Olvassatok képregényt!

Derrick Jensen & Stephanie McMillan: Ahogy Ég a Világ 50 egyszerű dolog, amit megtéve tagadásban maradhatsz Az USA kormánya űrből jött robotoknak engedélyt ad a bolygó felfalására aranytéglákért cserébe. Egy félszemű nyúl megmenti barátait egy nagyvállalat állatkísérlet-laboratóriumából. És két kislány felfedezi a titkot a világ megmentésére mindkét ellenségétől (és ez nem az energiagazdaságos izzók vagy a biodízel)... Az Ahogy Ég a Világ egy roppant szórakoztató és szemfelnyitó történet arról, hogy állítsuk meg az élővilág pusztítását mielőtt még túl késő lenne.

A képregény Jankó András fordításában itt nézhető és olvasható. Vigyázat, a könnyed stílus dacára nagyon kemény! Itt csak két képet idézek, ízelítőként:

Ha valaki a fenti képek alapján bizonytalan, hogy kattintson-e vagy se, annak segítségképpen – biztatásként vagy eltántorításként – itt egy idézet az egyik szerzőtől, Derrick Jensentől, ugyancsak J.A. fordításában. Ennek alapján nagyjából ki lehet találni, mi is a képregény tényleges témája.

Robert Jay Lifton a rettentően fontos A Náci Orvosok című könyvében bemutatta, hogyan volt lehetséges, hogy olyan emberek, akik letették a hippokratészi esküt, olyan börtönökben dolgozzanak, ahol a foglyokat halálra dolgoztatták, vagy sorozatban leölték. Azt találta, hogy az orvosok közül sok őszintén törődött a pácienseivel, és megtettek minden hatalmukban lévő dolgot – ami szánalmasan keveset jelentett – hogy segítsenek pácienseik életén. Ha egy fogoly megbetegedett, megnyalhatott egy aszpirint. Esetleg ágyba fektették a beteget egy-két napra (de nem túl hosszú ideig, hogy nehogy „kiválasszák” őket a halálra). Ha egy páciensnek fertőző betegsége volt, akkor esetleg megölték, hogy megakadályozzák a kór terjedését. Ezek mindegyikének volt értelme Auschwitz korlátain belül. Még egyszer, tehát az orvosok mindent megtettek, amit csak tudtak, hogy segítsék a foglyokat, a legfontosabb dolgot kivéve: Sose kérdőjelezték meg Auschwitz létezését magát. Sose kérdőjelezték meg a foglyok halálra dolgoztatását. Sose kérdőjelezték meg a halálra éheztetésüket. Nem kérdőjelezték meg a bebörtönzésüket. A megkínzásukat. Sose kérdőjelezték meg a kultúrát, amely elvezetett ezekhez a borzalmakhoz. Sose kérdőjelezték meg a logikát, ami kikerülhetetlenül elvezetett az elektromos kerítésekhez, a gázkamrákhoz, a golyókhoz az agyban. Mi, környezetvédők ugyanezt tesszük. Olyan keményen dolgozunk, ahogy csak tudunk, hogy megvédjük a helyeket, amiket szeretünk, a legjobb tudásunk szerint használva a rendszer eszközeit. Mégis nem tesszük meg a leges-legfontosabbat: Nem kérdőjelezzük meg ezt a halál-kultúrát. Nem kérdőjelezzük meg a gazdasági és társadalmi rendszert, amely a világot halálra dolgoztatja, halálra éhezteti, bebörtönzi és megkínozza. Sose kérdőjelezzük meg a kultúrát, amely elvezet ezekhez a borzalmakhoz. Sose kérdőjelezzük meg a logikát, ami kikerülhetetlenül elvezet az erdők kivágásához, a legyilkolt óceánokhoz, talajveszteséghez, gátak közé szorított folyókhoz, megmérgezett víztározókhoz. És egész biztosan nem cselekszünk, hogy megdöntsük.

A képregény cselekménye több szálon fut, összesen 220 képből áll. Másfél-két óra alatt elolvasható.

Szerintem megéri.

Címkék: Add tovább, Világ+ember, Virtuál

---