Most értem haza a szinkronstúdióból. Leadtam életem első magyar szövegét: egy kilencészes, egyenként 27 perces sorozatot az állati kommunikációról, amely a frappáns Az állatok nyelve címet viseli. Három és fél hét volt, amíg elkészültem vele. Megkaptam érte a pénzt is: még félszer ennyi, és nullszaldón leszek, már ami a szinkrondramaturg-tanfolyamot illeti. Gennyesre keresni magam ezzel a munkával nyilvánvalóan nem fogom, és hát nem is ezt szeretném főfoglalkozásnak: van más, ami fontosabb az életemben, és amivel vélhetőleg több jót teszek a világban, mint azzal, hogy idióta filmekhez (lehetőség szerint mérsékelten) idióta magyar szöveget gyártok.

Ezzel együtt büszke vagyok magamra. Tomi megfogalmazásában: negyvenéves fejjel 3 hónap alatt megtanultam egy szakmát úgy, hogy abból pénzt is lássak. Tényleg sikerélmény. És a sok szöszölés mellett alapvetően élveztem is a munkát; sokkal többet megtudtam a korallszirti halak, dzseláda-páviánok, termeszek és kardszárnyú delfinek (más nevükön orkák vagy gyilkos bálnák) hálószobatitkairól, mint amennyit szerettem volna. Utóbbiak egyébként matriarchátusban élnek, és ennek kapcsán ismételten kiderült számomra, hogy Billgéccék magyarországi helytartói szexisták/hímsoviniszták. Beírtam a Wordbe: matriarcha. A hülye meg aláhúzza pirossal, hogy felejtsem el, ilyen nem létezik. A helyes kifejezés szerinte: patriarcha. Anyád. (Vagy apád.)

A sorozatot amúgy a Duna TV-n fogják adni, és ha igaz, július közepén kerül adásba az első rész, Macskák és kutyák címmel. Ha tuddok pontosabbat, okvetlenül jelzem; nem venném a lelkemre, ha lemaradnátok róla. :-P

Címkék: Felmutatható, Film, Fordítás, Virtuál

---