Ez van – Blog – Tudatmódosítók – Salátástál – Terápia
–
Sorskönyv nélkül –
Olvasókönyv –
Képmutatás –
Kijárat...
Mottó, egyúttal felhívás az Olvasóhoz:
„Ha nem a megoldás, akkor a probléma része vagy.”
– Ez bármire igaz.
|
|
Örülök, ha blogomat – ahogy nevezni szoktam: „napi rendes és rendetlen agymenéseimet” – nemcsak olvasással,
de megjegyzéseiddel is megtiszteled. Mivel korántsem gondolom, hogy elértem volna a személyiségfejlődés csúcsára, kifejezetten szükségem
van mind elismerésekre, mind építő kritikákra. Az ún. kommentezés során választhatsz: gondolataidat megoszthatod velem
saját neved aláírásával, vagy – a netes hagyományoknek megfelelően – valamilyen nick-et használva,
illetve írhatsz anonim módon. A döntés a tied; előrebocsátom azonban, hogy a névtelen mocskolódásról és észosztásról
elég markáns a véleményem. Ha a bírálatnak ezt a módját választod, ne háborodj föl utólag, ha e véleményemnek a konkrét helyzetben
is hangot adok. Emellett alapelvem, hogy nem törlök kommentet akkor sem, ha tartalma és stílusa látványosan távol
esik a számomra egyébként elfogadhatótól. Kivétel a spam és a flood – annak érthető okból nem kegyelmezek. (2005)
|
vasárnap, július 10, 2011
12:44 Még két Lotti
Címkék: Könyv 
Hozzászólások:
Ó, Kästner, ó Az eltűnt miniatűr! (Annak még egy színpadi változatát is láttam tévén; Gobbi Hilda volt a bandafőnök.) A két Lottit speciel nem olvastam. Nekem egyébként is a Május 35. volt a kedvencem.   szerint:
A két Lottit az erős nyálasság-fok miatt kicsit nehezen viseltem, de Kästner a könyvből való kiszólogatásokat baromi jól csinálta. Még a repülő osztályt is fogyaszthatóvá tette, pedig az érzelgősség-faktora annak is igen magas...és gyerekként jó volt ilyen idealizált világban játszódó történeteket olvasni...ahol ugyan sok probléma van, az embereknek rengeteg gondjuk-bajuk van, mégis a pozitív karakterek szinte hibátlanok, és a többiek sem olyan hű-de-gonoszak... A május 35. nekem gyerekkori kedvencem volt, de már jó rég nem olvastam azt sem...a regényei közül utoljára az Emil könyveket olvastam talán, de annak is van már jó pár éve...
Asszem, nekem a repülő osztály az egyetlen, ami kimaradt, legalábbis a magyarul megjelentekből.
Repülő osztályt sürgősen elolvasni. Csodálatos! (És a csodálatos jelző par excellence kiérdemlője NádyÁdi. Csak hogy tudd.) szerint:
Igen, a repülő osztályt érdemes pótolni. Minden idealizmusa és csöpögőssége ellenére a történet jó és aranyos.
1) Íróikiszólás-fóbiádról magánban is tudattál, úgyhogy igyekszem tekintetbe venni, ha újat alkotok. << Vissza |
|
Elolvastam Erich Kästner A két Lotti című könyvét. Ez a mondat önmagában kevéssé áptudét; az aktualitását az adja, hogy hosszú idő után a minap ismeretlen okból újraolvastam.
|
látogató 2005. január 10-e óta |