanok is, akik továbbra is rejtőzködve, szexuális irányultságukat a család és a barátok előtt is titkolva fognak élni. Mindezek ellenére a homoszexualitással szembeni társadalmi elutasítás csökkenésével várható, hogy az azonos nemű párok közül is egyre többen fognak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni.



DE ÉN EZZEL NEM ÉRTEK EGYET...

Vannak olyan emberek, akiknek vallása vagy hite elítéli az azonos neműek közötti kapcsolatot, és ezért nem kívánnak részt venni bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében. A munkavégzés során azonban az anyakönyvvezetők nem adhatnak teret az ilyen személyes véleményüknek. Az anyakönyvvezetők a szerintük „össze nem illő” házasulandókat sem próbálják lebeszélni a házasságkötésről. Mindenkinek joga van hozzá, hogy vallási meggyőződését tiszteletben tartsák, de a melegeknek és leszbikusoknak is ugyanannyira joguk van az emberi méltósághoz és a diszkriminációmentes környezethez. A hatályos törvények szerint a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítését az arra felhatalmazott anyakönyvvezető nem utasíthatja el, ellenkező esetben megsérti az egyenlő bánásmód követelményét, és eljárás indítható ellene.


PRAKTIKUS TANÁCSOK


Szóválasztás

Kerüljük a sértő, bántó, lealacsonyító kifejezések (pl. homokos, buzi) használatát, ne használjuk az elavult homoszexuális szót sem! A megfelelő kifejezések: meleg, leszbikus vagy azonos nemű párok.


Ki a nő – ki a férfi?

A tévhitek ellenére az azonos nemű pároknál az esetek döntő többségében nincs nőférfi leosztás. Amennyiben a szertartásnak vannak olyan részei, amelyekben számít a nem (pl. hogy ki melyik oldalon áll, kitől kérdez először az anyakönyvvezető), ezt beszéljük meg előre a párral. Természetesen ne azt kérdezzük, hogy „ki a férfi és ki a nő”: az, hogy ki melyik oldalra áll, vagy mi legyen a sorrend, megtárgyalható enélkül is.


Család

Vannak olyan melegek és leszbikusok, akiket a családjuk nem fogad el, ezért rokonaik közül senki nem vesz részt a szertartáson vagy családjuknak csak néhány tagja van a vendégek között. Kerüljük el, hogy a jelen nem lévő család említése révén kellemetlen helyzetbe hozzuk, traumatizáljuk a párt. Tájékozódjunk előre a vendégekről, így elkerülhetők a kínos jelenetek.


Melegjog vagy magánélet

Vannak, akik számára a bejegyzett élettársi kapcsolat mozgalmi-melegjogi kérdés is, mások viszont kizárólag magánéleti kérdésként kezelik, és nem örülnek, ha bárki kiemeli kapcsolatuknak ezt az aspektusát – azt szeretnék, ha a szertartás során csak kettejük kapcsolatáról, elköteleződéséről esne szó. Tájékozódjunk erről, mielőtt a beszédben a melegek jogait említenénk!


Adatvédelem, nyilvánosság

Vannak olyan párok, akik a következményektől tartva nem kívánják nevüket nyilvánosságra hozni. Ha van nyilvános hirdetőfal a házasságkötésekről, bejegyzett élettársi kapcsolatokról, egyeztessünk a párral, mielőtt kitesszük a nevüket!


Biztonsági intézkedések

Az első időszakban elképzelhető, hogy homofób ellentüntetők zavarják meg a bejegyzett élettársi kapcsolatok megkötését. Érdemes a biztonsági szolgálatot erre előre felkészíteni.


Hátrányos megkülönböztetés

Ha tudomásunkra jut, hogy valamely anyakönyvvezető, munkatárs vagy szolgáltató elutasította a pár kiszolgálását vagy az emberi méltóságot sértő módon viszonyult hozzájuk, hívjuk fel az érintettek figyelmét, hogy lehetőségük van jogi útra terelni az ügyet! Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja a http://egyenlobanasmod.hu címen érhető el.



KIHEZ FORDULHATOK?

Amennyiben további kérdése merülne fel a meleg és leszbikus emberekkel kapcsolatban, vagy tanácsra lenne szüksége a köszöntő szövegével vagy a szertartás más részeivel kapcsolatban, forduljon bizalommal az alábbi civil szervezetekhez:


Háttér Társaság a Melegekért

Magyarország legrégebbi jelenleg is működő melegszervezete, 2001 óta működteti az „Alapítsunk családot!” programot, melynek keretében élettársi szerződések kötésében segítik az azonos nemű párokat.
E-mail: hatter@hatter.hu
Telefon: (1) 238-0046
Internet: www.hatter.hu



Labrisz Leszbikus Egyesület

Magyarország első és azóta is egyetlen leszbikus egyesülete.
E-mail: labrisz@labrisz.hu
Telefon: (21) 252-3566
Internet: www.labrisz.hu



Inter Alia Alapítvány

A nemi és a szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő alapítvány, amely gyermeket nevelő meleg és leszbikus szülőket összefogó csoportot működtet.
E-mail: info@interalia.org.hu
Telefon: (70) 236-8455
Internet: www.interalia.org.hu



Magyar LMBT Szövetség

A magyarországi meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű egyesületeket összefogó ernyőszervezet.
E-mail: info@lmbtszovetseg.hu
Telefon: (70) 551-2346
Internet: www.lmbtszovetseg.hu


Címkék: , , , ,


Hozzászólások:


Szerintem meg ezek mind buzik és kész!!!



Szerintem a normális emberek CSALÁDBAN próbálnak meg élni és nem az azonosneműkkel.



Ez az ilyen magatartás szerintem a közösségre káros mert nmem szaporitódnak a Magyar családok igy.



Névszerint beszélnél ha énvolnék a közoktatásügyi miniszter minden buzival és megkérném őket hogy ha nem tudnak megválltozni: HAGYJÁK EL AZ ORSZÁGOT!



...és milyen karakán vagy, kedves névtelen, hogy egymás után ötször is mered vállalni: Nézzétek, milyen hülye vagyok!

béefá



(Most már csak négyszer, mert az egyiket duplán küldte el, azt töröltem.)



béefá, igazán karakán akkor lett volna, ha a nevét is adja hozzá, nem? :)



Tényleg elavult kifejezés az, hogy homoszexuális? Ezt most hallom először, a wikipédián is használjuk a kifejezést...



Látod, mindig tanul az ember lánya. :D

Nem maga a kifejezés avult el, hanem a kontextus, amelyben megszületett: a statisztikai többségtől eltérő szexuális orientáció orvosi megközelítése. És ezzel persze a kifejezés is terheltté vált. A használói többnyire nem emberekre és emberi sorsokra utalnak, hanem egy (nemlétező) diagnózis hordozóira, kázusokra.

Kicsit olyan, mint a "nimfomán" kifejezés használata azokra a nőkre, akik (felháborító módon) élvezik és kívánják a szexet. Egy lejárt szavatosságú megközelítés -- hellyel-közzel még forgalomban lévő -- tárgyi emléke.

Így OK?



igen, köszi :)
a wikin átnevezzük valamire?



Figyelj, én nem szerkesztek wikit, mandínerről sem. ;)



Hogy ilyen emberek vannak az a felháborító...Igen,nem "szaporítódunk"-de ezt sok "normális" sem teszi.Félembernek néznek vagy még annyinak sem az ilyen névtelen félék,-de mikor adót,stb fizetünk egyenjogúak vagyunk..nem kell fél adót fizetnem,mert "más" vagyok.
Tudod mit,Névtelen?Ha külügyminiszter leszel örömmel megyek el ebből az országból-de szerintem a "normálisok" is..


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta