Mégis, kinek az élete?
Lehet, hogy valamelyest használt mentálisan a balatoni levegő, a badacsonyi bor, a kecskesajt meg a mangalicasonka?
Brúnó az imént beugrott az irodába meglátogatni, hogy a Camino előtt elbúcsúzzon, és beszélgettünk pár percet. Elmondta, hogy összeakadt valakivel, aki hírét vette, hogy immár nem keresztény, s az illető elszörnyedve a következő kérdést bírta föltenni neki:
– Akkor te most sötétségben élsz...?!
Brúnó szomorú mosollyal kérdezte tőlem, hogy most mi a fenét lehet válaszolni egy ilyen kérdésre. Ahogy beleképzeltem magam a helyzetbe, pár hete a zsigeri reakcióm valószínűleg valamilyen végtelenül racionális, kínosan didaktikus válasz lett volna, amelyben megpróbálom megértetni a kérdezővel mindazt, amiről az elmúlt hónapok során oly sokat és oly hosszan blogoltam. Most viszont (mondom: talán így nyaralás után) sokkal jobb ötletem támadt egy ilyen kérdés megválaszolására. Tehát a kérdés:
– Akkor te most sötétségben élsz...?!
A válasz:
– Igen!
És legyen neki az ő hite szerint; dolgozzon vele ő. Én már dolgoztam eleget.
Címkék: Kapcsolatok, Kommunikáció, Nyaralás, Vallás