Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
szombat, június 16, 2012
13:05 Esemény utáni
Megosztás Címkék: Halál, Kapcsolatok, Ünnep, Vers Hozzászólások:
(Egy Kosztolányi-verset kerestem a neten, így bukkantan erre az oldalra.) Első eset, hogy jó verseket fedezek fel a világhálón. Most persze erőltetem az eszem, találkozhattam-e már a neveddel a "felszíni, nyomtatott" sajtóban. Illene-e ismernem a Birtalan Balázs márkát? Talán ha illendően rendszeresen forgatnék irodalmi lapokat... Na mindegy... Jó ez a vers, ozt' passz! Ami viszont feltűnt, hogy tökéletes jambusi sorok váltakoznak ritmustalanokkal. Talán le kellene szoknom a metrumkeresésről?
Örülök, hogy tetszik a vers, köszönöm. :)
Na persze azóta tájékozódtam, így most már okosabb vagyok. Meg egy kicsit csiszoltabb is. És elolvastam pár versedet is. Jók! << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |