Én paraszt? én? – Amit még e szóhoz gondolt...
...az alább következik.
Ugyanis Tóta W. Árpád Hé, paraszt! címmel fikázta szarrá blogjában mind a FarmVille nevű játékot, mind azokat, akik azzal játszanak.
Én erre ezt találtam kommentelni:
Tények, mint tudjuk, általában nincsenek, csak narratívák vannak.
Árpád, a te narratívád ez volt, amit írtál. Az enyém – az audiatur et altera pars elvén – itt olvasható, ha valakit érdekel.
Két megjegyzésem lenne még.
1.) Legjobb tudomásom szerint a tamagocsi per definitionem olyan kütyü, amely, ha nem basztatják adott rendszerességgel, megmurdel. A FarmVille, minden látszat elleénére, nem ilyen. Valóban: lehet vele tamagocsi üzemmódban is játszani, naponta sok órát, de nem kötelező; lehet hetente csak néhány percet foglalkozni vele, vagy éppen félretenni sok hétre vagy hónapra, aztán veszteség nélkül folytatni. Tehát az, hogy ez a játék defaultban tamagocsi lenne, az tárgyi tévedés.
2.) A FarmVille lényege egy mondatban: a játékos a rendelkezésére bocsátott változatos, kisebb-nagyobb elemekkel tetszése szerint berendez egy teret, és ha kedve tartja, később újrarendezi. Létezett ilyen játék IRL verzióban is: az egik legnépszerűbbet úgy hívták: legó. Nálunk az osztályban voltak hardcore legófüggők, mások egyszer rácuppantak, létrehoztak valami szépet, aztán az elég is volt nekik, ismét mások csak gyűjtötték a minél drágább verziókat, anélkül hogy élvezték volna a játékot stb.
A FarmVille pontosan ilyen. Ahány júzer, annyiféle játékstílus. Van, aki mennyiségre gyúr, és mindenféle nagyon ügyes scriptekkel bassza el a játék valódi élményét. Van, aki létrehoz egy csinos, apró kertet, örül neki és úgy hagyja. És van, aki rendszeresen átalakítja, aprólékos gonddal újrarendezi a farmját – gyakorlatilag ugyanazt műveli vele, mint a zen-buddhisták a homokkal meg a kövekkel.
Amit persze szintén lehet kontaproduktív, szégyellnivaló faszságnak tartani, csak éppen az ilyennel dicsekedni nem kevésbé kínos, mint közzétenni egy virtuális rénszarvast.
Update:
A cikk másik fő vonala (a farmozás minősítése mellett) az, hogy miért kell megosztani a Facebookon minden szart egymással. Hogy ez rossz, ez erkölcstelen, hizlal és elbutít. Valakinek, akit rohadtul nem érdekel a farm (vagy akármi), mi köze van a másik hüylegyerek tehenéhez (vagy akármihez)? Többen megjegyezték erre kommentben, hogy a Facebookon minden egyes alkalmazást egy gyors mozdulattal lehet blokkolni.
Én még arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az érvelés kísértetiesen emlékeztet arra az unalomig ismert jelenségre, amikor konzervatív oldalról valaki elkezdi verni a nyálát, hogy hogy lehet a tévében ilyen meg olyan erkölcstelen (perverz, hazafiatlan, gyomorforgató, erőszakos stb.) műsort sugározni. Az ellenérv is hasonló az unalomig ismételt válaszhoz:
– Nem érdekel, bazmeg, akkor nem nézed; azé' van az a kurva távkapcsoló.
Érdekes Tóta W. Árpádot konzervatív színekben küzdeni látni.
Címkék: Játék, Virtuál