Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

hétfő, május 17, 2010
00:36
 
Magánkívánatra


Azt mondta Steo, hogy hiányolja az Országgyűlés alakuló ülésére vonatkozó reflexióimat. Noha a mostoha időjárás következtében zárt körben, háromfős társaságban tartott etyeki borfesztiválunk keretében már kitárgyaltuk a témát kereszteben-hosszában, voltaképpen akár írásban is rögzíthetem a benyomásaimat.

Pénteken nagyjából real time figyeltem az eseményeket, és a következő gondolatok ötlöttek föl bennem (nem időrendi, nem is fontossági sorrendben):

1.) Vajon ki az, akit tényleg az érdekel az Országgyűlés alakuló ülésén, hogy egy bruttó 90 éves „fiatal demokrata” mit gondol a játékelméletről, valamint egy másik j betűvel kezdődő közgazdasági fogalomról (ami sajnos nem jut eszembe, pedig marhára figyeltem, legalábbis jobban, mint a közvetítés szerint a többi 385 megválasztott képviselő)? És ha az őszinte válasz erre a költői kérdésre az, amit gondolok („a kutyát sem”), akkor minek ez a komédia, ami a vélhetőleg célként kitűzött kiemelt tisztelet helyett csak megalázza szegény, jobb sorsra érdemes korelnököt?

2.) Az előző ponttól nem teljesen függetlenül, nálam a „Mesterházy Miklós” és a „Lehet a Más Politika” mindent visz.

3.) Vajon miért nem akadt egyetlen képviselőtárs sem, aki annak rendje s módja szerint akkurátusan pofán baszta volna Vona Gábort? Miként a nevezettet, őt is védte volna a mentelmi joga.

4.) Schmitt „Nyihaha” Pál vélhetőleg roppant mód meglepődött, hogy, jé, házelnöknek választották. Ezzel együtt valaki súghatott volna neki, hogy az Alkotmánynak nincs olyanja, hogy „nagy A, kis a paragrafus”.

5.) Orbán Viktornak a Nemzeti Nemtomhogyhíjják című, az ellenzéki képviselők aláírására is számot tartó nemtommije eklatáns példája annak, ami a pszichológiában „kettős kötés” ('double bind') néven ismeretes. Ennek egy köznapi példája, amit még Ranschburg Jenőtől hallottam vagy 30 éve a Családi körben: „Fiam, gyere ide egy pofonért!” – Ha a gyerek azt választja, hogy odamegy, akkor pofont kap. Ha azt, hogy nem megy oda, akkor viszont engedetlen. Amiért pedig minimum egy pofon jár. Ügyes.

6.) Fent nevezett Orbán Viktor kijelentette, hogy miként a nacionalista aranyhal, „minden magyar ember” kívánságát teljesíteni fogja. Kevéssé szofisztikált (ugyanis 0 sec átgondolás után, tökéletesen spontán módon tett) reakcióm erre – nekem, mint magyar embernek – a következő, csodákozó kérdés volt: – Hogyhogy? Elmész a picsába?

7.) A köztársasági álnok elnök nem azért kapja a fizetését az én adómból, hogy a Parlamentben azon magánvéleményét fejtegesse, hogy szerinte melyik párt kapja be (akkor sem, ha ebben véltlenül egyetértünk), és hogy melyik pártnak hurrá (akkor sem, ha történetesen ebben is egyetértünk). És ha ez utóbbi párt nem veszi észre és nem reagál arra, hogy az elnök úr ilyen fajta támogatása műfaját és kontextusát tekintve enyhén szólva is zsenánt – hát, akkor annyira már nem is hurrá.

Címkék:


Hozzászólások:


Köszönöm :-)



Majdnem ugyanazt gondoltam a 6. pontnál, mint Te...Az én verzióm az volt, hogy akkor menj a k...a anyádba...Hát ez sem szép:)
OK



Na jó, töredelmesen bevallom, hogy én is azt gondoltam. Csak amikor a posztot írtam, kicsit kozmetikáztam a tényeken, elvégre OV anyja -- mint individuum -- nem tehető felelőssé a fia magatartásáért.



:)
OK



Mese nincs, imádlak!!!
Helyettem is, kis lovag...minden szavad, kivéve, hogy nem vetted észre, hogy a fiatal aggasty Lehe Tamást emlegette ( Lehe Tamás, az új Fideszes, gondolom.. )



háát Balázs, tudom, hogy nem érdekel, de itt elvesztettél két hű olvasódat és vásárlódat. A felsorolásból hiányzik a szoc-lib oldal ócsárlása. Így kicsit egyoldalú a dolog. Jómagam jobboldaliként (nem szélsőjobb) azt gondolom, hogy az elmúlt 8 év (és az előző 50 év) áldásos tevékenysége miatt nincs már középréteg, polgárság, csak a nyomor és szenvedés. Megválok blogodtól és oldaladtól, pedig nem vagyok elvakult, de a kiegyensúlyozott véleményalkotástól nagyon messze kerültél. Ennyi volt, kitöröltem az oldalad, sajnálom, hogy vettünk Tőled könyvet.



Kedves Tibó!

A 3. pont az éppenséggel (és elsősorban) a szoclib oldallal szemben megfogalmazott kritika volt -- sajnálom, hogy nem hallottad ki belőle.

Mint ahogy azt is sajnálom, hogy ilyen végletes döntés született meg benned pusztán amiatt, hogy egy a tiedtől eltérő véleményt olvastál tőlem. Tartok tőle, hogy az ehhez hasonló megnyilvánulások nem segítik elő a párbeszédet és egymás jobb megértését. Sokkal progresszívebb megoldás let volna a részedről, ha mondjuk

a) rákérdezel általánosságban, hogy vajon az e posztban leírtakban a komplex véleményem jelentik-e meg a magyar belpolitikai helyzetről (válasz: nem);

b) rákérdezel konkrétan, hogy mi a véleményem az MSZP-ről (válaszként belinkeltem volna azt a posztomat, amiben leírtam, hogy hányok tőle);

c) kifejted, hogy te mit gondolsz az egyes kérdésekről. Elég régóta olvasod a blogomat, úgyhogy tudhatod: helyt szoktam adni benne az enyémtől eltérő véleményeknek is. A kommentek között is, de az is megesett már, hogy önálló posztként kiemeltem más gondolatait.

Szerintem ez (vagy valami ehhez hasonló) lett volna részedről a felelősségteljes és konstruktív, Felnőtt énállapotú magatartás. Amit ténylegesen reagáltál, abból én indulatot, szomorúságot, csalódottságot hallok ki. Ezeket az érzéseidet, ill. ezek "jogos" voltát temészetesen nem kérdőjelezem meg. Mindössze arra szeretnék rámutatni, hogy érzelemvezérelt döntéseink nem feltétlenül visznek közelebb a kívánt céljainkhoz.

Ha meggondolod magad, és mégis visszatérsz akár olvasóként, akár kommentelőként, örömmel látlak.

Üdv:

Balázs


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta