Új játék
Eddig is tudtam, hogy létezik a Wikipédia, a mindenki által szabadon szerkeszthető lexikon. Néhányszor jártam is arra. De azt, hogy milyen jó játék, csak tegnap fedeztem fel. Természetesen tettem mindezt éjszaka, és kb. hajnali 5-kor feküdtem le aludni. Beleszerkesztettem, javítottam egy csomó szócikkbe, és már most érzem, hogy függő leszek. :-) Nagyon élveztem.
És létrehoztam két önálló szócikket is. Az egyik egy Birtalan Ferenc c. oldal, a másik pedig a Közjegyzői okirat címet viseli. Különböző okokból ugyan, de mindkét témában elég kompetens vagyok...
Persze kompetensnek érezném magam egy Birtalan Balázs c. szócikk összeállításához is. A két megjelent könyvem meg a több mint egy évtizedes melegmozgalmi rúgkapálásom szerintem elég alapot szolgáltatna hozzá. Az arcom viszont nem elég nagy ahoz, hogy saját magamat megwikizzem. Ezzel szemben feltett szándékom, hogy megírom a hiányzó Hipnózis szócikket.
Más. Mivel ma augusztus 7-e van, alapfokú matematikai képességekkel kiszámítható, hogy tegnap augusztus 6-a volt. Ennek kapcsán másolok most ide egy verset Rónay Györgytől. Évekkel ezelőtt olvastam, akkor nagyon tetszett, de azóta sem tudom eldönteni, hogy szép vers vagy giccs. Valaki esetleg segítene?
A világ legszebb délelőttje
Ez volt a világ legszebb délelőttje május az ég makulátlan minden egyszerre virágzott orgona akác eukaliptusz rózsa a város vasbeton szirmai nyíltak csillant a folyó kristály tükre a fényben fölötte fűzek selyme barka mimóza ez volt a világ legszebb délelőttje szerelmes pár sétált a parton karoló inda a fiú karja a lány haja lágy folyondár tíz perc múlva tizenkettő mondta a lány ma délutános vagyok még elmegyünk addig a fáig soha nem volt még ilyen édes a napfény mintha méz csordulna az égből s ez a sűrű illat ahogy minden egyszerre virágzik mondta a lány a fiú nem szólt semmit csak egy kicsit szorosabban ölelte s még elmentek addig a fáig tele volt minden ága virággal álltak a virágboltív alatt a fiú karja a lány derekán a lány feje a fiú vállán a kék magasban madarak úsztak nyújtott nyakkal ragyogó szárnnyal mint a teremtés hajnalán mert ez volt a világ legszebb délelőttje kócsagok szálltak gémek flamingók gulipánok pacsirták ezüst éneke csobbant zöld és sárga örvényt kavart a papagájok szárnya még hat perc súgta a lány és nedves volt az ajka s egy parányi madarat látott ezüst szárnnyal egy parányi madarat messze egy ezüst szárnyú dongót és nedves ajkkal a fiú fülébe súgta ez a világ legszebb délelőttje és hozzá simult és szerettek vona hosszan egymás szemébe nézni mert ez volt a világ legszebb délelőttje de nem bírták levenni szemüket az ezüst szárnyú madárról ahogy csillogva szállt a napban a zöld mezők fölött és kék folyó fölött s a fák fölött a sűrű sűrű illatárban mert minden egyszerre virágzott orgona akác eukaliptusz rózsa liliom jázmin nárcisz szállt a madár az égen ragyogott ezüst szárnya egyre nagyobb lett már látszott horgas csőre mind a huszonnégy karma forgó szemében a tűz pedig az volt a világ legszebb délelőttje álltak a virágboltív alatt a karjuk összefonódott akkor lobbant a láng egy gomba nyílt a föld fölött egy óriási ernyő hamu szitált a csendben s két cérnavékony kicsi fényszál villant még eltünőben mielőtt a harangok emléke délre kondult a semmiben ahol tornyaik álltak egykor...
|
Címkék: Vers, Virtuál