Restancica
Apropó: annyira aranyos kiscicát láttunk ma délelőtt Tomival egy cukrászda kertjében, ogy majdnem úgy döntöttünk, hazavisszük. Tomi azt mondta, hátha nem is tud olvasni, olyan pici. (Én ugyanis örülnék egy kis cicaállatnak, csak attól félek, hogy amíg naphosszat nem vagyunk otthon, ő addig hogy szépen kiolvassa a könyveket – egyéb lakásátrendező akciókat nem is említve.)
Jól elhanyagoltam a blogot. Volt sok minden. Publikus is meg nem publikus is. Ez utóbbiból mindenkinek rá van bízva a fantáziájára, hogy mik lehettek ezek – és természetesen mindenkinek a fantáziája az illetőről árulkodik, nem rólam. :-P
Dáviddal megfejtettük a gyurcsányos álmomat. Nyilvánvalóan semmi köze nincs a politikához.
Egy meg nem nevezendő barátommal csináltunk (csak úgy, terápián kívül) egy hipnózist: számomra nagyon tanulságos volt, és az ő engedélyével le is írtam az ülést, majd odaadom Daubnernek. Dáviddal egyébként rendszeresítettük, hogy az órák első öt perce szupervízió-szerűség, és amikor elmeséltem neki ezt a bizonyos hipnózist, akkor kifejezetten megdicsért egy bizonyos momentumért. Jót tett az énképemnek.
Énkép-ügyben az is jó volt, hogy ismét sikerült pénzzé tenni egy programomat az egyik irodában: így nyaralás előtt kifejezetten hasznos minden plusz bevétel.
REKLÁM ON:
Az esetlegesen a blogomat olvasó közjegyzők szíves figyelmébe ajánlom az említett programot, meg egy csomó más, általam írt irodai segédprogramot, amelyekkel az okiratszerkesztés és az ügyvitel – laboratóriumi kutatásokkal igazoltan – akár 74 %-kal gyorsabb (valamint tisztább, szárazabb és selymesebb) lehet.
REKLÁM OFF
A hét a nagy, összeesküvő beszélgetések hete volt, barátokkal meg még barátokkal, éjszakákba nyúlóan, hosszasan. És nemzet-kö-zi-véhé-héhé lesz hol-naaap-ra aaa vi-lááág. (Minden külöün értesítés helyett.)
Tegnap kötetszerkesztettem: Apának készülőben van az új verseskötete, és azzal dolgoztam. Nagyon jó lenne, ha gyorsan meg tudna jelenni: erős, kemény összeállítás.
Szerdán indul a repülőgép, és ilyenkor már illik izgulnni: valószínűleg azért is teszem. Mosás, rámolás, megvenni mindazt, amire semmi szükségünk nem lesz, elfelejteni mindazt, ami evidensen kellett volna – szóval számtalan tennivaló van még. Felkészülve a negyven fókás hőségre [OFF: Zakynthoson vannak ám ún. mediterrán fókák] Tomi levágta a sörényemet, úgyhogy most félcentis lobonccal nézek a nyaralás elibe.
Címkék: Apa, Felmutatható, Nyaralás, Pszicho