Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
szombat, december 05, 2009
11:38 Levélváltás
Címkék: Apa, Kapcsolatok, Kopipészt, Virtuál Hozzászólások:
Névtelen írta...
Tartok tőle, hogy csak ismétlés lesz a bejegyzésem más szavakkal, de ventillálhatnékom van, úgyhogy: szomorúsággal tölt el, mikor egy olyan ember, aki messzemenő hatással van emberéletekre (ilyennek tartom a tanárt), egy-egy "hiba" alapján következtetést von le az illető teljes személyiségére. A középiskolai tanárság az én szememben nem jelenti, hogy az illető nem vitte sokra: voltak olyan tanáraim, akik máig hatnak (jó értelemben). Ehhez az kellett, hogy minősítés helyett a bennem lévő értékeket találják meg, erősítsék, bátorítsák.
Balázs, lehet hogy tévedek, de érzésem szerint a nagy kezdőbetűvel írt "anyaország" a magyarság-kérdésre mutat rá.
Sok tanár-diák, szülő-gyerek konfliktus szokott hasonló kezdet után rettenetesen elmérgesedni, hogy most nem ez történt, az csak Zs. bölcs önmérsékletén múlott: Nem csodáltam volna, ha indulatosan reagált volna, de nem tette. Nem csodáltam volna, ha visszavágásképpen ő maga is beszámolt volna sorsa tragikus vonatkozásairól, de ezt a labdát sem ütötte le.
Röstellem, de én sem ismertem a hivatkozott Németh Lehel-számot (bár talán ez óv meg a magamtól való elszállástól). Pedig túl vagyok az emberélet útjának felén. (Egyes középiskolai tanarak figyelmébe: a kurzivált rész idézet.)
Talán jobb lett volna ezzel kezdenem: Balázs, nagyon szép a kékkel szedett válaszod. És a korábbiban is tetszett, ahogy kiállsz a húgod mellett.
1. kategóriák
Zsezsy abszolút felnőttként kezelte a helyzetet, ami többet jelent a mai világban, mint hogy kinek milyen a helyesírása (mondom ezt úgy, hogy én is "helyesírásnáci" vagyok :) Balázs, szerintem is szép volt a kiállásod mellette, de apukádé is; ha a jó oldalát nézzük a tanárnő megjegyzésének, az az, hogy nélküle talán többen nem ismertük volna meg a Kárpáti Kamillos történetet.
Mi a véleményetek a helyesírásnáci helyett a helyesírássoviniszta, ne adj'Isten a helyesíráscentrikus használatáról?
A második számomra nem elég sakál ;) erre a jelenségre, az első pedig -- ugyancsak számomra -- mást jelent, más asszociációkat kelt. A sovinizmusra én úgy gondolok, mint egy attitűdre, amely szerint a sok létező verzióból mi vagyunk a legjobb, a többi selejt -- tehát ez egy leírás, amiből szükségszerűen nem következik semmi. A nácizmusra viszont úgy gondolok, mint a világ általakítására tett kísérletre; ami nem csupán megveti az alternatívákat, hanem ki is akarja irtani őket az Igazság nevében. Ez a kép pedig nekem inkább passzol a tárgyalt helyesírási jelenséghez (és, nota bene, az ún. "nyelvműveléshez").
Voltaképpen azért dobtam ezt be, mert Alensháról – akit már szívesen megismernék, de ez mellékszál – nem tudom elképzelni, hogy helyesírásnáci lenne, még ha idézőjelbe teszi is.
Én se tudom elképzelni róla, és szerintem nem is az. :) Az, hogy valakinek jó a helyesírása, és ha lapot osztanak neki ehhez, mások szövegeibe is belejavít, még nem jelent helyesírásnácizmust. Ez utóbbi -- az én fogalmaim szerint legalábbis -- arra vonatkozik, aki kéretlenül basztatja a másikat a (vélt vagy valós) helyesírási hibái miatt, és -- fontos! -- e tevékenysége jegyében teljes mértékben ignorálja az inkriminált szöveg tartalmi értékeit. Alensháról ez kicsit sem mondható el.
Helyesírásnárcizmus: magam basztatom a legapróbb helyesírási hibáimért is, magam szeretem a legapróbb helyesírási hibáimért is :)
Hadd legyek most - stílszerűen, már csak úgy játszásiból is - kicsit helyesírásnáci! Én így írnám ezeket a remek egyéni szóalkotásokat:
Igen, látom, működik Nálad a helyesírás-memória és van Benned némi helyesírás-érzékenység is. :-P
De az sem baj, ha valaki helyesírásszűz. (A gyantaszűz mintájára alkottam e szörnyűséget.) És ha más szempontból is szűz, hát ... egészségére! :-P :-D
De azért a helyesírásbuziktól már én is félek egy kicsit! (Bár ez nem egyenlő a helyesírásnácival! A helyesírásnáci mindenkit ki akar irtani, aki nem úgy ír, ahogyan ő, a helyesírásbuzi jóval ártalmatlanabb, ő legfeljebb önmagát emészti, kínozza, s maximum a szűkebb környezetét kergeti infarktusközelbe a folytonos szabályidézgetésével.)
Kárpáti Kamiltól elnézést kérek, én csak két L-lel ismertem eddig ezt a nevet, és automatikusan úgy olvastam :)
Wáááááááááá! :DDD
Fúúúúúúúúúúúúúúúúú, Balázs, most hetekig kiskutyázhatsz, míg kiengesztelsz!! Én: tisztességben megőszült??? Félreértés ne essék, nem a "tisztességben"-t kérem ki magamnak, hanem a "megőszült"-et, mert az nálam már valami befejezettséget takar, míg én a kb. 50-60 ősz hajszálammal még korántsem értem az út végére, sőt: még a felénél sem járok (már ti. a megőszülésnek).
Hát, ha annyi százasom lenne, ahányszor már leöregemberezted nekem saját magadat (ősz hajat sem kifelejtve), akkor gond nélkül magamra vállalhatnám a teljes kardiológiai kezelésed költségét, inkluzíve paraszolvencia. :P
Mondjátok, jogos a gyanvam, hogy Puritán azonos a korábbi Szentimrével? Ha nem, elnézést mindkettejüktől, mindkettejüket szívesen olvasom.
Szerintem ha kapnék egy ilyen levelet, akkor vagy paródiának hinném, vagy a jószándékú igyekezetet látnám ki belőle (próbálja megtanulni szegény, mert fontos neki, de nem megy :)
Alensha: nem tudom, a toldalékolás megengedett-e a hosszításban (karalábéösszekalapálósdijai).
Ad toldalék: a képzők beleszámítanak a szótagszámlálásba. A ragok és jelek nem.
Ad ad toldalék: nem tudtam, kösz.
Szerintem azért, mert az automobilt és az oszcilloszkópot ebben a formában vettük át, a gyógy, vegy kezdetű szavak meg magyarok. Így a dinoszaurusz is egy szó.
Balázs, te a válaszod alapján egy nagyon visszafogott megfontolt úriember vagy, aki nagyon vigyáz arra, hogy ne bántson meg senkit. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |