Hosszú betegség után, 74 éves korában elhunyt a hazai melegmozgalom „atyja”, egyben a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelem első élharcosa. Romsauer Lajos pszichiáter az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat alapító tagja. Nevéhez fűződik az első itthoni melegszervezet, a Homeros Egyesület megalakítása.
Romsauer Lajos (vagy ahogy mindenki hívta: „Romzi”) 1936. május 31-én született Budapesten. Pszichiátriai szakorvos, igazságügyi elmeorvos, addiktológus volt, egy ideig a XIV. kerületi Ideggondozó főorvosa, később a kábítószer-függőség kezelésének egyik jeles hazai képviselője, aki korábban főorvosként, Rákospalotán, a Dependencia Rendelőben csoportterápiás foglalkozást vezetett kábítószer-függő embereknek.
A HIV–AIDS-elleni küzdelemben betöltött szerepe szintén említést érdemel. Az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat alapító tagja, valamint a Karolina úti szűrőállomás alapítója (ezen minőségében volt a Grand Safe Show tavaly decemberi AIDS DAY and Night hivatalos jótékonysági estélyének fővédnöke). Noha a névtelen HIV-szűrések végzésére van lehetőség országosan a megyei ÁNTSZ-eknél, illetve a kerületi bőr- és nemibeteg gondozóknál, mégis az AATSZ az egyetlen olyan hely még ma is, ahol garantált az előítélet-mentes bánásmód.
A Homeros Egyesület, mely az első itthoni és – az 1984-ben alakult jugoszláv-szlovén Magnus nevű szervezet után – a második kelet-közép-európai melegszervezet volt, még 1987-ben, a Rege szállóban alakult meg. 1988-ban jegyezték be. (Az egyesületből jött létre később a Lambda Budapest Meleg Baráti Társaság, vagyis a Mások újság, mely hivatalosan ISSN számmal 1991-ben jelent meg először.)
A Homéros Egyesület elnöke Romsauer Lajos volt – az első ember ebben az országban, aki 1987 májusában, 52 évesen nyíltan felvállalta melegségét, amikor a szocialista rendszer még javában létezett. Állítása szerint már gyermekkorában tisztában volt melegségével. Először húsz évesen osztotta meg ezt az információt másokkal (idézte akkoriban szavait a Reuters hírügynökség is).
Egyik aláírója volt annak az 1993-as alkotmánybírósági beadványnak, melyet a Homérosz és a Lambda Budapest Baráti Társaság nyújtott be a Btk. 199. paragrafusa, vagyis a beleegyezési korhatár különbözőségének eltörlése érdekében (a törvényszakaszt az AB végül 2002-ben törölte el).
Ugyanezen év áprilisában pedig beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek azokat a törvényeket, amelyek a házasság és az élettársi kapcsolat meghatározását csakis a férfi-nő viszonylatban teszik lehetővé (az élettársi kapcsolatot néhány évvel később meg is nyitották a meleg párok előtt). A Homeros megszűnése után visszavonult a meleg közélettől.
Majd tizenöt éve volt nyugdíjas, vidéken élt visszavonultan, Izsákon egy kis földszintes házikóban, ám szakmájától nem távolodott el teljesen. Pszichológiai tanácsokat később is adott. 2009-ben a melegfesztiválon a Háttér Társaság a Melegekért közéleti díjával jutalmazták. Egészségi állapota jelentősen megromlott idős korára. Rendszeres művese kezelésre szorult. Hosszas, súlyos betegség után hunyt el. A búcsúztatásról a család később intézkedik.
Birtalan Balázs a következőképpen beszélt Romsauer Lajosról, s a hazai melegmozgalom kezdeteiről egy interjújában:
„Voltak látszólag nagyon jó, ötletes és népszerű kezdeményezések, amelyek nem tudtak túlnőni kitalálóik egyéniségén, s nem élték túl az ő lelkesedésüket. És voltak olyanok, amelyekről bárki azt mondta volna keletkezésükkor, hogy nyilvánvalóan egyetlen ember karizmájának megnyilvánulásai – mégis prosperálnak, holott az alapító már rég visszavonult. Ilyen egyébként maga a hazai melegmozgalom mint olyan: annak idején, még a rendszerváltás előtt egy valaki volt, aki a nyakába vette az egészet, és bevállalta a nyilvánosságot kamerástól, mindenestől. Akkoriban és az ezt követő pár évben elképzelhetetlen volt úgy megszólalni a homoszexualitás témájában, hogy az ember kikerülje dr. Romsauer Lajos nevét. Ma nagyon kevesen tudják róla, ki is ő. Az idő őt igazolta: éppen ezzel a felejtéssel.”
Február 28-án eltávozott közülünk a magyar melegmozgalom „atyja”, ám emléke köztünk él... Ne felejtsük el őt!
Hanzli Péter – Jakab István
Forrás: www.frissmeleg.hu
|