Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia
–
Sorskönyv nélkül –
Olvasókönyv –
Képmutatás –
Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
|
|
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással,
de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem
van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem
saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva,
illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról
elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben
is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol
esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)
|
csütörtök, január 12, 2012
21:03 Mozst kaptamm mélben
(Többen félreértették, úgyhogy bár utólag, de előre szólok: az alábbi szöveget tényleg mailben kaptam, nem én írtam.)
Viktor! Tudom hogy, elfoklalt vagy, tudom hogy, van valamijen baly a kölcségekkel és brüsszellel meg americával, nem is, akarlak fárasztani, de a kéccségbeesés ragattatot velem bilentyüt mert, azér ez most tulépett egy határon az, ami most történt. Hogy gunyolnak eggyésmás miatt az, még haggyán. De most a doktori cimem kérdöjeleszték föl, aszt álitva hogy, én paligáztam a díszertáciomat. Ki kérem magamnak. Eszügyben most neked is meg kel szolalnod Viktor, eszt nem lehet anyiban hagyni. Eszt megkel kűzdenünk eszt, megkel vivnunk. A sumo cum laudát csak ara méltok kaplyák. Esz nem holmi ecseripiac ahol, anak idelyén éreccségit lehetet veni. Én nem loptam senkitöl Viktor nem, ojan vagyok mint eggyesek. Ha nem becsületes. Müforditok makszimum aban mindig yo voltam. (Már gyerek koromban letranszáltam a Csongor és Tündét érthetö magyarra. Nem azért. Mondom.) De tolvaly én nem vagyok. Ez sértö, megalázo és derrogáns álitás. Nyikolájal yoban voltunk, enyi, semi töb. Szoba se került kösztünk pálgium nem hogy, elorroztam volna tölle a szelemi tulalydonát. Gyümölcsözö baráccság volt a, mijénk, szivesen atta át némej gondolatát. Bulgárul, amit én át transzláttam édes nyelvünkre. A hivatalom már kiatta a, közleményt, de ti nem sietetetek segiccségemre. Ijenkor hol vagy és, hol van Szíjártó? Negtek kelene elsöként felemelni szótokat hogy, az álamfö érdekében. Te mindig aszt mondtad, amikor semit nem értetem valami ujj törvényel kapcsalotosan hogy, ne iszgujjak én, csak mongyam aszt mindenfele hogy, a magyar nyelv örzése az én nagy feladatom és, irlyak alá mindent amit, adtok az asztalomra. Yo, megtetem. És akkor most mi történik?4 Asz hogy, nem is tudok szot váltani veled. Nem érsz rám. A multkor már aba a kelemetlensékbe kerültem hogy, a szíjártónak kelet telefonoznom. És gunyosan felelgetet. Hogy hivjalak majd késöb mert, sokal fontosab dolgaid vanak, mint, az én njavalygásom. Ijenkor felmegy a punpa Viktor! És amikor ujra hivtam akor, már a hangom felemeletem, ideges let és, aszt mondta: (sicc idézem!), „vén hüje buheráns, ezér ízgattunk fel?”. És nem asz fály a leglyoban hogy, megalásztok hanem, hogy, engettétek és engeditek hogy, firkászok és béltolnokokok alázanak meg. Nem áltok meletem, nem emelitek fel szava tok. Viktor4 Most ki kel nyilatkozni neked is hogy, ez egy rág alom. Én persze megteszem. van it egy ujj titkárnö aki, nagyon szépen ir magyarul, neki diktatúráltam le. De ez kevés lessz. Persze nem mondok le de, féleg közel álok hozá hogy, te viszont igen ezért, kérlek nyilatkoz mielőt, ránkomlik aház. Az álam felyével nem bánhatnak ij csuful. Van enélküll is elég baly, amit el kel simitani a szönyeg alá. Én meleted álok ájjál, te is meletem. Ha idöd engedi akkor, meg hivlak egy kolbászos regelire a balconra. A szagácsom valahonan szerzet egy titkos tőltelékreceptet. Menyei. Öltöz maj fel mer, hideg van naplyainkban. Szój hogy, mikor tudnál yöni. Rég beszélgetünk. Idelye lesz. Matolcsi Gyurit üdvözlöm meg értem, hejzetét. Hüséges harcos társad: Dr. Schmitt Pál Álamfö Megosztás 
Hozzászólások:
Ezúton jelzem, hogy vettem, venni véltem az egészen finom poénokat is, mint sumo cum vagy a siftetlen felkiáltójelek és a többit. << Vissza |
|
látogató 2005. január 10-e óta |