Ez van –  Blog –  Tudatmódosítók –  Salátástál –  Terápia –  Sorskönyv nélkül –  Olvasókönyv –  Képmutatás –  Kijárat...

Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
         „Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
   –   Ez bármire igaz.

Birtalan Balázs naplója

Birtalan Balázs Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással, de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva, illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)

péntek, május 02, 2008
21:32
 
Nyílt levél Semjén Zsoltnak


Kedves Zsolt!

Mint okleveles teológushoz fordulok Hozzád, segítségedet kérve egy logikai, egyszersmind erkölcsi/eszkatológiai probléma megoldásához. A probléma fókuszában a hazugság áll, amelyet a zsidó-keresztény vallás, a Sínai-hegyi kinyilatkoztatástól kezdve mind a mai napig konzekvensen bűnnek tekint. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a hazugság önmagában bocsánatos bűn, azonban „halálos bűnné válik, amikor súlyosan megsérti az igazságosság és szeretet erényeit. ” (KEK 2484) A halálos bűn pedig, mint a katolikus egyház tanítja, per definitionem olyan cselekedet, amelynek eredménye a lélek végleges halála, a kárhozat.

Talán emlékszel még, hogy három éve én, mint a magyarországi keresztény-meleg (civil) önszerveződések alapítója és egyik képviselője, személyes találkozót javasoltam Neked, a KDNP elnökének, egy kettőnk közötti, éles hangú levélváltást követően. Abban a reményben kezdeményeztem ezt a beszélgetést, hogy amennyiben kamerák és mikrofonok által ránk kényszerített szerepek nélkül tudunk informálisan szót váltani egymással, talán sikerül emberként közelebb kerülni a másik álláspontjához. Úgy gondoltam akkor, hogy a melegek elleni rendszeres és nyilvános uszításaid mögött valójában nem rosszindulat vagy politikai számítás húzódik, hanem egyszerű tudatlanság.

A javaslatot készségesen fogadtad, és 2005. május 4-én este hangulatos másfél órát töltöttünk együtt egy kávé mellett egy a Parlamenthez közeli presszóban. Féltem a találkozástól, de roppant megnyerőn viselkedtél: azonnal fölajánlottad a tegezést, és szemlátomást pózolás nélkül voltál jelen a szituációban, önmagadat adva. Így nagyon gyorsan ki is derült, amit gyanítottam: valóban meglepően tájékozatlannak bizonyultál a homoszexualitás egész kérdéskörét illetően. Saját bevallásod szerint nem voltál például tisztában azzal, amit ma egy nyolcadikos gyerek is tud: hogy a homoszexualitás és a pedofília két különböző dolog. Tárgyi tévedésben voltál a melegek jogi helyzetét illetően (öröklésjog, beleegyezési korhatár stb.) Ez nem gátolta beszélgetésünket, ellenkezőleg: köszönettel fogadtad, hogy tájékoztalak az elemi tényekről. Amikor pedig hoztam az egyszeri meleg ember életéből néhány banális példát arra, hogy milyen jellegű kirekesztésekkel és konfliktushelyzetekkel kell szembenéznünk mindennapjainkban, jól láthatóan megrendültél, mondhatni, elérzékenyültél.

A melegek jogi helyzetével kapcsolatban fenntartottad véleményedet, hogy a „házasság” szó le van foglalva a heteroszexuális párkapcsolat számára, de az általam hozott nyilvánvaló jogi egyenlőtlenségeken úgy háborodtál fel, ahogy az bármely demokratától elvárható. Szembesülve ezen (számodra) új információkkal, ott és akkor, a szemembe nézve ígérted meg nekem, hogy egyértelműen támogatni fogod a melegek (beleértve a melegek párkapcsolatának) jogegyenlőségét.

Nagyon jó benyomásokkal, az emberben való hitemben megerősödve jöttem el a presszóból, és reményeim erősödtek, amikor pár hét múlva ismételt találkozóra invitáltál. Ezúttal az irodádban találkoztunk, méghozzá négyesben: a beszélgetés másik két résztvevője Sándor Bertalan, az Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért akkori vezetője, illetve Lukács Tamás KDNP-s képviselő volt. Szakmai tárgyú eszmecserét folytattunk: kíváncsi voltál, mi volna a véleményünk egy olyan jogintézménnyel kapcsolatban, amely a meleg párok élettársi kapcsolatához ugyanazon jogkövetkezményeket fűzné, mint a házassághoz. A beszélgetés során Te felszabadultabb és közvetlenebb voltál, Lukács Tamás tartózkodóbb, talán zavarban volt. E zavar főleg akkor vált érthetővé, amikor kiderült: Hozzád hasonlóan ő sincs tisztában a hatályos magyar polgárjoggal, konkrétan az öröklés és a köteles rész szabályaival. Mindazonáltal az álláspontotok egyértelmű volt. Noha az örökbefogadás kérdését csak futólag érintettük, mind Te, mind Lukács Tamás világosan kiálltatok amellett, hogy – bár a melegkapcsolatok házasságnak nevezését elutasítjátok – a melegek számára az azonos jogok biztosítása indokolt. Lehetőségként még az is fölvetődött, hogy esetleg maga a KDNP fogja beterjeszteni az Országgyűlésnek a melegek jogegyenlőségét biztosító törvényjavaslatot – demonstrálandó azt, amivel maximálisan egyetértettetek: a melegkérdés nem jobb- vagy baloldali ügy.

Barátságosan elváltunk, és vártuk, mi történik. Nem történt semmi. Egészen 2006 tavaszáig nem tudok egyetlen olyan megnyilvánulásodról sem, amelyben szóba hoztad volna a homoszexuálisok helyzetét. Barátaim és ismerőseim tamáskodva fogadták a találkozásunkról szóló beszámolómat (kevésbé szofisztikáltan: hülyének néztek), hangot adva azon véleményüknek, hogy Részedről az egész nem volt egyéb, mint politikai marketingfogás. Nem tudtam mit felelni nekik: bizonyítékom nem volt, csak a reményem és a józan eszem. Ez utóbbi azt mondta nekem: nem volt okod arra, hogy négyszemközt mást állíts, mint amit plénum előtt szoktál, vagy amit gondolsz: senki és semmi nem kényszerített, hogy a szemembe hazudj.

Ekkor viszont, a választási kampányban, azt az enigmatikus mondatot találtad mondani egy alkalommal, hogy eleged van a „meleg tisztességből.” Hogy konkrétan mit is értettél ezen szintagma alatt, csak sejteni lehetett. Ami egyértelmű volt, az az üzenet tartalma. E tartalom pedig erősen arról szólt, hogy a barátaimnak igazuk volt: egy évvel korábban egyszerűen megpróbáltál eszközül használni arra, hogy a keresztény melegeken keresztül lenyúld magadnak a liberális szavazótábor egy részét. Másként fogalmazva: a józan eszem cserben hagyott – igenis a szemembe hazudtál.

Amint levelem elején írtam, a hazugság önmagában csak bocsánatos bűn; halálos bűnné akikor válik, „amikor súlyosan megsérti az igazságosság és szeretet erényeit.” Ez, kedves Zsolt, most történt meg. 2007 egy nyári éjszakáján a Fidesz-KDNP választási szövetségese, a Jobbik szervezésében homoszexuálisok elleni pogrom zajlott Budapesten. Te sajtónyilatkozatban ítélted el a történteket; e nyilatkozatban világossá tetted álláspontodat, amely szerint morálisan nem teszel különbséget a melegfelvonulás, illetve a melegek elleni szervezett fizikai erőszak között. Úgy gondolom, az igazságosság és szeretet erényeit e jogkövetkezmények nélküli nyilatkozatoddal még mindig nem sértetted meg: ez csupán hányingert keltő odakacsintás volt a fasizmus eszméjének.

Azonban a Magyar Köztársaság törvényhozása tavaly decemberben kinyilvánította, hogy az egyetemes emberi jogok kérdésében – szemben a KDNP törekvéseivel – nem Afganisztánhoz és Iránhoz kíván felzárkózni, hanem Európához. A Parlament (a Te nemleges szavazatod ellenére) megszavazta a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, gyakorlatilag pontosan ugyanazon tartalommal, ahogy arról 2005-ben beszélgettünk, és amely tartalomról Te és Lukács Tamás azt állítottátok, hogy egyetértetek vele, támogatjátok. Ez a jogszabály – hiányosságai ellenére –, amennyiben jövő év januárjában hatályba lép, sok ezer magyar meleg pár jogi és anyagi biztonságát garantálja.

A KDNP most az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a kérdéses törvényt. Ezzel az aktussal eleget tettél a katekizmusban írott kritériumnak: hazugságod – a katolikus egyház értelmezése szerinti – halálos bűnné vált.

Azaz... Éppen ez a kérdésem: itt térek vissza a levelem elején említett logikai, illetve erkölcsi/eszkatológiai problémához. Két egymásnak ellentmondó állításról ugyanis csupán annyit lehet tudni, hogy közülük valamelyik hamis. Hogy melyik, az nem eldönthető. Jelen esetben a formális logika két lehetőséget enged meg:

1. Saját álláspontod vonatkozásában a nyilvánosság előtt konzekvensen igazat mondtál (és mondasz) – ez esetben 2005-ben egyértelműen hazudtál nekem, illetve említett barátomnak.

2. Barátom és én három éve azon privilegizált helyzetben voltunk, hogy egyedül nekünk tártad fel valós véleményedet. Ez esetben előtte és azóta hazudtál (illetve hazudsz) az egész országnak.

Logikailag harmadik lehetőség nincs. XVI. Benedek pápa nemrég erősítette meg ismételten a katolikus egyház tanítását arra nézve, hogy a pokol igenis létezik. Kedves Zsolt, kérlek, igazíts el: a két említett lehetőségből melyik a helytálló? Melyik miatt tervezel oda jutni?

Üdvözlettel:

          Birtalan Balázs
 
 

Címkék: , , , , , , ,


Hozzászólások:


Balázs, nekem csak egy kérdésem van.
Mégis mit vártál??? Ez egy politikus!!!



Jogos, ezt 2006 óta tudom, csak most aktuálissá lett, hogy ő is tudja meg.

Úgy látszik, az evolúció az elmúlt századok során a homo sapiens fajon belül kitermelte az ún. homo geciens alfajt -- ezt nevezik köznyelven politikusnak. Egyedeinek különös ismertetőjele, hogy alkalmatlanok az erőszakmentes kommunikációra. Az erőszakmentesség még hagyján, az időnként előforudl náluk, de a kommunikáció, a szó hagyományos, emberi értelmében, az ki van csukva.

Megtanultam én ezt már alaposan.



Kedves Balázs!
Szabad megtudnom/megtudnunk, hogy mely úton juttattad el e nyílt leveled személyesen Semjén képviselő úrhoz (esetleg pl. tértivevényes küldeményként is)?
A szokásos jókívánságokkal:
Tapsifüles



A parlamenti mail-címére írtam (ahogy annak idején is), CC-zve a Népszabadságnak, a Magyar Narancsnak, az Indexnek, a Pride.hu-nak és a Másoknak.



Kedves Balázs!
Hát, a Jó Ég tudja, hogy ez mire lesz elég; azonnali válaszodat mindenesetre nagyon köszönöm!
Üdvözlettel:
Tapsifüles



Amikor olvastam a Hírkeresőn, mit tervez a KDNP, rögtön eszembe jutott a pár évvel ezelőtti beszélgetésetek, és nagyon kíváncsi voltam, fogsz-e a blogodon keresztül reagálni, és, ha igen, mit.
Nem csalódtam, és azt hiszem, sokunk nevében mondhatom: köszönöm ezt a remekbe szabott levelet!



Az Elnök úrral való személyes találkozásotok után,felülvizsgálva addigi véleményemet, azt mondtam: sokat nőtt a szememben.
Csalódott ma sem vagyok, de tényként leszögezem: Semjén
Zsoltnak sem a keresztényekhez, sem a demokratákhoz nincs köze.
Az, ami: "Megélhetési politikus", de a végén neki is el kell számolnia a kapott tálemtumokkal.
béefá



Kedves Balázs!
Azon kívül, hogy S.Zs. hazudós politikus, azt gondolom, hogy latens meleg. Ezért nem tud megvívni önmagával. Ezért beszél kettős módon, ezért nem tudja, hogy mit mondjon, mert rettenetesen fél attól, hogy rásütik a "bélyeget". Valószínűleg nem csak Neked, hanem önmagának is hazudik. Persze, ez nem menti fel a hazugság bűne alól.
Üdvözlettel:
Á.O.



Remélem, nincs igazad. Semmi szükség, hogy rontsa a statisztikánkat. ;)



Pedig amikor elküldtem neked azt a verset, amelynek nyomán ez a találkozó létrejött, akkor abban reménykedtem, hogy jól összefogtok barátkozni... talán még össze is jöttök.
De komolyra fordítva a szót: nem gondolom, hogy marketingeszköznek akart használni. Nem hiszem, hogy a keresztény melegek szavazatait akarta megszerezni... egyszerűen csak jelezni akarta tifelétek: "hát,tudunk mi azér' liberálisok, megértőek, meg toleránsak is lenni...'. És ezt azért jelezte, mert ez ma Európában már hozzátartozik a szalonképes politikusimidzshez. Mégsem mondhatta azt neked, hogy "Üdvözjöm, Birtalan úr! Kitartás, Éljen Szálasi! Önt és a többi rohadt buzikat kemencében el fogjuk égetni!" Ma már ez ciki, tehát próbált civilizáltan viselkedni.
Amellett Semjén Zsolt is tudja (és nyilván szenved tőle...), hogy a melegellenes előítéleteknek SEMMILYEN racionális alapja sincs, még egy konzervatív, vallásos szexuális felfogású embernél sem, hiszen a melegek szabadsága, egyenjogúsága senkit sem fog "eltántorítani" a hagyományos, valláserkölcsi normák követésétől (míg mondjuk a pornó, a prostitució, általában véve a házasság előtti nemi kapcsolatok, vagy a csoportos szex polgárjogot nyerése, társadalmi elfogadása esetleg igen). A melegellenesség alapja egyszerűen az, hogy ez egy bevett társadalmi hagyomány, egy előítélet... Ma már egy értelmiséginek, egy közéleti embernek önmaga előtt is, és más értelmes emberek előtt is ciki vállalnia, hogy irracionális előítéletek rabja.
Ettől a Semjén sem nem hazug, sem nem különösebben aljas. Egyszerűen csak egy tipikus mai jobboldali politikus, aki már nem lehet "vállaltan" antiszemita, rasszista, fasiszta... ilyesmi, hanem sunyi, bujtatott, "szalonképes" módon kell, hogy kiélje az ilyen hajlamait.



Az a helyzet, hogy az én szótáramban a "sunyi" semmivel nem előkelőbb hangzású, mint a "hazudik". Sőt, amíg utóbbi egy cselekedet (amely lehet, hogy egyszeri), előbbi személyiségvonás. Tehát ha valakit azzal mentegetnek, hogy "nem hazudik, csak sunyi", akkor az illető szerintem csk nagyon módjával legyen erre büszke. :)



Hát... sajnos ebben igazad van. A sunyiság konstans tulajdonság, a hazugság egyszeri bűn, ez tagadhatatlan...



Kedves Balázs!

Mitől lehet egy párt nevében "keresztény" és politikus szervezet?

Lehet - ha tévedek ne hibáztass - azon okból, hogy mindkettő egzisztencia forrása, és ahogy írtad is, meggyónható főbűn , amely a hazugságra épít!
Elnézést a névtelenségért, de az általam feljegyzett jelszó hibásnak mutatkozott.
Sziráki János


Megjegyzés küldése

<< Vissza


Címkék:

5K, Add tovább, Agymenés, Apa, Brühühü, EMK, Emlék, Életkor, Felmutatható, Film, Gasztro, Halál, Humor, Húbazmeg, Hüjeblogger, Jog, Kapcsolatok, Kisebbség, Kommunikáció, Kopipészt, Könyv, Lakás, Melegség, Nyaralás, Panaszkönyv, Politika, Pszicho, Rádió, Súlyos, Szemműtét, Szomatik, Sztori, Számvetés, Tavasz, Ünnep, Vallás, Vendéglátás, Vers, Világ+ember, Virtuál, Zene



Terápiás olvasókönyv
Pszichológiai témájú irásaim gyűjteménye

Sorskönyv nélkül
Pszichológiai blogom

Sématerápia
Általam szerkesztett oldal


2015-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Felmászok a létra, Napkút Kiadó, 2015.

Felmászok a létra
(versek)


2009-ben megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Művirágok a szimbolizmus oltárára, Katalizátor Kiadó, 2009.

Művirágok a szimbolizmus oltárára
(versek)


2008-ban megjelent könyvem:

Birtalan Balázs: Aszalt szilva naplementekor (mémtörténetek), Katalizátor Kiadó, 2008.

Aszalt szilva naplementekor
(mémtörténetek)


Korábbi hónapok:

január 2005 | február 2005 | március 2005 | április 2005 | május 2005 | június 2005 | július 2005 | augusztus 2005 | szeptember 2005 | október 2005 | november 2005 | december 2005 | január 2006 | február 2006 | március 2006 | április 2006 | május 2006 | június 2006 | július 2006 | augusztus 2006 | szeptember 2006 | október 2006 | november 2006 | december 2006 | január 2007 | február 2007 | március 2007 | április 2007 | május 2007 | június 2007 | július 2007 | augusztus 2007 | szeptember 2007 | október 2007 | november 2007 | december 2007 | január 2008 | február 2008 | március 2008 | április 2008 | május 2008 | június 2008 | július 2008 | augusztus 2008 | szeptember 2008 | október 2008 | november 2008 | december 2008 | január 2009 | február 2009 | március 2009 | április 2009 | május 2009 | június 2009 | július 2009 | augusztus 2009 | szeptember 2009 | október 2009 | november 2009 | december 2009 | január 2010 | február 2010 | március 2010 | április 2010 | május 2010 | június 2010 | július 2010 | augusztus 2010 | szeptember 2010 | október 2010 | november 2010 | december 2010 | január 2011 | február 2011 | március 2011 | április 2011 | május 2011 | június 2011 | július 2011 | augusztus 2011 | szeptember 2011 | október 2011 | november 2011 | december 2011 | január 2012 | február 2012 | március 2012 | április 2012 | május 2012 | június 2012 | július 2012 | augusztus 2012 | szeptember 2012 | október 2012 | november 2012 | december 2012 | január 2013 | április 2013 | május 2013 | június 2013 | augusztus 2013 | szeptember 2013 | október 2013 | november 2013 | december 2013 | március 2014 | április 2014 | május 2014 | június 2014 | október 2014 | december 2014 | január 2015 | február 2015 | március 2015 | április 2015 | május 2015 | július 2015 | augusztus 2015 | szeptember 2015 | november 2015 | december 2015 | február 2016 | március 2016 |


Így írok én – A jelen blog paródiája (by Jgy)
Így írok én 2. – Ua. (by Ua.)


>>> LEVÉL <<<



látogató 2005. január 10-e óta