Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia
 – 
Sorskönyv nélkül
 – 
Sorskönyv nélkül – 
Olvasókönyv – 
Képmutatás – 
Kijárat...
 – 
Olvasókönyv – 
Képmutatás – 
Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.
| 
 | 
| szerda, október 29, 2014 11:58 Ráksaláta 
 
 Címkék: Pszicho, Szomatik, Vers Hozzászólások: 
         Hát ez óriási! Nagyon őszinte és introspektív - de, amennyire elkényeztetsz bennünket, olvasókat, már nem is vagyok meglepve, amikor ilyen jókat írsz. A tartalom egyszerűen a lelkem mélyéig hatolt, nagyon komolyan átjött, hogy mit élsz át! 
         Hűűű, ez nagyon izgalmasan hangzik, és asszem, a "köszönöm" ide kevés... 
         Kukuccs! 
         Wow, nagyon klassz lesz! :) A favikon különösen. ;) 
         Ó oké :} egyébként nekem is a kék a mániám, majdnem minden saját oldalam intenzíven kék.  
         Örülök, meg minden. :) 
         Rehhh! << Vissza |  | 
| látogató 2005. január 10-e óta | 
 Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, 
de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem 
van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem 
saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, 
illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról 
elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben 
is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol 
esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, 
de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem 
van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem 
saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, 
illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról 
elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben 
is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol 
esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

 
 



