Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
kedd, január 04, 2011
22:46 Médiatörvény-kompatibilis példatár hírszerkesztőknek
Megosztás Címkék: Agymenés, Húbazmeg, Politika Hozzászólások:
Szerintem meg nem jók a példák. Az 1994-98 és 2002-2010 (eleje!) közti időszakok szörnyűségeiről a maguk nyers valóságában lehet és kell írni, na persze az okokat is feltárva.
Ez annyira jó, hogy (utólagos engedelmeddel) elküldtem néhány barátomnak.
OK, biztos, hogy pulykakakas ironikus megjegyzését jól értetted? És a megértési rátával összefüggésben emelted ki a nevéből, amit kiemeltél?
OK: Csatlakozom Jgy-hez; félek, hogy pulykakakas (aki régi törzsvendég a blogomban) kommentjének értelmezésekor átmenetileg cserbenhagyott az a humorérzéked. Bár ez annyiban érthető, hogy meglehetősen vaskos akasztófahumor volt (adekvát a poszthoz). << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |