Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

csütörtök, március 10, 2011
09:31
 
Mit mond a Fidesz-alkotmány a siketek és némák jelnyelvéről?


Röviden annyit, hogy bár védendő érték, nem képezi a magyar kultúra részét. Mindjárt be is bizonyítom, hogy miért.

Kezdjük egy banális jogi alapelvvel: Minden jogszabálynak az a szövege, ami. Tehát nem az, amit „a jogalkotó vélhetőleg mondani szándékozott”, nem az, „ami itt logikus lenne”, hanem az, ami. Beleértve a fogalmazásmódot, a helyesírást és a központozást is.

Most jöjjön két idézet A magyar helyesírás szabályaiból. Az első arról szól, hogy a mint szó elé mikor kell vesszőt tenni.
243. Az összetett mondatok tagmondatait általában vesszővel választjuk el egymástól.

c) A mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít, ezért kötőszava elé mindig vesszőt kell tenni: Tündöklik, mint a gondolat maga, / a téli éjszaka. Fehér lett, mint a fal. [De vö. 249. b)]


A második arról, hogy mikor nem kell vesszőt tenni.

249. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.
b) Ha a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll, nem teszünk eléje vesszőt: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Petőfi mint ember nem hazudtolta meg a költőt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Stb. [De vö. 243. c), 250.]


Világos, igaz? Nézzünk két példát!

„Értékellek mint embert.” – Ez a népszerű szakítós blog mottója. Jelentése: én az emberi faj részének tekintelek, s e minőségedben értékellek.

„Értékellek, mint embert.” – Ennek sok értelme nincs, de ha mégis, az a következő: ugyanúgy értékellek, mint ahogy egyébként az embereket szoktam, annak ellenére, hogy nem tekintelek téged az emberi faj részének.

És akkor most nézzük a tervezett Fidesz-alkotmány Alapvetés című fejezetének O. Cikk (3) jelzésű részét:

Magyarország védi a siketek és némák jelnyelvét, mint a magyar kultúra részét.

Vagyis a siketek és némák jelnyelve védendő érték ugyan, nem képezi a magyar kultúra részét.

Quod erat demonstrandum.


Megosztás

Címkék: , ,


Hozzászólások:


Nemtom, lehet, hogy én vagyok lemaradva, de nekem hülyén hangzik, hogy "a siketek és némák jelnyelve" Ez olyan, mint az, hogy "a romák lovári nyelve". Van egy olyan, hogy jelnyelv, ezt elsősorban siketek és némák használják, de amúgy mindenkié (pl. az enyém is volna, ha nem felejtettem volna el totál), nem pedig a siketeké és némáké, mint valami speciális állatfajé. Amúgy a magyarországi jeltolmácsolás állapotát nézve (pl. gyakorisága nyilvános rendezvényeken) a siketek és némák joggal érezhetik úgy, hogy a jelnyelv nem tekintődik a magyar kultúra részének.



Kedves Balázs! Nagyon köszönöm, hogy így a szíveden viseled a magyar helyesírás ügyét.Nekem a nyelvművelés a hobbim, és nagyon föl lehet bosszantani az olyan kijelentésekkel,amelyek a nyelvművelést áltudománynak minősítik,és tagadják, hogy a helyesírási rendszerünknek van logikája.Ismerek sok embert, akiknek az írásjelekről legfeljebb ez jut eszébe:-Nem mindegy, hogy egy alig használt téli,vagy egy alig használt teli nadrág eladó.



Kedves Zsuzsa, nem akarlak elszomorítani, de a helyesírást többnyire csak akkor szoktam a szívemen viselni, amikor az a hibázó arroganciájáva, pökhendiségével és tudálékosságával párosul. Ami például az új alkotmány tervezetében van, miszerint a magyar nyelvet védik, azt ordas nagy marhaságnak, de leginkább beképzeltségnek tartom. A nyelv önszerveződő és önfenntartó rendszer, amely ipso facto változékony; nem lehet se "támadni", se "védeni". Amikor valaki azzal áltatja magát, hogy ő bizony a "nyelvet védi", az engem az egérkére emlékeztet, aki az elefántnak odasúgja a hídon: "Hallod, hogy dübörgüünk?"



Kedves Balázs! Kiegészítem magamat. Vannak olyan helyzetek, amelyekben a helyes nyelvhasználat jellemkérdés, a másik emberhez való viszonyunkat bizonyítja.Azt is tudom, hogy a nyelv változó rendszer, nem kell védeni,de az emberi méltóságot sértő hanyagságok ellen tiltakozni minden jóérzésű ember kötelessége.



Azt hiszem, hogy ebben a kérdésben nem teljesen értünk egyet, vagy legalábbis máshova helyezzük a hangsúlyt. De ez nem baj; így hirtelen egyetlen embert sem tudok felidézni, akivel minden kérdésben egyetértek (magamat sem). ;)



az is benne van, hogy nem szabad faj szerint megkülönböztetni az embereket... szvsz ez lehetetlen, tekintve, hogy egy fajba tartozunk mind, gondolom, a „rassz” túl idegen szó ahhoz, hogy Schmitt Pál ismerje :D



Ez nekem is feltűnt, aztán megnéztem a hatályban lévőt. Ott is faj van. Ha már valami, akkor ezt kellett volna kivenni. Bár lehet, hogy így gondolkoztak: "Mi, Magyarország polgárai, mind emberek, mind pedig az alacsonyabb fajhoz tartozó kommunisták..."



Kedves Zsuzsa!

Megpróbálnám a fogalmakat tisztázni. A nyelvművelés, mely lehet egyéni elhivatottság, de lehet mozgalom is, olyan tevékenység, melynek során a nyelvművelő személy megkísérli az adott földrajzi-társadalmi szerveződésben a nyelv bizonyos állapotát elérni vagy rögzíteni vagy visszaállítani, illetve felhívni a figyelmet olyan jelenségekre, amelyek az adott földrajzi-társadalmi szerveződésben pongyolának hatnak. Esetleg alternatívát is kínál a gazdagabb, választékosabb kifejezéshez.
Mindezekkel együtt a nyelvművelés 1) nem tudományos tevékenység, 2) nem tartozik az államigazgatás illetékességébe.



Kedves Jgy!Köszönöm a tájékoztatást.


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta