Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
szerda, március 24, 2010
09:30 Hová jutna a világ...?
Címkék: Politika Hozzászólások:
Túl azon, hogy sajnos ezt a 228 oldalt nagyon kevesek olvassák majd el. Azt kell mondjam: Igen, lehet! :)
Most azt hiszi mindenki, de amint a hatalom közelébe kerülnek (ha kerülnek), olyanok lesznek, mint a többi. Rájuk szavazni: elveszett szavazat!
Ha így tekintjük, akkor a vonatkozó Murphy-törvényt lehetne idézni: "Mindegy, kire szavazol, a kormányt úgyis megválasztják." Ilyen értelemben valóban elveszett minden szavazat.
Off: vajon mi az oka, hogy a posztod végén a ténylegesnél eggyel kevesebb a hozzászólást mutat a számláló?
Szeretnék hinni az LMP-nek, de nem tudok, épp racionális alapokon nem. És ez, sajnos, nem azt jelenti, hogy más, a jelölésig eljutott politikai formációnak tudnék hinni. (A számomra valamennyire szimpatikus társaság a jelölésig sem volt képes eljutni.)
Jgy: Névtelen szerintem is ettől tart, és tesz egy jövőre vonatkozó kategorikus állítást. Mivel a jövőre nézve a jelenben senkinek nincs bizonyítéka, állítása nyilvánvalóan cáfolhatatlan (holott nem szükségszerűen igaz).
1. Ami a jövőre tett kategorikus kijelentéseket illeti, azok ügyében úgyszólván teljes az egyetértésem. Nyilván van egy terület, ahol a tapasztalatra bátran ráhagyatkozhatunk (pl. "ha ezt a tárgyat, itt ni, elengedem, le fog esni"), ezért az úgyszólván.
Balázs, Jgy, értem a logikátokat: végül is miért kellene/lehetne preferálni egy utóbbi években nyújtott teljesítménye alapján bizalmat alig (se) érdemlő alakulatot egy friss, bizonyításra eleddig lehetőséget sem kapó formációval szemben?
a legelső szavazáson én, mint fiatal demokrata (szocializmus utáni első szabad szavazás) a rendszerváltást és elszámoltatást kaibáló SZDSZ-re szavaztam...tudjuk mi lett belőlük...aztán később egy olyan pártra, aki azt mondta, hogy ők különutas politikát csinálmak, senkihez nem tartoznak...később odaadták szavazataikat az MSZP-nek (Centrum Párt)...most LMP?? Úgy tudom ők az SZDSZ fiókszervezete...akkor most kire szavazzak?
Jelen helyzetben ez az ország megérett a teljes megsemmisítésre. Ezután lenne esély arra, hogy feltámadjon. Ennek alapfeltétele, hogy most a politikával foglalkozók nagy ívben elkerüljék a parlamentnek még a közelét is. Erre sajnos nincs esély. Így marad az a kérdés, hogy végleg elhal a demokrácia az egyedül is határozatképes társasággal, vagy lesznek elegen ahhoz a kicsik, hogy megpróbálják a demokrácia látszatát kelteni. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |