Úgy történt a dolog, hogy lett egy új tévéadónk. A címe: Fishing & Hunting („horgászás és vadászás”), és horgász-, ill. vadászműsorok vannak rajta. Nem azért lett ilyen csatornánk, mert iszonyatosan szerettük volna, hanem a sors akaratából. Egy szép napon láttuk, hogy van. Pontosabban Tomi látta: úgy két-három hete, miközben én a konyhában tettem-vettem valamit, ő unottan kapcsolgatta a tévét. Aztán egyszer csak hallom, hogy felordít:

– Azonnal gyere be, ezt látnod kell!

Kb. 20 másodpercet látott a műsorból, teljesen véletlenül, de ennyi is elég volt neki ahhoz, hogy hihetetlen intuícióval megállította (médiabox, jessz), mert pontosan tudta, hogy enélkül szegényebb lenne az életem. Bementem, megnéztük, és rögtön tudtuk: gyöngyszemet találtuk. Szerencsére kiderült, pár nap múlva ismétlik a The Fishing Hole című sorozat 4. részét, így fel tudtuk venni, és ma este végre jutott idő arra, hogy a megtekintett jelenet szövegkönyvét írásban is rögzítsük.

Egy dokumentumfilmről van szó, amely azt az emlékezetes pillanatot emeli át a halhatatlanságba, amikor 1975-ben két ember kifog két halat.

A történetvezetés aránylag egyszerű: két anorákos, kapucnis férfi jeges tájon, egy szál horgászbottal pecázik egy csónakban, és közben beszélgetnek. Hanganyagot nem tudok szolgáltatni csak egy képet. Halk énekszót tessék elképzelni háttérzenének: egy női kísértetkórus dalol bánatosan és sejtelmesen valami olyasmit, hogy „Aaaa... Aaaaaa!” A két horgász magyarhangja nem mindig különböztethető meg pontosan egymástól, arcot nem látni. A megszólalások között többnyire hosszú, sokat sejtető, több másodperces szünetek vannak (ezalatt szól az „Aaaa... Aaaaaa!”). És hangsúlyozom (ez fontos szempont): a csónakban 1 db horgászbot (és zsinór) található.

Ismétlem: az alábbi párbeszéd egy dokumentumfilm leirata. Tehát nem Csehov, Beckett vagy Ionesco írta, hanem az Élet (a nagybetűs) és egy szinkronstáb szoros együttműködésében született. Szeretettel nyújtom át mindenki épülésére.

Flaming Gorge gyűjtőmedence, Manila, Utah, 1975 – Milyen felszerelést használsz? Egy kilogrammos zsinórt? – Igen. – Sok hal van itt? – Igen, elég sok. Elég sok hal van itt... Nagyon jó halak. Elég nagyok. – Jól beleakadt a horog. – Ha ilyen könnyű felszereléssel horgászunk, óvatosnak kell lennünk. – Eegen. Ez a zsinór egy kilogrammos? – Igen... Igen! – Már rá is harapott? – Igen! – A halak már itt voltak, mikor idejöttünk. Óvatosan kell bánni ezzel a felszereléssel. Óvatosan kell bánni vele! Túl könnyű ez a zsinór!... Meg kell fogni. Meg lehet a halakat fogni. Vigyázni kell vele, ha túl közel jön! – Eegen, óvatosan! – Nézd! Nagyon szép ez a hal! Itt van! Látod, milyen szép? – Ez igen! Egy nagy szivárványos pisztráng. – Igen. Elég furcsa ez a hal. Nagy szivárványos pisztráng! – Ezek a halak ráharapnak a jig csalira. – Igen. – Ez a hal most nagyon fáradt. – Így van. Mit szólsz a színéhez? – Elég könnyen ki lehet ezeket fogni. Ez a hal a miénk. – Rendben! – Ez az... – Nagyon szép. – Igen, gyönyörű. Óvatosan, óvatosan! Óvatosan bánj vele! – Ez az! – Nagyszerű ez a felszerelés! – Ha ilyen könnyű felszereléssel horgászunk, nem kell aggódjunk a húzás miatt. Erősen kell húzzuk a botot. – Eegen, ez az egy kilogrammos zsinór? – Igen, az!... Már rá is harapott? – Igen. – A halak már itt voltak, mikor idejöttünk. Nem akarok megfordulni, nagyon félek. Túl könnyű ez a zsinór!... Fogd meg! Meg tudod fogni! – Rendben. – Meg lehet fogni...! Ha közeledik, meg lehet fogni! – Kiveszem belőle. – Ez a hal elég közel van a csónakhoz. Ott van! Igaz, milyen szép? – Ez igen. Nagy szivárványos pisztráng! – Igen! Ez egy igazi remek hal! – Eegen... Nagy szivárványos pisztráng. – Ezek a halak ráharapnak a jig csalira! – Bizony. – Ez a hal most nagyon fáradt! – Nagyon fáradt... Nézd a színét! – Elég könnyen ki lehet ezeket fogni. Ez a hal a miénk! – Ez az! – Hadd fogjam meg! – Gyönyörű hal! – Nagyon szép! Óvatosan, óvatosan!... Óvatosan bánj vele! – Ez igen!

Hát azt hiszem, ez tényleg igen.
 
 

Címkék: Film, Humor

---