Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
péntek, november 25, 2011
10:29 És a Viktor bácsinak...?!
Hozzászólások:
Nem értem a kérdést - szerintem nincs utalás senkire. Apa és fia beszélgetnek. Ugyanez a vicc érvényes lenne Lujzával és Jenővel is.
Nyilván. És akinek nem ortodox fizikakönyve, azt értelemszerűen nem bassza meg az áram, ha nyalogatja a fázist.
Apa és fia beszélgetnek, de a fiú mint Horthy unokája lett fölvezetve.
Asszem (mert fejből idézem), az eredetiben (Erőss László: A pesti vicc) úgy van, hogy "Horthy unokája, az ötéves Istvánka..." De nem néztem utána, hogy hány unokája volt neki és azok mennyi idősek voltak 1939-ben.
Jgy, sasszemed van, én se értettem mire célzol. Kösz a magyarázatot. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |