Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia – Sorskönyv nélkül – Olvasókönyv – Képmutatás – Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005) |
szombat, március 01, 2014
11:15 Tavaszi vers
Hozzászólások:
A Gaudete - hozzám hasonlóan, csak én nem tudok verset írni - annak az embernek az érzéseit fejezi ki, aki hosszas harc után vesztette el istenhitét, és sajnálja, hogy elvesztette. Vagyis a "bunkó" ateistákkal - pl. Dawkins - ellentétben látod, érzékeled azt is, hogy az istenhit igenis szép...vagy van benne valami szép, szép illúziója az emberiségnek, amelyhez magasztos érzések kapcsolódnak.
Őőőő, van egy dolog, amit nem értek, talán mert nem vagyok izé... gyakorlott temetőbe járó. Szóval a temetőbe szánt csokornak rövidre vágottnak kell lennie, élő személy viszont nem kaphat csak hosszú szárú virágot? Vagy hogy is van ez?
A virágos az urnatemető közelében van. Az urnavázába pedig csak rövid szárú (10-12 cm-es) virág fér. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |